„Tablascsoki” változatai közötti eltérés

A lap 2011. február 3., 11:58-kori változata

Tartalomjegyzék

1 Forrás
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
3 A feladat előtörténete
4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
6 A feladat által érintett célcsoportok
7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
8 A válaszokat befolyásoló tényezők
9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
12 Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Forrás

 A letölthető excel URL-je:

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A legmegfelelőbb táblás csokoládé kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével

A feladat előtörténete

Évek óta nagy csokoládéfogyasztó vagyok. Szeretem a minőségit, de kóstoltam már olcsóbb termékeket is. Azt az elvet vallom, hogy nem mindig az ára határozza meg a minőséget, bár sok esetben a márkát fizetjük meg.

Kutatásom során 6 tábla csokoládét vizsgálok, a klasszikus márkától a minőségi csokin át a saját áruház márkás fajtákig.

Kedvelem a mazsolát és a mogyorót, így számomra a fogyasztási élvezethez ezek többségében hozzájárulnak. Fontos, ebből a két tényezőből, hogy milyen és mennyi található a táblákban.

Tudatos vásárlónak tartom magam. Így fontos számomra környezetünk védelme is. Így kutatásom célja a csomagolóanyagok megismerése is.

A vizsgálat alatt Solver számításban hasonlítom össze az egyes táblás csokoládékat, és végül egy ár-, értékarány becslés adja meg a választ, hogy melyik termék, adottságai alapján éri meg az árát.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A csokoládék értékelése, kiválasztása osztályozási rendszer alapján történik. A fő szempont a mazsola minősége és a mogyoró pörkölése. Én, mint potenciális vásárló, ezen fő szempontok alapján választok, melyben olykor nagy szerepet játszik az ár is.

Az osztályos több szempont alapján, többségében 1-3 értékelésben, a hozzáférhetőséget tekintve, 1-4 értékelésben történt. Minden értékelésnél a „nagyobb a jobb” számításban.

A sorrend:

1. Boci 2. Teso 2. Tibi 3. Milka 4. Lidl 5. Lindt

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok az általam leginkább preferált 6 márkás mazsolás-mogyorós csokoládékból és az általam fontosnak ítélt szempontokból adódik, melyekhez tartozó értékek egyrészt saját, másrészt a terméktájékoztatókról származnak.

Tehát az adatbázis 6 csokoládéból és 5 szempontból, azaz 30 adatból illetve azok értékeléséből épül fel.

Nehézséget az adatok összegyűjtése és a saját preferenciarendszerem felállítása okozta.

Objektumok

A 6, táblás csokoládét is gyártó cégnév, amiket vizsgáltam:

1. Boci 2. Lidl 3. Lindt 4. Milka 5. Tibi 6. Tesco

Attribútumok A csokoládéhoz tartozó osztályozási szempontok. § a mazsola nagysága – pont (1-3): a nagyobb jobb (1 kicsi, 2 közepes, 3 nagy) § a mogyoró pörkölése (származás), (1-3): a nagyobb a jobb (1 magyar, 2 brazil, 3 szlovén) § növényi zsiradék - (zsír/gramm): a nagyobb a jobb § esztétikus (csomagolás) - pont (1-3): a nagyobb jobb (1 újrahasznosított papír, 2 visszazárható műanyag, 3 újrahasznosított, visszazárható műanyag) § hozzáférhető kínálati szempontból - pont (1-4): a nagyobb jobb, 1 csak Lidl, 2 csak Tesco, 3 Lidl, 4 Tesco.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban magam számára készítettem, de mindenkinek hasznos lehet, aki kedveli a csokoládék mazsolás-mogyorós fajtáját. Célcsoportok lehetnek még a csokoládékat gyártó cégek, akiket érdekelhet, hogy milyen a csokoládéjuk. Piaci részesedésüket növelése érdekében támpontot adhat, hogy min kell változtatniuk. Jelentőséggel bírhat Tesconak és a Lidnek, hiszen ez alapján felmérhetik, hogy várhatóan melyik a keresettebb csokoládé, és abból nagyobb mennyiséget rendelnek. Segítheti a rendelést.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A 2 módszer alkalmazása megkönnyíti a választást a különböző csokoládék között, mert megmutatja, hogy melyik az általam legkedveltebb csokoládé, valamint melyik éri meg az árát. Idő-, és költséghatékony, valamint objektív döntés hozható a segítségével. A My-X futtatása után kiválasztható a legjobb csokoládé. A Solver futtatásával pedig az ár-érték kapható meg.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (6 csokoládé Márka) 2. Attribútumok meghatározása 3. Metaadatbázis létrehozása (a kiinduló adatokat találjuk) 4. Pivot tábla készítése, mely a kimutatás varázsló segítségével jött létre. Itt állíthatjuk be azokat az adatokat, melyek minket érdekelnek. 5. Rangsor tábla elkészítése sorszám függvény segítségével 6. A solver futtatásához szükséges korlátozó feltételek megadása, kivonás segítségével 7. Fkeres függvénnyel táblázat készítése 8. Fkeres táblázat sorainak összeadása, kivéve a bolti árat (becsült ár meghatározása) 9. Bolti ár és a becsült ár különbségének kiszámítása 10. Sorozatösszeg meghatározása (a 9. szempont alapján) 11. Eltérés kiszámítása %-os formában 12. Solver futtatása 13. A bolti ár és a becsült eredmények értékelése 14. My-X futtatása 15. Coco kimásolása, mely a bevitt adatok alapján kiértékeli a különböző csokoládé márkákat, és mely segítségével a csokoládék közötti sorrend felállítható 16. Eredmény értékelése, sorrend felállítása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az osztályos több szempont alapján, többségében 1-3 értékelésben, a hozzáférhetőséget tekintve, 1-4 értékelésben történt. Minden értékelésnél a „nagyobb a jobb” számításban.

A sorrend a Coco szerint:

1. Boci (1007,3) 2. Teso (996,8) 3. Tibi (995,3) 4. Milka (997,8) 5. Lidl (1001,3) 5. Lindt (1001,3)

A Lidl és a Lindt csokoládék ugyanazon a helyen (5. helyen) végeztek.

A Solver ár-érték vizsgálata szerint a Boci csokoládé áron aluli, azaz olcsóbb, mint amennyit valójában ér. A Lindt csokoládé pedig túlértékelt, azaz drágább az ára, mint amennyit számomra ér.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Minden tényezőt megvizsgálva, a rangsor függvény és a My-X elemzés is azt mutatja, hogy a legmegfelelőbb csokoládé a Boci csoki. Ezt a márkát érdemes megvennem. A Solver is ezt hozta ki a legjobb árúnak, azaz áron alulinak a mögöttes értékek mellett.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

Ezekkel a módszerekkel gyorsabb és reálisabb eredmény produkálható, valamint idő- és költséghatékony. A sablon elkészítése után automatikusan használható mindkét módszer. Kizárja az emberi tényezőket egy-egy döntés során, azaz objektív ítéletet ad.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)

@@ 113. sor: / 113. sor: @@
 == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
-A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+Ezekkel a módszerekkel gyorsabb és reálisabb eredmény produkálható, valamint idő- és költséghatékony. A sablon elkészítése után automatikusan használható mindkét módszer. Kizárja az emberi tényezőket egy-egy döntés során, azaz objektív ítéletet ad.
-Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
-Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
-Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
-Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
-Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
-. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
-. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
-. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
-Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
-Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
-Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
 == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==