„Oclakas” változatai közötti eltérés
(→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
(→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | ||
− | 1. | + | 1. A feladat alapjául szolgáló termékek adatainak táblázatban való összesítése. |
− | 2. | + | 2. Az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése. |
− | 3. | + | 3. A rendelkezésre álló adatok és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás. |
− | 4. | + | 4. A COCO táblázat elkészítése FKERES függvénnyel. |
− | 5. | + | 5. Solver program alkalmazása. |
− | 6. | + | 6. A kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal. |
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == |
A lap 2011. január 25., 19:59-kori változata
Ide kerül az oc lakás cikkem.
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A feladat adatvagyona (ANYAG)
- 6 Objektumok (sorok)
- 7 Attribútumok (oszlopok)
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A letölthető excel URL-je:
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az Otthon Centrum Ingatlanközvetítő iroda internetes adatbázisán keresztül kis alapterületű lakások árainak összehasonlítása több fontos jellemző, mint elhelyezkedés, méret, állapot, stb... felhasználásával.
A feladat előtörténete
Alcím: Eladó kislakások összehasonlítása az Otthon Centrum hirdetéseinek felhasználásával.
Néhány évvel ezelőtt vásároltam hasonló paraméterekkel rendelkező lakást, mint amilyenek a példában is szerepelnek. Kíváncsi voltam, hogy jól döntöttem -e.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Lakásom vásárlásakor nem állt rendelkezésemre (nem ismertem) semmilyen összehasonlító elemzés elkészítésére alkalmas módszer, ezért a kiválasztáskor leginkább saját döntéshozó képességemre, az egyes ingatlanok megtekintése során szerzett benyomásaimra és a környezet illetve az adott lakás által befolyásolt érzelmeimre. A teszt lefuttatása hasonló eredményt hozott, mint amit a lakás vásárlását megelőző keresésem és az az alapján végzett összehasonlítások.
A feladat adatvagyona (ANYAG)
Az adatokat az internetről, az Otthon Centrum oldaláról szereztem be.
Objektumok (sorok)
Attribútumok (oszlopok)
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. A feladat alapjául szolgáló termékek adatainak táblázatban való összesítése.
2. Az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése.
3. A rendelkezésre álló adatok és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás.
4. A COCO táblázat elkészítése FKERES függvénnyel.
5. Solver program alkalmazása.
6. A kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága) - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
SOLVER eredmények értékelése
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak. A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják. A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
az internet használat első éve 13,23%,
a cég mérete 36,60%,
az e-innovátor attitűd 15,01%,
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
az elektronikus értékesítés aránya 8,79%
arányban járultak hozzá.
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
az internet használat első éve 25,94%,
az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának jelentős eltérése esetén is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
FONTOSSÁGI rangsor értékelése
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.) A rangsor a következő lett így az attribútumok között: 1. cég mérete 2. az internet használat első éve 3. az elektronikus beszerzés aránya 4. az elektronikus értékesítés aránya 5. az e-innovátor attitűd.
Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.
ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.) Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
A számítások alapján úgy vélem, hogy az internet használat első éve játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.