A lap jelenlegi, 2011. január 24., 22:25-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ma3.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A feladat a legalkalmasabb személy kiválasztása az adott munkára a jelentkezők közül.

A feladat előtörténete

A kiválasztás a HR-es szakmában az egyik legjobb dolog, mindig is nagyon érdekelt. Azért választottam ezt a témát, hogy közelebbről is megismerjem a folyamat lépéseit.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Hasonlóságelemzés nélkül a kiválasztás fő lépéseit a vezető véleményére alapoztam volna. Mivel emberek vagyunk, ezért szubjektív tényezők elmaradhatatlanok az életünkből. Ahogy meglátunk egy embert kialakul róla egy benyomásunk, ami akár pozitív, akár negatív irányba viszi a vele kapcsolatos nézeteinket. A vezetői értékelés alapján a következő rangsor került felállításea:

1. helyezett: Csajági Zsolt

2. helyezett: Varga Miklós

3. helyezett: Elek Szandra

Ez a rangsor szubjektív módon jött, de ha nem ismertem volna előzőleg jobb módszert, a vezető véleményére alapoztam volna, és ez alapján az első helyezettet választotam volna ki a munkára.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az attribútumok meghatározása nem volt könnyű, hiszen rengeteg dolgot figyelmembe kell venni egy munkavállaló kiválasztásánál. Mivel egy fiatalos csapatba, egy újonnan létrejött munkahelyre kerestetik az ember, ezért mindenképpen szerepeltetnem kellett az attribútomok között a kort és a munkában eltöltött időt.

Objektumok (sorok)

Andor Éva

Apró Tibor

Beregi Nóra

Bubek Ferenc

Csajági Zsolt

Dénes Csaba

Elek Szandra

Farkas József

Foltos Kinga

Hajdú Petra

Horváth Márk

Juhász Zoltán

Kis Tivadar

Kiss Antalné

Kovács Örs

Kovács Pál

Magyar Kinga

Marosi Péter

Mester Vilmos

Molnár Gábor

Papp Géza

Polgár László

Szűcs Fanni

Varga Miklós

Weisz Iván

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Életkor (év) Irány: 1. Minél fiatalabb a személy, annál esélyesebb a munkakör betöltésére

• Iskolai végzettség (kód) Irány 0. Minél magasabb a szint, annál esélyesebb a kiválasztásra. (Három kategória került megállapításra: alapfokú, középfokú, felsőfokú végzettség)

• Szakképzettésg (kód) Irány: 0. Van vagy nincs kategória. Ha van az 1, tehát a magasabb pontszám jelenti az előnyt a kiválasztásnál.

• Munkában eltöltött idő. (év) Irány: 1. Pályakezdőket keres a cég, tehát minél kevesebb annál több esélye van a jelentkezőnek, adott feltételek mellett.

• Plusz képesítések száma (darab) Irány 0. Három kategóriát lehet megkülönböztetni: nincs, van egyféle, van kétféle (jogosítvány, nyelvviszga) Minél több van belőle, annál jobbak a jelentkező esélyei.

A feladat által érintett célcsoportok

• Nagy létszámmal bíró, multinacionális vállalatok

• Ezen vállalatokon belül a HR osztályok, akik alkalmazzák a módszert

• És a vezetők akik a pénzt adják a módszerért.

HR-eseknek ajánlott a módszer, mert a kiválasztás az ő feladatuk.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A cél a legmegfelelőbb ember kiválasztása a munkára.A feladatomban meghatározott kritérium szerint a pályakezdőket részesítem előnyben. Nekik a szaktudsáuk a legaktuálisabb, tehát a módszer a friss tudásuakat választja ki, A másik szempont a kevés munkaviszonnyal rendelkezők hiszen ők alacsonyabb bérkategóriába sorolhatók, a módszer tehát nem egy szimpla rangsort állít fel a között, hanem meghatározza a jelentkezők között az optimális sorrendet, melyben az iskolai végzettség, szaktudás stb. tényezők is szerepet játszanak. Lehetőleg minél rövidebb idő alatt, minél kisebb befektetéssel, de legnagyobb haszonnal.

A vezető személyes alapon Csajági Zsolt nevezetű embert választotta volna ki, aki meg is felel a szubjektív körülményeknek, viszont a módszer őt az utolsók között szerepeltette, méghozzá az iskolai végzettsége alapján. E szerint valószínűsíthető, hogyha ő kerül be a céghez, az első munkát amit rábíznak el is rontja, ami pedig hatalmas veszteség, akár milliós nagyságrendű is lehet a cégnek. Tehát a módszer alkalmazása akár „felbecsülhetetlen” étéket képvisel a cég számára, így nehezen számszerűsíthető a módszer kidolgozása az adott cégre.

A módszer kidolgozása az adott cégre: 500.000 Ft

Számszerűsítve csak a bérkategória oldalát lehet meghatározni, mely a következőkből tevődik össze:

Munkabér bruttó 150.000 Ft

Munkavállalót terhelő járulékok: 42800Ft

Vállalkozást terhelő járulékok: 40500Ft

Forrás: Adozona.hu

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Első lépésként kitaláltam a feladatomat és hozzá kapcsolódónak felvettem az alaptáblázatot, melybe fiktív személyeket és adatokat tölöttem fel, és meghatázoztam a tényezőket melyek a kor, szakképzettség, plusz képesítések száma stb.

• Ezt követően elkészítettem a metaadatbázist, hogy a bizonyos feltételeket tudjam szűrni, és ezáltal jobban átlássam a táblázatot.

• Majd készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan, hogy leellenőrizzem az adatok helyességét.

• Következő lépésként az értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.

• Ezt követően elkészítettem az elemzés-sorrend című lapfület, ahol beállítottam az egyes attribútomokhoz kapcsolódó irányokat is, és felvettem az Y0 értékeket (1000 pont)

• Végezetül lefuttattam a Coco online-t és elemeztem a kapott eredményeket, összehasonlítottam az alaptáblázatban leírtakkal.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A felállított sorrend a következő:

1. helyezett: Dénes Csaba

2. helyezett: Andor Éva

3. helyezett: Szűcs Fanni

Mivel emberekről van szó, ezért érdekes lehet még a következő három helyezett is, hiszen a kiválasztást más tényezők is befolyásolják még az objektív eredményeken kívül. Előfordulhat, hogy visszalép az első három helyezett személy.

4. helyezett: Farkas József

5. helyezett: Varga Miklós

6. helyezett: Weisz Iván

Az eredmények számszerűsítve, illetve a további helyezettek megtalálhatók az [1] dokumentumban. A Coco lapfülön belül, a Coco mátrix táblázatban.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az első helyezett, Dénes Csaba ugyan nagyobb pontszámot szerzett, mint a második és a harmadik személy, mégis azt mondom, hogy nem biztos, hogy ő a legalkalmasabb a munkára. Ezen a ponton a vezető feladata eldönteni a legjobbak (legtöbb pontot elértek közül), hogy ki az, aki számára a legmegfelelőbb lesz. Annyira nincs számottevő különbség az első három helyezett között, hogy probléma adódna abból, hogy nem az elsőt, hanem a másodikat választják. Természetesen bármikor előfordulhat az is, hogy az emberek mondják vissza a munkát, vagy a fizetési feltételek miatt, vagy egyéb más szempontok miatt. A best practice és a hasonlóságelemzés eredményét összehasonlítva arra a döntésre jutottam, hogy mindkettőre szükség van az ideális jelölt kiválasztásához. Hiszen a módszer kiválasztja a legjobbakat, objektív módon, akik közül a vezető választja ki az egy legjobbat szubjektív módszerek alapján.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A módszer abban az esetben eredményes, ha a cég inkább objektív szempontok szerint kívánja meghatározni a jelöltet. Sok szempontot fel lehetett volna még sorakoztatni az attribútumokhoz, amik jobban meghatározzák a céget, beleillenek a profiljába. Ezen szűrők alapján biztosabb eredményeket lehetett volna kapni a jelöltekről. Például a kreativitást nem lehet előre felmérni, ami pedig baj, mert ma már az a dolog több helyen sokkal többet ér, mint maga a szaktudás. A ráfordított időt megérte a mérés, hiszen a 25 szóba jöhető ember közül viszonylag gyorsan és pontosan meg tudtam határozni az 5 legalkalmasabb jelöltet, a felállított szempontok szerint.

Mivel sikerült eredményt kihoznia az elemzésnek, ezért sikerült elérni a tervezett hasznosságot, ami azt jelenti, hogy a kiválasztott embert munkába állítják. A hozzá kapcsolódó munkabér és annak járulékai kifizetésre kerülnek, továbbá a megbízó céget terhelő összeg a módszer kidolgozásának költsége. Konkrét számításokat nem tudok végezni mert azzal, hogy kiválasztásra került a legalkalmasabb ember, még nem biztos, hogy élete végéig ott marad a cégnél, vagy az is előfordulhat hogy a vártnál nagyobb hasznot hoz a cég számára.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet