„Márka” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
 
(25 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Ide jön a cikkem.
 
Ide kerül a bableves cikkünk: GM 3. évf. levelezős csapat.
 
 
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  
  A letölthető excel URL-je:  
+
  http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/szg.xls
 
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
 
 
 
Az egyes budapesti éttermek bableves kínálatainak összehasonlítása az egyes éttermi jellemzők és a bableves egyes tulajdonságainak felhasználásával. Az étlapárak minimalizálása a célunk, azaz a legjobb összetétel kiválasztása a legversenyképesebb áron
 
 
 
== A feladat előtörténete ==
 
 
 
Alcím: E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján.  
 
 
 
A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.
 
 
 
PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.
 
 
 
 
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
 
 
 
Általánosságban nagy fejtörést eredményez a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre. Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
 
 
 
• A versenytársakhoz képest, az egyes vállalati jellemzők mentén milyen az információ ráfordításunk, mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?
 
 
 
• A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e az információra, vagy sem?
 
 
 
• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.
 
 
 
Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
 
Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: 1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.
 
Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra.
 
 
 
A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...
 
 
 
 
 
MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!:
 
 
 
 
 
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
 
 
 
• I. Internet használat első éve
 
 
 
• II. Vállalkozás mérete
 
 
 
• III. E-innovátor attitűd
 
 
 
• IV. Elektronikus értékesítés aránya
 
 
 
• V. Elektronikus beszerzés aránya
 
 
 
• Cél: Üzleti információ vásárlására fordított összeg
 
 
 
 
 
Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.
 
 
 
A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.
 
 
 
Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér.
 
 
 
Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.
 
 
 
A '''cél''' jellemző. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.
 
 
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
 
 
Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
 
 
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
 
 
Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket. A feladat és annak megoldása mintát próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve milyen eredményesek az információ költségtervezésében. Az egyes vizsgálati jellemzők mentén - törekedve a minél tisztább objektivitásra -, mennyire tekinthetőek a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek az '''információ ráfordításaik'''.
 
 
 
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
 
 
 
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
 
 
 
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
 
 
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
 
 
 
1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
 
 
 
2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
 
 
 
3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
 
 
 
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
 
 
 
5. Pivot tábla elkészítése.
 
 
 
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
 
 
 
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
 
 
 
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
 
 
 
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
 
 
 
 
 
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
 
 
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
 
 
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
 
 
 
- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága)
 
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban
 
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
 
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
 
 
 
 
 
'''SOLVER  eredmények értékelése'''
 
 
 
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
 
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
 
 
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
 
 
 
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
 
 
 
 
 
 
 
'''Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése'''
 
 
 
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
 
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
 
 
az internet használat első éve  13,23%,
 
 
 
a cég mérete                    36,60%,
 
 
 
az e-innovátor attitűd          15,01%,
 
 
 
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
 
 
 
arányban járultak hozzá.
 
 
 
 
 
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
 
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
1. cég mérete
 
2. az internet használat első éve
 
3. az elektronikus beszerzés aránya
 
4. az elektronikus értékesítés aránya
 
5. az e-innovátor attitűd.
 
 
 
Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
 
 
 
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.
 
  
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a
+
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel.
+
A fényezési segédanyagokat gyártó vállalatok termékeinek vizsgálata és a forgalmazás szempontjából a leghatékonyabb kiválasztása.
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
  
 +
=A feladat előtörténete=
 +
A közel jövőben fényezési segédanyagokat forgalmazó kiskereskedelmi vállalkozást tervezünk alapítani. A közel 100 márka típus közül a pontos és hatékony döntés meghozatala rendkívül nehéz feladat. Sok tényező befolyásolhatja a döntésünket, amelyek nem tényeken alapulnak.
  
A számítások alapján úgy vélem, hogy az '''internet használat első éve''' játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.
+
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
 +
Ha nem találkoztam volna a tantárgy keretében a hasonlóság elemzéssel, akkor az ügynökök meggyőző hatása, és az üzlet várható elhelyezkedésének környezetében forgalmazott termék márkák előfordulási gyakorisága alapján hozom meg a döntésem. Ezen tényezők hatására az APP terméket választom. A kiindulási táblázat a forrás "Adatok" nevű munkalapon található.
  
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
+
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 +
Elégedetlenséggel töltött el, hogy számos fényezési segédanyagokat gyártó vállalatnak nincs, vagy hiányos a honlapja. Nem, vagy csak részben találhatóak meg a forgalmazott termékeik árlistával együtt. Emiatt sok időt vesz igénybe az ügynökökkel való kapcsolat létrehozása, és ez által a tájékozódás is. Kutatásom során találkoztam olyan weboldalakkal is, ahol a kapcsolat felvétel csak és kizárólag e-maiilen keresztül valósulhat meg. Ehhez elengedhetetlenül szükséges számukra az alapvető adatokon kívül a cégnév és a telephely címe is. Mivel a vállalkozásunk még nem alakult meg, ezáltal a hasonló feltételeket támasztó cégekkel nem tudtam kapcsolatot teremteni. A felhasznált adatokat közvetett kapcsolaton keresztül bocsátották rendelkezésemre.
  
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
+
A fényezési segédanyag típusainak kiválasztása során az "általánosság" volt számomra a szempont. Olyan termékeket választottam, amelyek elengedhetetlenek egy fényező számára a munka elvégzéséhez. Ez csak a töredéke a valóban forgalmazott termékek számához képest.
 +
==Objektumok (sorok)==
 +
*Body
 +
*MaxMeyer
 +
*Nexa
 +
*Lechler
 +
*Standox
 +
*Troton
 +
*APP
 +
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 +
*1K-s alapozó Ft/l - irány 1
 +
*2K-s alapozó Ft/l - irány 1
 +
*HS lakk Ft/l - irány 1
 +
*MS lakk Ft/l - irány 1
 +
*Edző lassú Ft/l - irány 1
 +
*Edző normál Ft/l - irány 1
 +
*Edző gyors Ft/l - irány 1
 +
*Vizes csiszolópapír Ft/ív - irány 1
 +
*Száraz csiszolópapír Ft/ív - irány 1
 +
*Gépi csiszolópapír Ft/db - irány 1
 +
*Kitt Ft/kg - irány 1
  
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
+
Az irány azért egyezik meg minden attribútum esetén, mert ha azonos termékminőséget feltételezünk, akkor számomra az a megfelelő, ha minél olcsóbb a termék. Ez által kevesebb tőkét kell készletbe fektetnem, vagy egy készletre elkülönített összegből több/több fajta terméket tudok a polcaimon tartani.
  
 +
Y:1000 (pont)
  
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
+
=A feladat által érintett célcsoportok=
  
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
+
*fényezési segédanyagokat forgalmazó kiskereskedelmek: a "hiedelmeken" túllépve teret adhatnának más márka típusoknak a forgalomban, ezáltal megteremtve az oligopólium helyett a "szabad piaci verseny" lehetőségét.
 +
*márkaszervizek: lehetőségeiken belül egyéb termék típusok preferálása, amely előidézheti a márkaszervizek fényezési árainak csökkenését.
 +
*fényezési segédanyagokat gyártó vállalkozások: szembesülhetnek azzal a ténnyel, hogy az általuk kínált termékek árai reálisnak, túlárazottnak vagy alulárazottnak mondhatóak.
  
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
+
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 +
A feladat segítséget nyújt azon fényezési segédanyagokat gyártó cég kiválasztásában, amely a forgalmazás során a legkisebb tőke ráfordítással, a legnagyobb hasznossággal járul hozzá a vállalkozás működtetéséhez. A forgótőke nagyobb része szabadon marad, amely fedezetet nyújthat a következő költségekre:
 +
*havi rendszerességgel felmerülő bérleti díj (megközelítőleg 100.000 Ft)
 +
*havi rendszerességgel felmerülő rezsi költség (megközelítőleg 20.000 Ft).
  
 +
Az előnytelen árszerkezetű termék márka megválasztása esetén a várt forgalom elmaradhat, ami felmérhetetlen károk generálását okozhatja.
  
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
+
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 +
Az elemzésem a következő lépéseket tartalmazza:
 +
*Adatok: katalógusból kiválasztottam 7 ismert fényezési segédanyagokat gyártó céget, és az általuk forgalmazott 11 termék típust, amelyet elengedhetetlennek találtam. Az általam kiválasztott 7 márkatípus az "Adatok" nevű munkalap B2;B78-as cellatartományban, a termék típusok a C2;C78-as cellatartományban találhatóak.
  
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
+
A katalógusok által megadott mértékegységeket használtam az alap adatbázis létrehozásánál.
  
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
A márkánként meghatározott termék típusok nettó árai a további elemzésekben lesznek a segítségemre.
 +
*Pivot: a következő lépés a Pivot-tábla létrehozása az alapadatokból kimutatás varázsló segítségével. A kimutatást először értékre vonatkozóan hoztam létre, majd darabszámban kifejezve összesítő oszloppal és sorral, önellenőrzés céljából. A Pivot tábla 2 változata a "Pivot" nevű munkalap kiválasztásával látható. A kimutatásban beállíthatóak a megjeleníteni kívánt objektumok a C6-os cella segítségével, az attribútumok a D4-es cella segítségével és mértékegységeik az E4-es cella segítségével.
 +
*Rangsor:  a D17;N17-es cellatartományban a termék típusokhoz egy irányt határoztam meg. Ez a szám minden termék esetén 1, vagyis minél kisebb, annál jobb. Azért választottam az 1-es irányt, mert azonos termékminőséget feltételezve számomra a legolcsóbb termék a megfelelő. A sorszám függvény alkalmazásával és az irány meghatározásával hozható létre a rangsor tábla, amely a "Rangsor" nevű munkalap C19;N27-es cellatartományban található. Az O20;O27-es cellatartományban az Y=1000 pont, amely az esélyegyenlőségi hipotézis.
 +
*Coco-elemzés: a rangsor tábla és az Y oszlop segítségével elkészítettem a My-X programmal a Coco online elemzést és bemásoltam a "Coco" nevű munkalapra. A Q43;Q49-es cellatartományban "HA" függvény segítségével ítéletet hoztam az elemzés eredményeiről.
  
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
+
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
A Coco-elemzés a következő eredményeket hozta:
 +
*APP 1,63%-kal alulértékelt
 +
*Body 0,03%-kal alulértékelt
 +
*Lechler 0,03%-kal alulértékelt
 +
*MaxMeyer 0,03%-kal alulértékelt
 +
*Nexa 2,07%-kal felülértékelt
 +
*Standox 1,77%-kal felülértékelt
 +
*Troton 2,13%-kal alulértékelt.
  
 +
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 +
Ahogyan azt a "feladat megoldás jelenlegi helyzete" című részben is megfogalmaztam, a választásom az APP, Body és MaxMeyer termékei közül került volna ki. Mivel az érzés, hogy szubjektív tényezők által kívánom jövőbeli cégünk sorsát megpecsételni, önmagában is lehangoló. Kimondottan hasznomra vált ennek az esetnek a hasonlóságelemzéssel történő értékelése, mert az elemzés során nem az általam preferált és elterjedt márka típusok közül került ki a legjobb megoldás. Az elemzés szerint számomra a Troton termékeinek a forgalmazása lenne a legalkalmasabb. Ez különösen jó megoldásnak tűnik, mert a vállalkozás leendő környezetében nem forgalmaznak Troton márkát, amely akár versenyelőny megszerzéséhez is hozzásegítheti a céget.
  
 +
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 +
Úgy gondolom, hogy a végső győztes ismeretében megtérül a módszer kidolgozásának a költsége. Ezt a költséget nagyjából 30000 Ft-ra értékelem. Ha megvizsgálom a saját módszerem eredményét, akkor azt látom, hogy olyan terméket választottam volna, amely hasonló eredményt hoz vagy legalább megfelel a termék hasznossága a rá kiszabott árnak. Az általam választott márka, és a hasonlóságelemzés elvégzése után kiválasztott márka termékpalettájának értéke közötti különbözet biztosan megtakarítható.
  
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
+
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 +
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
  
 +
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk
  
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap jelenlegi, 2011. január 25., 23:26-kori változata

Forrás

  http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/szg.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A fényezési segédanyagokat gyártó vállalatok termékeinek vizsgálata és a forgalmazás szempontjából a leghatékonyabb kiválasztása.

A feladat előtörténete

A közel jövőben fényezési segédanyagokat forgalmazó kiskereskedelmi vállalkozást tervezünk alapítani. A közel 100 márka típus közül a pontos és hatékony döntés meghozatala rendkívül nehéz feladat. Sok tényező befolyásolhatja a döntésünket, amelyek nem tényeken alapulnak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha nem találkoztam volna a tantárgy keretében a hasonlóság elemzéssel, akkor az ügynökök meggyőző hatása, és az üzlet várható elhelyezkedésének környezetében forgalmazott termék márkák előfordulási gyakorisága alapján hozom meg a döntésem. Ezen tényezők hatására az APP terméket választom. A kiindulási táblázat a forrás "Adatok" nevű munkalapon található.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elégedetlenséggel töltött el, hogy számos fényezési segédanyagokat gyártó vállalatnak nincs, vagy hiányos a honlapja. Nem, vagy csak részben találhatóak meg a forgalmazott termékeik árlistával együtt. Emiatt sok időt vesz igénybe az ügynökökkel való kapcsolat létrehozása, és ez által a tájékozódás is. Kutatásom során találkoztam olyan weboldalakkal is, ahol a kapcsolat felvétel csak és kizárólag e-maiilen keresztül valósulhat meg. Ehhez elengedhetetlenül szükséges számukra az alapvető adatokon kívül a cégnév és a telephely címe is. Mivel a vállalkozásunk még nem alakult meg, ezáltal a hasonló feltételeket támasztó cégekkel nem tudtam kapcsolatot teremteni. A felhasznált adatokat közvetett kapcsolaton keresztül bocsátották rendelkezésemre.

A fényezési segédanyag típusainak kiválasztása során az "általánosság" volt számomra a szempont. Olyan termékeket választottam, amelyek elengedhetetlenek egy fényező számára a munka elvégzéséhez. Ez csak a töredéke a valóban forgalmazott termékek számához képest.

Objektumok (sorok)

  • Body
  • MaxMeyer
  • Nexa
  • Lechler
  • Standox
  • Troton
  • APP

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • 1K-s alapozó Ft/l - irány 1
  • 2K-s alapozó Ft/l - irány 1
  • HS lakk Ft/l - irány 1
  • MS lakk Ft/l - irány 1
  • Edző lassú Ft/l - irány 1
  • Edző normál Ft/l - irány 1
  • Edző gyors Ft/l - irány 1
  • Vizes csiszolópapír Ft/ív - irány 1
  • Száraz csiszolópapír Ft/ív - irány 1
  • Gépi csiszolópapír Ft/db - irány 1
  • Kitt Ft/kg - irány 1

Az irány azért egyezik meg minden attribútum esetén, mert ha azonos termékminőséget feltételezünk, akkor számomra az a megfelelő, ha minél olcsóbb a termék. Ez által kevesebb tőkét kell készletbe fektetnem, vagy egy készletre elkülönített összegből több/több fajta terméket tudok a polcaimon tartani.

Y:1000 (pont)

A feladat által érintett célcsoportok

  • fényezési segédanyagokat forgalmazó kiskereskedelmek: a "hiedelmeken" túllépve teret adhatnának más márka típusoknak a forgalomban, ezáltal megteremtve az oligopólium helyett a "szabad piaci verseny" lehetőségét.
  • márkaszervizek: lehetőségeiken belül egyéb termék típusok preferálása, amely előidézheti a márkaszervizek fényezési árainak csökkenését.
  • fényezési segédanyagokat gyártó vállalkozások: szembesülhetnek azzal a ténnyel, hogy az általuk kínált termékek árai reálisnak, túlárazottnak vagy alulárazottnak mondhatóak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat segítséget nyújt azon fényezési segédanyagokat gyártó cég kiválasztásában, amely a forgalmazás során a legkisebb tőke ráfordítással, a legnagyobb hasznossággal járul hozzá a vállalkozás működtetéséhez. A forgótőke nagyobb része szabadon marad, amely fedezetet nyújthat a következő költségekre:

  • havi rendszerességgel felmerülő bérleti díj (megközelítőleg 100.000 Ft)
  • havi rendszerességgel felmerülő rezsi költség (megközelítőleg 20.000 Ft).

Az előnytelen árszerkezetű termék márka megválasztása esetén a várt forgalom elmaradhat, ami felmérhetetlen károk generálását okozhatja.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az elemzésem a következő lépéseket tartalmazza:

  • Adatok: katalógusból kiválasztottam 7 ismert fényezési segédanyagokat gyártó céget, és az általuk forgalmazott 11 termék típust, amelyet elengedhetetlennek találtam. Az általam kiválasztott 7 márkatípus az "Adatok" nevű munkalap B2;B78-as cellatartományban, a termék típusok a C2;C78-as cellatartományban találhatóak.

A katalógusok által megadott mértékegységeket használtam az alap adatbázis létrehozásánál.

A márkánként meghatározott termék típusok nettó árai a további elemzésekben lesznek a segítségemre.

  • Pivot: a következő lépés a Pivot-tábla létrehozása az alapadatokból kimutatás varázsló segítségével. A kimutatást először értékre vonatkozóan hoztam létre, majd darabszámban kifejezve összesítő oszloppal és sorral, önellenőrzés céljából. A Pivot tábla 2 változata a "Pivot" nevű munkalap kiválasztásával látható. A kimutatásban beállíthatóak a megjeleníteni kívánt objektumok a C6-os cella segítségével, az attribútumok a D4-es cella segítségével és mértékegységeik az E4-es cella segítségével.
  • Rangsor: a D17;N17-es cellatartományban a termék típusokhoz egy irányt határoztam meg. Ez a szám minden termék esetén 1, vagyis minél kisebb, annál jobb. Azért választottam az 1-es irányt, mert azonos termékminőséget feltételezve számomra a legolcsóbb termék a megfelelő. A sorszám függvény alkalmazásával és az irány meghatározásával hozható létre a rangsor tábla, amely a "Rangsor" nevű munkalap C19;N27-es cellatartományban található. Az O20;O27-es cellatartományban az Y=1000 pont, amely az esélyegyenlőségi hipotézis.
  • Coco-elemzés: a rangsor tábla és az Y oszlop segítségével elkészítettem a My-X programmal a Coco online elemzést és bemásoltam a "Coco" nevű munkalapra. A Q43;Q49-es cellatartományban "HA" függvény segítségével ítéletet hoztam az elemzés eredményeiről.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Coco-elemzés a következő eredményeket hozta:

  • APP 1,63%-kal alulértékelt
  • Body 0,03%-kal alulértékelt
  • Lechler 0,03%-kal alulértékelt
  • MaxMeyer 0,03%-kal alulértékelt
  • Nexa 2,07%-kal felülértékelt
  • Standox 1,77%-kal felülértékelt
  • Troton 2,13%-kal alulértékelt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Ahogyan azt a "feladat megoldás jelenlegi helyzete" című részben is megfogalmaztam, a választásom az APP, Body és MaxMeyer termékei közül került volna ki. Mivel az érzés, hogy szubjektív tényezők által kívánom jövőbeli cégünk sorsát megpecsételni, önmagában is lehangoló. Kimondottan hasznomra vált ennek az esetnek a hasonlóságelemzéssel történő értékelése, mert az elemzés során nem az általam preferált és elterjedt márka típusok közül került ki a legjobb megoldás. Az elemzés szerint számomra a Troton termékeinek a forgalmazása lenne a legalkalmasabb. Ez különösen jó megoldásnak tűnik, mert a vállalkozás leendő környezetében nem forgalmaznak Troton márkát, amely akár versenyelőny megszerzéséhez is hozzásegítheti a céget.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Úgy gondolom, hogy a végső győztes ismeretében megtérül a módszer kidolgozásának a költsége. Ezt a költséget nagyjából 30000 Ft-ra értékelem. Ha megvizsgálom a saját módszerem eredményét, akkor azt látom, hogy olyan terméket választottam volna, amely hasonló eredményt hoz vagy legalább megfelel a termék hasznossága a rá kiszabott árnak. Az általam választott márka, és a hasonlóságelemzés elvégzése után kiválasztott márka termékpalettájának értéke közötti különbözet biztosan megtakarítható.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk