„Szubjektív tudás” változatai közötti eltérés

A lap 2005. december 30., 10:20-kori változata

Angol megnevezés: Personal Knowledge

Történeti modul

• 1994: A szubjektív és a hallgatólagos tudás az ismeretek azon részét képezik, melyek alátámasztásul szolgálnak a tényszerû ismeretek számára. Valójában a kétféle tudás - a "tudni mit" és a "tudni hogyan" - kiegészítik egymást: az egyik hiányában a másik sem lesz képes sikeresen és hatékonyan mûködni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az ismeretek több szintjén is ki lehet mutatni a szubjektív és a hallgatólagos összetevõ jelenlétét. [1][2]
• 2000: A szubjektív tudás akkor jön létre, ha a megfigyelő és a megfigyelt között szubjektív viszony áll fenn: "azt gondolta, hogy az elemi részecskéknek belső szerkezetük van". A popperi értelemben vett szubjektív tudásnál is lehet még szubjektívebb tudás, amikor ezt halljuk: "miután belőttem magam, rájöttem, ki vagyok én valójában". [3][4]
• 2000: Az alapvetően problémamegoldó (vezérlő, irányító) szubjektív tudás képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának, tartalmának intuitív, heurisztikus meghatározására (szűkítésére). [5]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • Személyes tudás (szinoníma)
  • Tényszerű tudás

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Tanulás

• "a címszó része valaminek" kapcsolattípus:
  • Ösztön
  • Tapasztalat
  • Hetedik érzék [6]

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Hogyan formálódik a kutató személyisége Polányi értelmezése szerint az objektív és szubjektív tudás ellentmondásának metszéspontján?

Mi az összefüggés a szubjektív tudás, az objektív tudás, a céltalanság tétele, a Labsch-modell és a szakértők informatikai felelőssége között?

• A szubjektív tudás képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának, tartalmának intuitív, heurisztikus meghatározására (szûkítésére). Az objektív tudás ezzel szemben a szubjektív tudás által feldolgozásra kijelölt objektum - attribútum - érték (/érzés) sorok alapján képessé teszi az embert a jövõben várható állapotváltozások irányának és mértékének többé-kevésbé pontos elõrejelzésére.
• A modellezéssel kapcsolatban általában kimondható a céltalanság tétele, mely szerint nem tudható elõre, mely ex-post helyességû modell lesz a jövõbeli alkalmazásoknál a legjobb, illetõleg mennyi hiba kell, hogy egy modellben objektumonként megmaradjon.
• Labsch a tényszerû adatok (információk) és a problémamegoldás sikeressége között meglévõ kapcsolat alapján négy típust ír le, melyeket Brauchlin nem egyes személyekhez köt, hanem a személy és a szituáció együttes hatására - tehát személyenként is változó gyakorisággal - fellépõ lehetséges mintázattípusnak nevez.

*Minél szélesebb informatikai és szakmai ismeretekkel rendelkeznek egy-egy személyre nézve a projektben résztvevõ felek, annál nagyobb a valószínûsége a sikeres és gyors koordinációnak, míg a részleges hozzáértés hiánya nagyban felelõssé tehetõ a kudarcokért.De nem lehet addig eljutni, hogy két alkalmazási alternatíva esetében egyértelmûen rangsorolni lehessen ezek hasznosságát. Az informatikai alkalmazások mindaddig a szubjektív megítélés ingadozásainak vannak kitéve, míg nem sikerül az információ számszerûsítésére egy objektív értékkategóriát teremteni. 

Definíciós modul

• A szubjektív tudás egyedi, csak egyvalaki számára, egy bizonyos perspektívából hozzáférhetõ, túlnyomóan velünk született lehetőségek megnyilatkozása.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a szubjektív tudás személyfüggő? IGAZ

Ajánlott irodalmak modulja

• Karl Popper: Test és elme 1. fejezet: Objektív és szubjektív tudás [7]