„MunkaberC3Šk” változatai közötti eltérés
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
(→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
− | Az alaptáblázatom | + | Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. 8 objektumból és 10 attribútumból tevődik össze. Az adatbázis mutatja meg, hogy egy adott munkakör munkavállalói átlagosan hány pontot képviselnek egy adott kompetenciában/tulajdonságban, valamint hány forint az átlagfizetésük. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál/tulajdonságnál nulla, ami azt jelenti, hogy egy adott munkakör dolgozói minél magasabb pontot érnek el átlagosan egy adott kompetenciában/tulajdonságban, annál magasabb átlagfizetést érdemelnek. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat átlagosan,munkakörönként, hogy egy bizonyos kompetenciában/tulajdonságban hányadik helyen végeztek. A rangsortábla az alapja a lépcsők és a COCO-elemzésnek. A lépcsők azt mutatják meg, hogy a rangsortábla alapján elért helyezés szerint kompetenciánként/tulajdonságként hány forintot érdemelnek átlagosan a dolgozók munkakörönként átlagban. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a az adott munkakör dolgozói átlagosan összesen hány forintot érdemelnek a kompetenciáik/tulajdonságaik alapján, ehhez képest mennyi a jelenlegi átlagfizetésük, tehát pontos adatot ad a kívánt és a jelenlegi átlagfizetés különbségéről. |
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= |
A lap 2011. január 23., 23:50-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A munkabérek alakulása a kompetenciák/tulajdonságok függvényében
A feladat előtörténete
Mindenképpen olyan témát akartam választani, amely közel áll a leendő szakterületemhez, a HR-hez, valamint nagyon kiváncsi voltam arra,hogy bizonyos kompetenciák/tulajdonságok valamilyen mértékű megléte esetén mely munkakört betöltő személyek vannak túlfizetve vagy éppen alulfizetve.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Amennyiben egy olyan feladatot kaptam volna, hogy állapítsam meg, hogy melyik munkakör dolgozói vannak túlfizetve vagy éppen alulfizetve (ez utóbbi érdemel tehát fizetésemelést) a jelenlegi átlagfizetésük alapján, megfigyeléses módszert alkalmaztam volna. Egyébként is minden munkavállalóról kialakul egy kép, hogy milyen kompetenciákkal/tulajdonságokkal rendelkezik, amelyet kiegészítettem volna a megfigyeléses módszer által tapasztaltakkal. Azonban az általam alkalmazott módszer szubjektív, tehát az így kapott eredmény (miszerint a művezetők, könyvelők és az autószerelők érdemelnének fizetésemelést)nem objektív, vagyis a saját személyes benyomástól/véleménytől nem mentes. Tehát ennek eredményeként a művezetőknek, a könyvelőknek és az autószerelőknek adtam volna fizetésemelést.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Az elemzéshez 8 objektumot használtam fel: könyvelők, fuvarszervezők, tehergépkocsi vezetők, autószerelők, éjjeli őrök, karosszérialakatosok, művezetők és a titkárok.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az elemzésem attribútumai az alábbi kompetenciák/tulajdonságok: 1, X oszlop: beszédkészség, idegen nyelvismeret, rugalmasság, csapatmunka, hatákonyság, precízitás, határozottság, megbízhatóság és szorgalom. Ezek mértékegysége pontszámok. 2, Y oszlop az adott munkakört betöltő személyek jelenlegi átlagfizetése,amelynek mértékegysége forint. Az attribútumok olyan kompetenciák/tulajdonságok, amelyekben minél nagyobb pontszámot ér el egy adott munkakör dolgozói átlagosan, annál magasabb átlagfizetést érdemelnek.
A feladat által érintett célcsoportok
A munkáltató számára mindenképpen hasznos információt jelent ez az elemzés, hiszen ők fizetik meg a munkavállalókat, tehát célcsoportnak tekinthetők, azonban szerintem a legfőbb célcsoport a HR-esek, mivel ez az elemzés nagyon sokat segít nekik a bérrendszer kialakításában. Ezzel az elemzéssel körvonalazható, hogy a cégben dolgozó munkavállalók munkakörönként milyen átlagos fizetést érdemelnek a kompetenciák/tulajdonságok alapján. Természetesen viszonyítási pontnak felel meg más, hasonló tevékenységet folyató cégek által fizetett átlagos munkabér egy adott munkakörre nézve, de a személyes tulajdonságok és készségek is jelentős tényezők és ez az elemzés ezt tárja fel.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Amennyiben én lennék a döntéshozó abban, hogy megvalósuljon-e ez az elemzés, biztosan mellette döntenék. Véleményem szerint indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a bérmegállapítás, így a bérkifizetés szempontjából mennnyire hatékony. Az elemzés megmutatja, hogy egy adott munkakört betöltő személyek kompetenciáik/tulajdonságaik alapján a megérdemelt fizetést kapják-e meg, vagyis az én feladatom esetében a "fiktív cégem" ilyen szempontból hatékonyan működik-e. Kiváncsi vagyok, hogy a "cégem" bevételének a fizetésekre fordított hányada reális-e.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. 8 objektumból és 10 attribútumból tevődik össze. Az adatbázis mutatja meg, hogy egy adott munkakör munkavállalói átlagosan hány pontot képviselnek egy adott kompetenciában/tulajdonságban, valamint hány forint az átlagfizetésük. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál/tulajdonságnál nulla, ami azt jelenti, hogy egy adott munkakör dolgozói minél magasabb pontot érnek el átlagosan egy adott kompetenciában/tulajdonságban, annál magasabb átlagfizetést érdemelnek. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat átlagosan,munkakörönként, hogy egy bizonyos kompetenciában/tulajdonságban hányadik helyen végeztek. A rangsortábla az alapja a lépcsők és a COCO-elemzésnek. A lépcsők azt mutatják meg, hogy a rangsortábla alapján elért helyezés szerint kompetenciánként/tulajdonságként hány forintot érdemelnek átlagosan a dolgozók munkakörönként átlagban. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a az adott munkakör dolgozói átlagosan összesen hány forintot érdemelnek a kompetenciáik/tulajdonságaik alapján, ehhez képest mennyi a jelenlegi átlagfizetésük, tehát pontos adatot ad a kívánt és a jelenlegi átlagfizetés különbségéről.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A COCO-elemzés igen érdekes eredményt mutatott. Az adott munkaköröket betöltő személyek átlagos jelenlegi fizetése megegyezik a az átlagos pontszámuk által kívánt átlagos fizetéssel. Azonban nem szabad figyelmen kívűl hagyni azt a tényt, hogy a COCO-elemzés 4 kompetenciának/tulajdonságnak nem tulajdonított jelentőséget, mivel a többi alapján elérte a célját és talált nem diszkriminatív megoldást. Ez a négy kompetencia/tulajdonság: csapatmunka, hatékonyságra való törekvés, precizitás és a megbízhatóság. Véleményem szerint ezek a kompetenciák/tulajdonságok is legalább olyan fontosak, mint a többi, így csak ezek alapján, készítettem mégegy COCO-elemzést. Ebben az esetben már csak a precízitás volt csekély hatással a végeredményre. A második COCO-elemzés alapján a leginkább alulfizetettek a karosszérialakatosok, majd az autószerelők és végül az éjjeli őrök. A többi munkakör dolgozói túl vannak fizetve.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A hasonlóságelemzés előtt úgy vélekedtem, hogy akik fizetésemelést érdemelnek a kompetenciáik/tulajdonságaik alapján, a művezetők, a könyvelők és az autószerelők. A hasonlóságelemzés ettől eltérő eredményt hozott: karosszérialakatosok, autószerelők és az éjjeli őrök. Egy közös munkakör van az autószerelők. Nehéz eldönteni, hogy melyik módszer eredménye jobb, mivel az első COCO-elemzés azért nem meghatározó, mivel 4 fontos tényezőt figyelmen kívűl hagyott, a második COCO-elemzés csak a 4 tényezőt tartalmazza, azonban egy kompetenciát ismét nem vett figyelembe. A best practise meg azért képlékeny, semmi nem támassza alá a döntésem helyességét, nem tekinthető a választásom egyértelműnek, hiszen úgy vélem, hogy diszkriminatívnak tekinthető. A fentiek alapján átgondolva a szituációt úgy gondolom, hogy a karosszérialakatosok azok, akik az átlagos kompetenciáik/tulajdonságaik alapján a jelenlegi átlagos fizetésükhöz viszonyítva a leginkább alulfizetettek, vagyis ők érdemelnek fizetésemelést.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Szerintem megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második COCO-elemzés kimutatta, hogy összességében a "fiktív cégem" több munkabért fizet a munkavállalóknak, mint amennyit a kompetenciák/tulajdonságok alapján megérdemelnek, tehát ez az elemzés hozzájárult a hatékonyság növeléséhez.