„Tablascsoki” változatai közötti eltérés

A lap 2011. február 8., 22:16-kori változata

Forrás

 A letölthető excel URL-je:

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A legmegfelelőbb táblás csokoládé kiválasztása hasonlóságelemzés segítségével

A feladat előtörténete

Évek óta nagy csokoládéfogyasztó vagyok. Szeretem a minőségit, de kóstoltam már olcsóbb termékeket is. Azt az elvet vallom, hogy nem mindig az ára határozza meg a minőséget, bár sok esetben a márkát fizetjük meg.

Kutatásom során 6 tábla csokoládét vizsgálok, a klasszikus márkától a minőségi csokin át a saját áruház márkás fajtákig.

Kedvelem a mazsolát és a mogyorót, így számomra a fogyasztási élvezethez ezek többségében hozzájárulnak. Fontos, ebből a két tényezőből, hogy milyen és mennyi található a táblákban.

Tudatos vásárlónak tartom magam. Így fontos számomra környezetünk védelme is. Így kutatásom célja a csomagolóanyagok megismerése is.

A vizsgálat alatt Solver számításban hasonlítom össze az egyes táblás csokoládékat, és végül egy ár-, értékarány becslés adja meg a választ, hogy melyik termék, adottságai alapján éri meg az árát.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A csokoládék értékelése, kiválasztása osztályozási rendszer alapján történik. A fő szempont a mazsola minősége és a mogyoró pörkölése. Én, mint potenciális vásárló, ezen fő szempontok alapján választok, melyben olykor nagy szerepet játszik az ár is.

Az osztályos több szempont alapján, többségében 1-3 értékelésben, a hozzáférhetőséget tekintve, 1-4 értékelésben történt. Minden értékelésnél a „nagyobb a jobb” számításban.

A sorrend:

1. Boci

2. Teso

2. Tibi

3. Milka

4. Lidl

5. Lindt

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok az általam leginkább preferált 6 márkás mazsolás-mogyorós csokoládékból és az általam fontosnak ítélt szempontokból adódik, melyekhez tartozó értékek egyrészt saját, másrészt a terméktájékoztatókról származnak.

Tehát az adatbázis 6 csokoládéból és 5 szempontból, azaz 30 adatból illetve azok értékeléséből épül fel.

Nehézséget az adatok összegyűjtése és a saját preferenciarendszerem felállítása okozta.

Objektumok

A 6, táblás csokoládét is gyártó cégnév, amiket vizsgáltam:

1. Boci

2. Lidl

3. Lindt

4. Milka

5. Tibi

6. Tesco

Attribútumok A csokoládéhoz tartozó osztályozási szempontok.

§ a mazsola nagysága – pont (1-3): a nagyobb jobb (1 kicsi, 2 közepes, 3 nagy)

§ a mogyoró pörkölése (származás), (1-3): a nagyobb a jobb (1 magyar, 2 brazil, 3 szlovén)

§ növényi zsiradék - (zsír/gramm): a nagyobb a jobb

§ esztétikus (csomagolás) - pont (1-3): a nagyobb jobb (1 újrahasznosított papír, 2 visszazárható műanyag, 3 újrahasznosított, visszazárható műanyag)

§ hozzáférhető kínálati szempontból - pont (1-4): a nagyobb jobb, 1 csak Lidl, 2 csak Tesco, 3 Lidl, 4 Tesco.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban magam számára készítettem, de mindenkinek hasznos lehet, aki kedveli a csokoládék mazsolás-mogyorós fajtáját. Célcsoportok lehetnek még a csokoládékat gyártó cégek, akiket érdekelhet, hogy milyen a csokoládéjuk. Piaci részesedésüket növelése érdekében támpontot adhat, hogy min kell változtatniuk. Jelentőséggel bírhat Tesconak és a Lidnek, hiszen ez alapján felmérhetik, hogy várhatóan melyik a keresettebb csokoládé, és abból nagyobb mennyiséget rendelnek. Segítheti a rendelést.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A 2 módszer alkalmazása megkönnyíti a választást a különböző csokoládék között, mert megmutatja, hogy melyik az általam legkedveltebb csokoládé, valamint melyik éri meg az árát. Idő-, és költséghatékony, valamint objektív döntés hozható a segítségével. A My-X futtatása után kiválasztható a legjobb csokoládé. A Solver futtatásával pedig az ár-érték kapható meg.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (6 csokoládé Márka)

2. Attribútumok meghatározása

3. Metaadatbázis létrehozása (a kiinduló adatokat találjuk)

4. Pivot tábla készítése, mely a kimutatás varázsló segítségével jött létre. Itt állíthatjuk be azokat az adatokat, melyek minket érdekelnek.

5. Rangsor tábla elkészítése sorszám függvény segítségével

6. A solver futtatásához szükséges korlátozó feltételek megadása, kivonás segítségével

7. Fkeres függvénnyel táblázat készítése

8. Fkeres táblázat sorainak összeadása, kivéve a bolti árat (becsült ár meghatározása)

9. Bolti ár és a becsült ár különbségének kiszámítása

10. Sorozatösszeg meghatározása (a 9. szempont alapján)

11. Eltérés kiszámítása %-os formában

12. Solver futtatása

13. A bolti ár és a becsült eredmények értékelése

14. My-X futtatása

15. Coco kimásolása, mely a bevitt adatok alapján kiértékeli a különböző csokoládé márkákat, és mely segítségével a csokoládék közötti sorrend felállítható

16. Eredmény értékelése, sorrend felállítása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az osztályos több szempont alapján, többségében 1-3 értékelésben, a hozzáférhetőséget tekintve, 1-4 értékelésben történt. Minden értékelésnél a „nagyobb a jobb” számításban.

A sorrend a Coco szerint:

1. Boci (1007,3) 2. Teso (996,8) 3. Tibi (995,3) 4. Milka (997,8) 5. Lidl (1001,3) 5. Lindt (1001,3)

A Lidl és a Lindt csokoládék ugyanazon a helyen (5. helyen) végeztek.

A Solver ár-érték vizsgálata szerint a Boci csokoládé áron aluli, azaz olcsóbb, mint amennyit valójában ér. A Lindt csokoládé pedig túlértékelt, azaz drágább az ára, mint amennyit számomra ér.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Minden tényezőt megvizsgálva, a rangsor függvény és a My-X elemzés is azt mutatja, hogy a legmegfelelőbb csokoládé a Boci csoki. Ezt a márkát érdemes megvennem. A Solver is ezt hozta ki a legjobb árúnak, azaz áron alulinak a mögöttes értékek mellett.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

Ezekkel a módszerekkel gyorsabb és reálisabb eredmény produkálható, valamint idő- és költséghatékony. A sablon elkészítése után automatikusan használható mindkét módszer. Kizárja az emberi tényezőket egy-egy döntés során, azaz objektív ítéletet ad.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Tartalomjegyzék · 1 Forrás · 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe · 3 A feladat előtörténete · 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése · 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) o 5.1 Objektumon (sorok) o 5.2 Attributumok (oszlopok) · 6 A feladat által érintett célcsoportok · 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság · 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) · 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) · 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) · 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) · 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba · 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok