|
|
| 21. sor: |
21. sor: |
| | | | |
| | XLS | | XLS |
| − |
| |
| − | 1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
| |
| − | 2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
| |
| − | 3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
| |
| − | 4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
| |
| − | 1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
| |
| − | 2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
| |
| − | 3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
| |
| − | 4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
| |
| − | 5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
| |
| − | 1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
| |
| − | 2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
| |
| − | 3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
| |
| − | 4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
| |
| − | 6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
| |
| − | 7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
| |
| − | 8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
| |
| − | 9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
| |
| − | 10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
| |
| − | 11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
| |
| − | 5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
| |
| − | 1. a logikus érvelésre
| |
| − | 2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
| |
| − | 3. az objektivitás elvárására
| |
| − | 4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
| |
| − | 5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
| |
| − | 6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
| |
| − | 7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
| |
| − | 8. a felesleges ismétlések kerülésére
| |
| − | 9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
| |
| − | 10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
| |
| − |
| |
| − | Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
| |
| − | [szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe
| |
| − |
| |
| − | Utaljon lehetőleg:
| |
| − |
| |
| − | 1. a célra
| |
| − | 2. a célcsoportra
| |
| − | 3. az innovatív megoldás mikéntjére
| |
| − |
| |
| − | Mégis legyen lehetőség szerint:
| |
| − |
| |
| − | 1. rövid
| |
| − | 2. egzakt
| |
| − | 3. figyelemfelkeltő
| |
| − |
| |
| − | Vagyis a jó cím megtalálása művészet!
| |
| − | [szerkesztés] A feladat előtörténete
| |
| − |
| |
| − | Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
| |
| − |
| |
| − | 1. miért választotta a szerző a témát,
| |
| − | 2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
| |
| − | 3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
| |
| − |
| |
| − | Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
| |
| − |
| |
| − | 1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
| |
| − | 2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
| |
| − | 3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
| |
| − | 4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
| |
| − | 5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
| |
| − | 6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
| |
| − | 7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
| |
| − |
| |
| − | Elsőként azt kell megadni:
| |
| − |
| |
| − | 1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
| |
| − | 2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
| |
| − | 3. miként sikerült a problémákat megoldani
| |
| − | 4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
| |
| − | 5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] Objektumok (sorok)
| |
| − |
| |
| − | 1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
| |
| − | 2. és semmi mást
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)
| |
| − |
| |
| − | Ide meg kell adni:
| |
| − |
| |
| − | 1. az attribútumok egzakt meghatározását
| |
| − | 2. a használt mértékegységet attribútumonként
| |
| − | 3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok
| |
| − |
| |
| − | Ide fel kell listázni (*)
| |
| − |
| |
| − | 1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
| |
| − | 2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
| |
| − |
| |
| − | Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
| |
| − |
| |
| − | 1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
| |
| − | 2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
| |
| − | 3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
| |
| − |
| |
| − | A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
| |
| − | [szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
| |
| − |
| |
| − | Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
| |
| − |
| |
| − | 1. adatbázis
| |
| − | 2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
| |
| − | 3. solver ill. MY-X paraméterek
| |
| − | 4. egyéb lépések
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
| |
| − |
| |
| − | Ide
| |
| − |
| |
| − | 1. CSAK és
| |
| − | 2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
| |
| − | 3. felsorolásszerűen
| |
| − | 4. a számítás releváns eredményei kellenek.
| |
| − | 5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés.
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
| |
| − |
| |
| − | Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
| |
| − |
| |
| − | 1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
| |
| − | 2. végső győztest kell hirdetni
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
| |
| − |
| |
| − | Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
| |
| − | [szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
| |
| − |
| |
| − | Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
| |
| − |
| |
| − | 1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
| |
| − | 2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
| |
| − | 3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
| |
| − | 4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
| |
| − | 5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
| |
| − |
| |
| − | [szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
| |
| − |
| |
| − | Ide kell megadni:
| |
| − |
| |
| − | 1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
| |
| − | 2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
| |
| − |
| |
| − | 1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
| |
| − | 2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
| |
| − | 3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
| |
