A lap 2011. január 23., 10:56-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A jegybanki alapkamat konzekvens változásának vizsgálata a befolyásoló tényezőkön keresztül egy külföldi üzletember beruházási szándékainak alátámasztása céljából

A feladat előtörténete

Magyarország kedvező földrajzi helyzetének és szakszerű munkaerejének köszönhetően kedvelt beruházási helyszíne a külföldi befektetőknek.
2008 és 2010 között dekonjunktúra jellemezte a pénzpiacokat világszerte, melyek a bankok hitelkihelyezésének szűkítésével a befektetési hajlandóságot is visszafogta.

Fontosnak éreztem a téma vizsgálatát, mivel az elmúlt időszakban több riportot is érdeklődéssel hallgattam, ahol külföldi befektetők a piac beszűküléséről és beruházásai kilátásaik későbbi időpontra történő áthelyezéséről szóltak. A hazai üzleti szféra hasonlóan kritikusnak ítélte meg az elmúlt két évet.

Vajon elmúlt már a közvetlen pénzügyi krízis, vagy csak holtpontról beszélhetünk. Mi lehet az a viszonyítási pont, melyhez a piac szereplői igazodhatnak.

Ezt a pontot a jegybanki alapkamat meglétében találtam meg, mely alapjaiban határozza meg a gazdaság állapotát. Mérce, amelyhez igazíthatóak a hosszútávú kilátások is.

A kereskedelmi bankok a Jegybank monetáris politikáját figyelembe véve, ahhoz mérten teszik közzé az éppen aktuális hitelkamatlábat, amely kedvező esetben a beruházások élénkítését, egyéb esetben annak visszafogását eredményezheti.

Vizsgálatomban a jegybanki alapkamat alakulását elemeztem 2010-ig két évre visszamenőleg.

A különböző befolyásoló tényezők, melyeket a Jegybank alapkamat megállapítás szempontjából figyelembe vesz:
az adott ország éppen aktuális GDP értékeinek alakulása, a munkanélküliségi rátája, előző évek beruházási hajlandósága (külföldi működőtőke beáramlás), az infláció és az állampapírok jegyzése.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A jegybanki alapkamat 2 év után először, 2010 november 30-án növekedett ismét 0,25 bázisponttal. A monetáris tanács döntése a vizsgált befolyásoló tényezők hatására, leginkább az inflációs cél elérésére vezethető vissza. A befektetők még kivárnak, döntéseiket hosszabb távú időszak elemzésével támasztják alá. Ennek egyik módja lehet az általam is vizsgált hosszabb távú időszak vizsgálata, mely 2 évet fog át, a 2008-as pénzügyi krízistől 2010 végéig.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés mérete 12*5 adat.

Saját szerkesztés alapján felhasználtam a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján található adatokat és dokumentumokat.

Nehézségek, anomáliák nem terhelték a kutatómunkát és a kezdeti adatbázis kialakítását, mely a kezdetektől adott nagyságú volt, köszönhetően az alapos előtervezésnek.

Szakmai szempontból viszont elmarasztalom a KSH adatszolgáltatását, mivel a legtöbb helyen %-os értékeket ad meg előző, vagy bázis időszakhoz viszonyítva. Jelen feladat megoldásánál ezek az adatok is megfelelőek voltak, mégis, a nyers, abszolút adatok más kutatásoknál lényegesen nagyobb segítséget jelenthetnek.

Objektumok (sorok)

A jegybanki alapkamat 12-szer változott a vizsgált időszakban az 5 db befolyásoló tényező ismeretében.

A jegybanki alapkamat változás 2008 végétől 2010 novemberéig:

• 2008.12.23

• 2009.01.20

• 2009.07.28

• 2009.08.25

• 2009.09.29

• 2009.10.20

• 2009.11.24

• 2009.12.22

• 2010.01.26

• 2010.02.23

• 2010.03.30

• 2010.04.27

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1 magyarországi beruházások (e.év= 100%)
Irány: 0 (minél nagyobb a magyarországi beruházások volumene, annál jobban élénkülnek a hazai foglalkoztatási mutatók és fejlesztések indulnak be iparági szinten).

X2 Fogyasztói árindex változása (infláció)
Irány: 1 (a pénzromlás mértékének minél alacsonyabb értéken való tartása a hazai fizetőeszköz tartósan jó megítélésének záloga).

X3 Állampapír árfolyam alakulás (kummulált)
Irány: 0 (az állampapírok magas értéken való kereskedésével a hazai gazdaság jó teljesítőképességét ismerik el).

X4 Bruttó nemzeti termék (GDP) alakulása
Irány: 0 (a bruttó hazai össztermék, illetve ennek egy főre vetített értéke mutatja meg többek között az életszínvonal alakulását, mely minél magasabb értéket vesz fel, annál nagyobb és kiszámíthatóbb a jólét és a gazdasági környezet közti egyensúly).

X5 Munkanélküliségi ráta
Irány: 1 (minél alacsonyabb szinten való tartása növeli a foglalkoztatást).

Y jegybanki alapkamat aktuális mértéke (%)

A feladat által érintett célcsoportok

Olyan külföldi és belföldi befektetőknek szeretnék információt adni, akik beruházási döntéseiket a jegybanki alapkamat változásához mérten alakítják ki. Így ugyanis a beruházáshoz szükséges idegen tőkét a kereskedelmi bankoktól olyan hitelkamatlábon tudják érvényesíteni, amely az alapkamat által determinált ugyan, de jó előre felkészülhetnek egy esetleges változás hitelkamatlábat drágító kilátásaira is.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A Solver alkalmazásával lehetőség nyílik a befektetői preferenciarendszer szerinti értékelésre, a felhasználó maga állíthatja be, hogy mely szempontokat milyen súllyal szeretné az értékelésnél figyelembe venni. A Jegybank által közzétett alapkamatlábak a befektető cégek számára hasznosak pl. új létesítmény beruházása vagy új technológia bevezetésének eldöntése esetén.

A jegybanki alapkamatláb alakulását az azt befolyásoló tényezőkhöz viszonyíthatjuk.
Segítségével a beruházási döntések megalapozottabbak, tervezhetőbbek, mikor érdemes beruházni az adott országban, milyen gyorsan térülne meg a beruházás. (Alacsony hitelkamatlábak mellett a beruházási hajlandóság felélénkül, a külső finanszírozás kedvezőbb feltételek mellett érhető el).
Ha megvásárolják az elemző módszert, a beruházási célokat előirányzó vállalatok pontos ismereteket kapnak, rövid idő alatt. Az idő pedig pénz.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

1. Az adatok kigyűjtése a internetről (www.ksh.hu; www.mnb.hu)

2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis)

3. Pivot tábla készítése (pivot munkalap)

4. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból (pivot munkalap)

5. COCO tábla készítése (rangsoronként: COCO Y= rangsor; (%) összeggel: COCO Y= %*100)

6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével (COCO Y= %)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Vizsgálatomban a jegybanki alapkamat alakulását elemeztem, a befolyásoló tényezők következetes figyelembevételével.

A Solver vizsgálat lefuttatásakor 3 féle eredmény született a jegybanki alapkamat szintje és a vizsgált tényezők között:

• alulértékelt

• túlértékelt

• kiegyenlített

A következő dátummal életbe lépett jegybanki alapkamat esetén mutattak a tényezők alulértékelést:

• 2010. 04. 27 (ELTÉRÉS= -7,14%)

A befolyásoló tényezők alakulásához képest túlértékelt jegybanki alapkamat kihirdetésének dátuma:

• 2010. 01. 26 (ELTÉRÉS= +6,25%)

A befolyásoló tényezők alakulásához képest kiegyenlített jegybanki alapkamat kihirdetésének dátumai:

• 2008. 12. 23

• 2009. 01. 20

• 2009. 07. 28

• 2009. 08. 25

• 2009. 09. 29

• 2009. 10. 20

• 2009. 11. 24

• 2009. 12. 22

• 2010. 02. 23

• 2010. 03. 30

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Befektetőként megállapítható, hogy a magyarországi jegybanki alapkamat kiegyenlítetten kerül meghatározásra a befolyásoló tényezők tükrében. Jövőbeni beruházások előzetes megvalósíthatósági tervezésénél tehát konzekvens értéket kapunk az alapkamat vizsgálatából, azon keresztül az ország teljesítőképességére, várható infláció mértékére és egyéb az alapkamatláb meghatározásában szerepet játszó tényezőre.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Csupán egy adat a sok közül az adott ország jegybanki alapkamatlába, a beruházás előtervezésének elemzésében. Mégis olyan összegző érték, melyből egy időszak minden fontos információjára következtetni lehet.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok