A lap jelenlegi, 2011. február 4., 14:44-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Mi alapján váljunk meg beosztottainktól?

A feladat előtörténete

A szakdolgozatomhoz kapcsolódóan, beszéltem egy magyar nagy vállalat igazgató helyettesével, és ő mutatott rá erre a problémára.

//jelen feladatomban e portál nyitottsága miatt, arra kértek hogy se az alkalmazottak nevet se a cég nevet ne adjam ki, továbbiakban "fiktív" adatokkal fogok dolgozni//

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A cég eredeti terve az volt, hogy mintegy felvételi beszélgetést tart a már nála dolgozó munkatársak között, és így próbálja szűrni a nem kellő elemeket.

Ez azonban azért nem jó, mert csak egy pillanatnyi állapotot tükröz. A pillanatnyi kedv, mind a felmérést végzőtől, mind az alkalmazottól sokban befolyásolja az eredményt, ami így torz képet adhat.

A cég a következő sorszámú alkalmazottakat bocsátja el: 2,3,4,5,6,9,12,14,16,17,20,23,24,25,26,28,31,32,34,35,43,52,53,54,57.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A cég által nyújtott információkat saját készítésű táblázatba szerkesztettem össze és ez alapján készítettem el a hasonlóságelemzési vizsgálatot.

Hatvan ember dolgozik a logisztikai részlegen, így hatvan objektum van. Nyolc felé szempontot adott meg a cégvezetés, ezért az attribútumok száma nyolc.

Objektumok (sorok)

A vizsgált objektumok a cég alkalmazottai, de fentebb említett okok miatt nem adták ki nevüket, ezért számokkal helytesitettem azokat. Összesen hatvan objektumot vizsgáltam.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1, késések száma (irány 1; ha átlagosnál többet késik akkor 1)(az egymáshoz viszonyított késések száma, számolunk egy átlagos késést az egész osztályra nézve, majd az egyes alkalmazottakat ehhez viszonyítjuk)

2, aránytalan a fizetés (irány 0; ha átlag feletti, vagy átlag alatti a fizetése akkor 1)(munkaviszony hossza, képzések, végzettség ezek befolyásolják főként ezt az attribútumot. De mivel a cég egy részlegéről van szó, és közel azonos munkát végeznek az ott dolgozók, ezért a céggel együtt megállapodtunk abban, hogy mi legyen az átlagos fizetés, és ehhez viszonyítottunk, a cég azt szeretné, ha az alkalmazottai közel ugyan annyit keressenek, extrém eltérésekre kell oda figyelni)

3, kompetencia (irány 1; ha átlagnál kevesebb kompetenciával rendelkezik akkor 1)(a cég évente elvégez a dolgozóival egy kompetencia tesztet, a legfrissebbet vettem alapul)

4, átlag alatti munkateljesítmény (irány 0; ha átlagnál gyengébben teljesít akkor 1)(itt a többi munka társhoz viszonyított munka teljesítményt vizsgáltam)

5, mennyit költött rá a cég (irány 1; ha kevés tovább képzésen vett részt akkor 1)(a cég negyed évente tart képzést az alkalmazottainak, a négyből egyen kötelező a részvétel, de minél több képzésen volt az alkalmazott annál értékesebb a cégnek)

6, szimpátia (irány 1; ha nem szimpatikus akkor 1)(a részleg vezetők értékelték beosztottjaikat, én csak az eredményt kaptam meg)

7, megbízható (irány 1; ha nem megbízható akkor 1)(a részleg vezetők értékelték beosztottjaikat, én csak az eredményt kaptam meg)

8, munkaviszony hossza (irány 1; ha 5 évnél nem régebb óta áll a cég alkalmazásában akkor 1)(a cég úgy vélte, hogy aki 5 évnél régebb óta dolgozik náluk, azoktól kevésbé válna meg)

A feladat által érintett célcsoportok

Mivel a feladat a cég alkalmazottait vizsgálta ezért ők az egyik csoport, és a cég igazgató tanácsa a másik, aki majd dönt és magára a vizsgálatra felkért engem.

A cég a többi részlegén nem kíván meg válni az alkalmazottaiktól, hisz azok hatékonyan működnek.

Általánosságban az objektumok számának változtatásával, más cégeknél is ahol hasonló probléma felmerül használható.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat megkezdése előtt az elvárt eredmény az volt hogy a hatvan emberből, ki lehessen választani azt a harmincöt embert, aki meg marad a cég logisztikai részlegének alkalmazásában. A logisztika részleg így várhatóan hatékonyabban fog működni, ami a fő cél. Mivel konkrét számokat nem kaptam, így nem tudom megmondani, hogy a huszonöt elbocsájtott embernek mennyi a fizetése amit a cégnek nem kell kifizetni, de ez csak sokadlagos szempont.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1, A szükséges adatok össze gyűjtése

2, Az adatok rendszerezése

3, Metaadatbázis

4, Online elemzés

5, Kiértékelés

6, Cég felé prezentálás

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A coco-online elemzés során kétféle eredmény született: a vizsgált adatmennyiség vagy alul értékelt vagy felül értékelt. Az eredmények alapján elmondható, hogy a legjobb eredményt (913,7) a 15. alkalmazott érte el.

Az alkalmazottak sorszáma akiket elbocsájtanak: 4,5,6,8,14,17,20,21,23,24,25,26,28,31,33,35,37,38,39,40,46,48,57,59,60

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények alapján meglehet mondani, hogy ki az aki a kiirt kritériumok alapján a legtöbb pontot érte el. Növekvő sorrendben az első harmincöt embert kiválasztjuk, és ők meg maradnak a cég alkalmazásában, akik ez alatt teljesítettek, azoktól kell meg válnia a cégnek.

Az alkalmazottak sorszáma akik maradnak: 1,2,3,7,9,10,11,12,13,15,16,18,19,22,27,29,30,32,34,36,41,42,43,44,45,47,49,50,51,52,53,54,55,56,58

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A célom az volt, hogy segítsek a cégnek. Volt olyan attribútum amiket ők kértek, hogy legyen benne, és volt olyan amire én voltam kíváncsi. Az összehasonlítás előtt azt szerettem volna, ha minden ember ugyan annyi pontot ér el, így senkitől sem kell megválnia a cégnek, de a cég logisztikai osztályának hatékony működése érdekében igenis ki kellet szűrni azokat az elemeket, akik a működést lassítják, hátráltatják.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok