A lap 2011. január 21., 10:22-kori változata (lapforrás) Sapi (vitalap | szerkesztései) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2011. január 24., 12:47-kori változata (lapforrás) Sze1 (vitalap | szerkesztései) (→‎Forrás) Újabb szerkesztés →
21. sor:		21. sor:
	=Forrás=		=Forrás=
−	[http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/xy.xls XLS]	+	http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/sze2.xls
−	# A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata	+	A tervezett alkalmazás/megoldás címe
−	# Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)	+
−	# A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott  verzióról.	+	Utaljon lehetőleg:
−	# Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások	+
−	## Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)	+	1. a célra
−	## Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással	+	2. a célcsoportra
−	## Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)	+	3. az innovatív megoldás mikéntjére
−	## A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára	+
−	## Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:	+	Mégis legyen lehetőség szerint:
−	### egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)	+
−	### egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL	+	1. rövid
−	### a mértékegység szerepeljen minden esetben	+	2. egzakt
−	### a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve	+	3. figyelemfelkeltő
−	## Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás	+
−	## Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti	+	Vagyis a jó cím megtalálása művészet!
−	## Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne	+	[szerkesztés] A feladat előtörténete
−	## Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység	+
−	## Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...	+	Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
−	## Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...	+
−	#A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül	+	1. miért választotta a szerző a témát,
−	## a logikus érvelésre	+	2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
−	## a bizonyítások, indoklások iránti igényességre	+	3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
−	## az objektivitás elvárására	+
−	## a tervezett és tényleges hasznosság mérésére	+	[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
−	##az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére	+
−	## a szabálykövető magatartás elsajátítására	+	Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
−	##a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra	+
−	##a felesleges ismétlések kerülésére	+	1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
−	##az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására	+	2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
−	## vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!	+	3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
−	Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...	+	4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
		+	5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
		+	6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
		+	7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
		+
		+	[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
		+
		+	Elsőként azt kell megadni:
		+
		+	1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
		+	2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
		+	3. miként sikerült a problémákat megoldani
		+	4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
		+	5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
		+
		+	[szerkesztés] Objektumok (sorok)
		+
		+	1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
		+	2. és semmi mást
		+
		+	[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)
		+
		+	Ide meg kell adni:
		+
		+	1. az attribútumok egzakt meghatározását
		+	2. a használt mértékegységet attribútumonként
		+	3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
		+
		+	[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok
		+
		+	Ide fel kell listázni (*)
		+
		+	1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
		+	2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
		+
		+	[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
		+
		+	Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
		+
		+	1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
		+	2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
		+	3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
		+
		+	A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
		+	[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
		+
		+	Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
		+
		+	1. adatbázis
		+	2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
		+	3. solver ill. MY-X paraméterek
		+	4. egyéb lépések
		+
		+	[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
		+
		+	Ide
		+
		+	1. CSAK és
		+	2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
		+	3. felsorolásszerűen
		+	4. a számítás releváns eredményei kellenek.
		+	5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés.
		+
		+	[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
		+
		+	Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
		+
		+	1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
		+	2. végső győztest kell hirdetni
		+
		+	[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
		+
		+	Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
		+	[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
		+
		+	Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
		+
		+	1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
		+	2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
		+	3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
		+	4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
		+	5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
		+
		+	[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
	=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=		=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

---

A lap 2011. január 24., 12:47-kori változata

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:

• Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [1]
• Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [2]
• Kattintson a "szerkesztésre" [3]
• Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
• Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
• Kattintson a "szócikkre" [4]
• Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
• Üssön egy enter-t
• Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
• Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
• Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
• Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
• Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
• A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal kezdett sor felsorolást eredményez
• Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/sze2.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

  1. a célra
  2. a célcsoportra
  3. az innovatív megoldás mikéntjére 

Mégis legyen lehetőség szerint:

  1. rövid
  2. egzakt
  3. figyelemfelkeltő 

Vagyis a jó cím megtalálása művészet! [szerkesztés] A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

  1. miért választotta a szerző a témát,
  2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
  3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is) 

[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

  1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
  2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
  3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
  4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
  5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
  6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
  7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt 

[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

  1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
  2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
  3. miként sikerült a problémákat megoldani
  4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
  5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis 

[szerkesztés] Objektumok (sorok)

  1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
  2. és semmi mást 

[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

  1. az attribútumok egzakt meghatározását
  2. a használt mértékegységet attribútumonként
  3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y) 

[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

  1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
  2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült 

[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

  1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
  2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
  3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen). 

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!) [szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

  1. adatbázis
  2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
  3. solver ill. MY-X paraméterek
  4. egyéb lépések 

[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

  1. CSAK és
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
  3. felsorolásszerűen
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.
  5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés. 

[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
  2. végső győztest kell hirdetni 

[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció? [szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

  1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
  2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
  3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
  4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
  5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege) 

[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

1. a célra
2. a célcsoportra
3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

1. rövid
2. egzakt
3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet!

A feladat előtörténete

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

1. miért választotta a szerző a témát,
2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
3. miként sikerült a problémákat megoldani
4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis

Objektumok (sorok)

1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
2. és semmi mást

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet attribútumonként
3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.
5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

---

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

---

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [5] [6], majd a Hallgató értelmez...

---