„MunkaberC3Šk” változatai közötti eltérés
(→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
||
| (16 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| − | + | Ez az elemzés minden olyan cég számára hasznos lehet, ahol nincsen túl sok munkakör, illetve munkavállaló, és ahol nincs jól felkészült HR osztály, akik elvégeznék a bérmegállapításokat. | |
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | Amennyiben én lennék a döntéshozó abban, hogy megvalósuljon-e ez az elemzés, biztosan mellette döntenék. Véleményem szerint indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a bérmegállapítás, így a bérkifizetés szempontjából mennnyire hatékony. | + | Amennyiben én lennék a döntéshozó abban, hogy megvalósuljon-e ez az elemzés, biztosan mellette döntenék. Véleményem szerint indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a bérmegállapítás, így a bérkifizetés szempontjából mennnyire hatékony. Fontos tudni, hogy mely munkakör munkavállalói vannak alulfizetve, mivel ez esetben számítani lehet arra, hogy az alulfizetett munkavállaló(k) kilépnek, amely az alábbi költségekkel jár a cégnek: |
| + | *1,a legalacsonyabb munkabérrel rendelkező munkakör esetében is, ha kilép egy munkavállaló a munkahelyéről, akkor ez naponta legalább 3725FT-os veszteséget jelent, ami egy hónapra nézve legalább 74500Ft veszteség. | ||
| + | *2. ha egy adott munkakörből maximum annyi ember hagyja el a munkahelyét, amely munkáját a munkatársai túlóradíj fejében el tudják látni, míg nem talál a cég új munkavállalót/munkavállalókat, akkor ez 50%-os túlóradíj pótlékkal jár, ami a legalacsonyabb munkabér esetében is naponta legalább 5588 Ft-os költség, ami egy hónapra vetítve legalább 111750 Ft. | ||
| + | *3,amennyiben több a kilépő egy adott munkakörből, akkor míg nem tud a cég új munkavállalókat felvenni a kilépők helyére, addig megbízással, vagy határozott idejű munkaszerződéssel egy külső vállalkozóval kell végeztetnie a munkát, amely egy napra 7500-10000 Ft, egy hónapra nézve 150-200.000Ft-os költséget okoz a cégnek. (Csupán 2 munkakörnek éri el ezt az összeget a havi átlagfizetése!) | ||
| + | *4, a betölteni kívánt munkakört/munkaköröket hirdetni kell az újságban, amely a megyei lapban legalább 23100Ft+áfa, azaz 28875 Ft/hirdetés. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| − | Az alaptáblázatom | + | A feladatom Leírás részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A metaadatbázis részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A kimutatás munkafüzetben található kimutatásvarázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. A táblázat fülben található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. 8 objektumból és 10 attribútumból tevődik össze. Az adatbázis mutatja meg, hogy egy adott munkakör munkavállalói átlagosan hány pontot képviselnek egy adott kompetenciában/tulajdonságban, valamint hány forint az átlagfizetésük. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál/tulajdonságnál nulla, ami azt jelenti, hogy egy adott munkakör dolgozói minél magasabb pontot érnek el átlagosan egy adott kompetenciában/tulajdonságban, annál magasabb átlagfizetést érdemelnek. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat átlagosan,munkakörönként, hogy egy bizonyos kompetenciában/tulajdonságban hányadik helyen végeztek. A rangsortábla az alapja a lépcsők és a COCO-elemzésnek, amelyek a Rangsorolás, Lépcsők, COCO fülben találhatók. A COCO-tábla arról ad információt, hogy az adott munkakör dolgozói átlagosan hány forintot érdemelnek a kompetenciáik/tulajdonságaik alapján, ehhez képest mennyi a jelenlegi átlagfizetésük, tehát pontos adatot ad a kívánt és a jelenlegi átlagfizetés különbségéről. |
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| − | A | + | A hasonlóságelemzés igen érdekes eredményt mutatott. Az adott munkaköröket betöltő személyek átlagos jelenlegi fizetése megegyezik az átlagos pontszámuk által kívánt átlagos fizetéssel. Azonban nem szabad figyelmen kívűl hagyni azt a tényt, hogy a hasonlóságelemzés 4 kompetenciának/tulajdonságnak nem tulajdonított jelentőséget, mivel a többi alapján elérte a célját és talált nem diszkriminatív megoldást. Ez a négy kompetencia/tulajdonság: csapatmunka, hatékonyságra való törekvés, precizitás és a megbízhatóság. Azonban ezek a kompetenciák/tulajdonságok is legalább olyan fontosak, mint a többi, így csak ezek alapján, készítettem még egy hasonlóságelemzést. Ebben az esetben már csak a precízitás volt csekély hatással a végeredményre. A második hasonlóságelemzés alapján a leginkább alulfizetettek az autószerelők, a karosszérialakatosok, és éjjeli őrök. |
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| − | A hasonlóságelemzés előtt úgy vélekedtem, hogy akik fizetésemelést érdemelnek a kompetenciáik/tulajdonságaik alapján, a művezetők, a könyvelők és az autószerelők. A hasonlóságelemzés ettől eltérő eredményt hozott: karosszérialakatosok | + | A hasonlóságelemzés előtt úgy vélekedtem, hogy akik fizetésemelést érdemelnek a kompetenciáik/tulajdonságaik alapján, a művezetők, a könyvelők és az autószerelők. A hasonlóságelemzés ettől eltérő eredményt hozott: autószerelők, karosszérialakatosok és az éjjeli őrök. Egy közös munkakör van az autószerelők. |
| − | + | Nehezíti a feladatot, hogy 2 hasonlóságelemzést kellett készíteni ehhez a feladathoz, mivel az első hasonlóságelemzés 4 fontos kompetenciát/tulajdonságot figyelmen kívűl hagyott, a második hasonlóságelemzés már csak a 4 tényezőt tartalmaz, azonban egy kompetenciát ismét nem vett figyelembe. A best practise azért képlékeny, mert semmi nem támassza alá a döntésem helyességét, nem tekinthető a választásom egyértelműnek, hiszen úgy vélem, hogy diszkriminatívnak tekinthető, mivel sajnos nem elkerülhető az én módszeremben a személyes benyomás. | |
| − | A fentiek alapján átgondolva a szituációt úgy gondolom, hogy | + | A fentiek alapján átgondolva a szituációt úgy gondolom, hogy az autószerelők azok, akik az átlagos kompetenciáik/tulajdonságaik alapján a jelenlegi átlagos fizetésükhöz viszonyítva a leginkább alulfizetettek, vagyis ők érdemelnek fizetésemelést, tehát a hasonlóságelemzésben (sokkal) jobban bízom. |
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| − | + | Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy összességében a cég nem működik hatékonyan a munkabér kifizetések terén. Az autószerelők átlagosan 52289Ft-tal kapnak kevesebbet a megérdemeltnél, a karosszérialakatosok, akik 47289Ft-tal kapnak kevesebbet és végül az éjjeli őrök, akiknek 6149Ft-tal kevesebb az átlagfizetésük a megérdemeltnél. A fent említett első két munkakör esetén a jelenlegi és a megérdemelt munkabér között igen nagy az eltérés, tehát a hasonlóságelemzés elvégezte nélkül várható lett volna, hogy valamennyiük elhagyják a céget. | |
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
A lap jelenlegi, 2011. január 25., 11:18-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A munkabérek alakulása a kompetenciák/tulajdonságok függvényében
A feladat előtörténete
Mindenképpen olyan témát akartam választani, amely közel áll a leendő szakterületemhez, a HR-hez, valamint nagyon kiváncsi voltam arra,hogy bizonyos kompetenciák/tulajdonságok valamilyen mértékű megléte esetén mely munkakört betöltő személyek vannak túlfizetve vagy éppen alulfizetve.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Amennyiben egy olyan feladatot kaptam volna, hogy állapítsam meg, hogy melyik munkakör dolgozói vannak túlfizetve vagy éppen alulfizetve (ez utóbbi érdemel tehát fizetésemelést) a jelenlegi átlagfizetésük alapján, megfigyeléses módszert alkalmaztam volna. Egyébként is minden munkavállalóról kialakul egy kép, hogy milyen kompetenciákkal/tulajdonságokkal rendelkezik, amelyet kiegészítettem volna a megfigyeléses módszer által tapasztaltakkal. Azonban az általam alkalmazott módszer szubjektív, tehát az így kapott eredmény (miszerint a művezetők, könyvelők és az autószerelők érdemelnének fizetésemelést)nem objektív, vagyis a saját személyes benyomástól/véleménytől nem mentes. Tehát ennek eredményeként a művezetőknek, a könyvelőknek és az autószerelőknek adtam volna fizetésemelést.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Az elemzéshez 8 objektumot használtam fel: könyvelők, fuvarszervezők, tehergépkocsi vezetők, autószerelők, éjjeli őrök, karosszérialakatosok, művezetők és a titkárok.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az elemzésem attribútumai az alábbi kompetenciák/tulajdonságok: 1, X oszlop: beszédkészség, idegen nyelvismeret, rugalmasság, csapatmunka, hatákonyság, precízitás, határozottság, megbízhatóság és szorgalom. Ezek mértékegysége pontszámok. 2, Y oszlop az adott munkakört betöltő személyek jelenlegi átlagfizetése,amelynek mértékegysége forint. Az attribútumok olyan kompetenciák/tulajdonságok, amelyekben minél nagyobb pontszámot ér el egy adott munkakör dolgozói átlagosan, annál magasabb átlagfizetést érdemelnek.
A feladat által érintett célcsoportok
Ez az elemzés minden olyan cég számára hasznos lehet, ahol nincsen túl sok munkakör, illetve munkavállaló, és ahol nincs jól felkészült HR osztály, akik elvégeznék a bérmegállapításokat.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Amennyiben én lennék a döntéshozó abban, hogy megvalósuljon-e ez az elemzés, biztosan mellette döntenék. Véleményem szerint indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a bérmegállapítás, így a bérkifizetés szempontjából mennnyire hatékony. Fontos tudni, hogy mely munkakör munkavállalói vannak alulfizetve, mivel ez esetben számítani lehet arra, hogy az alulfizetett munkavállaló(k) kilépnek, amely az alábbi költségekkel jár a cégnek:
- 1,a legalacsonyabb munkabérrel rendelkező munkakör esetében is, ha kilép egy munkavállaló a munkahelyéről, akkor ez naponta legalább 3725FT-os veszteséget jelent, ami egy hónapra nézve legalább 74500Ft veszteség.
- 2. ha egy adott munkakörből maximum annyi ember hagyja el a munkahelyét, amely munkáját a munkatársai túlóradíj fejében el tudják látni, míg nem talál a cég új munkavállalót/munkavállalókat, akkor ez 50%-os túlóradíj pótlékkal jár, ami a legalacsonyabb munkabér esetében is naponta legalább 5588 Ft-os költség, ami egy hónapra vetítve legalább 111750 Ft.
- 3,amennyiben több a kilépő egy adott munkakörből, akkor míg nem tud a cég új munkavállalókat felvenni a kilépők helyére, addig megbízással, vagy határozott idejű munkaszerződéssel egy külső vállalkozóval kell végeztetnie a munkát, amely egy napra 7500-10000 Ft, egy hónapra nézve 150-200.000Ft-os költséget okoz a cégnek. (Csupán 2 munkakörnek éri el ezt az összeget a havi átlagfizetése!)
- 4, a betölteni kívánt munkakört/munkaköröket hirdetni kell az újságban, amely a megyei lapban legalább 23100Ft+áfa, azaz 28875 Ft/hirdetés.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladatom Leírás részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A metaadatbázis részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A kimutatás munkafüzetben található kimutatásvarázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. A táblázat fülben található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. 8 objektumból és 10 attribútumból tevődik össze. Az adatbázis mutatja meg, hogy egy adott munkakör munkavállalói átlagosan hány pontot képviselnek egy adott kompetenciában/tulajdonságban, valamint hány forint az átlagfizetésük. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál/tulajdonságnál nulla, ami azt jelenti, hogy egy adott munkakör dolgozói minél magasabb pontot érnek el átlagosan egy adott kompetenciában/tulajdonságban, annál magasabb átlagfizetést érdemelnek. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat átlagosan,munkakörönként, hogy egy bizonyos kompetenciában/tulajdonságban hányadik helyen végeztek. A rangsortábla az alapja a lépcsők és a COCO-elemzésnek, amelyek a Rangsorolás, Lépcsők, COCO fülben találhatók. A COCO-tábla arról ad információt, hogy az adott munkakör dolgozói átlagosan hány forintot érdemelnek a kompetenciáik/tulajdonságaik alapján, ehhez képest mennyi a jelenlegi átlagfizetésük, tehát pontos adatot ad a kívánt és a jelenlegi átlagfizetés különbségéről.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A hasonlóságelemzés igen érdekes eredményt mutatott. Az adott munkaköröket betöltő személyek átlagos jelenlegi fizetése megegyezik az átlagos pontszámuk által kívánt átlagos fizetéssel. Azonban nem szabad figyelmen kívűl hagyni azt a tényt, hogy a hasonlóságelemzés 4 kompetenciának/tulajdonságnak nem tulajdonított jelentőséget, mivel a többi alapján elérte a célját és talált nem diszkriminatív megoldást. Ez a négy kompetencia/tulajdonság: csapatmunka, hatékonyságra való törekvés, precizitás és a megbízhatóság. Azonban ezek a kompetenciák/tulajdonságok is legalább olyan fontosak, mint a többi, így csak ezek alapján, készítettem még egy hasonlóságelemzést. Ebben az esetben már csak a precízitás volt csekély hatással a végeredményre. A második hasonlóságelemzés alapján a leginkább alulfizetettek az autószerelők, a karosszérialakatosok, és éjjeli őrök.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A hasonlóságelemzés előtt úgy vélekedtem, hogy akik fizetésemelést érdemelnek a kompetenciáik/tulajdonságaik alapján, a művezetők, a könyvelők és az autószerelők. A hasonlóságelemzés ettől eltérő eredményt hozott: autószerelők, karosszérialakatosok és az éjjeli őrök. Egy közös munkakör van az autószerelők. Nehezíti a feladatot, hogy 2 hasonlóságelemzést kellett készíteni ehhez a feladathoz, mivel az első hasonlóságelemzés 4 fontos kompetenciát/tulajdonságot figyelmen kívűl hagyott, a második hasonlóságelemzés már csak a 4 tényezőt tartalmaz, azonban egy kompetenciát ismét nem vett figyelembe. A best practise azért képlékeny, mert semmi nem támassza alá a döntésem helyességét, nem tekinthető a választásom egyértelműnek, hiszen úgy vélem, hogy diszkriminatívnak tekinthető, mivel sajnos nem elkerülhető az én módszeremben a személyes benyomás. A fentiek alapján átgondolva a szituációt úgy gondolom, hogy az autószerelők azok, akik az átlagos kompetenciáik/tulajdonságaik alapján a jelenlegi átlagos fizetésükhöz viszonyítva a leginkább alulfizetettek, vagyis ők érdemelnek fizetésemelést, tehát a hasonlóságelemzésben (sokkal) jobban bízom.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy összességében a cég nem működik hatékonyan a munkabér kifizetések terén. Az autószerelők átlagosan 52289Ft-tal kapnak kevesebbet a megérdemeltnél, a karosszérialakatosok, akik 47289Ft-tal kapnak kevesebbet és végül az éjjeli őrök, akiknek 6149Ft-tal kevesebb az átlagfizetésük a megérdemeltnél. A fent említett első két munkakör esetén a jelenlegi és a megérdemelt munkabér között igen nagy az eltérés, tehát a hasonlóságelemzés elvégezte nélkül várható lett volna, hogy valamennyiük elhagyják a céget.
