„Kisautók” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG))
 
(32 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Ide kerül a kisautós cikk!
 
  
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  
   A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]
+
   A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/vp.xls]
  Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&string=Badinszky itt]
 
  
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
  
Az internetet használó cégek információ vásárlásra fordított összegeinek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel,  
+
A Magyarországi piacon is forgalomba hozott családi kisautók összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, a személygépjárművek műszaki paramétereinek, illetve az egyes gépjárművek árazásának szempontjából.
az elektronikus üzleti jellemzőik és üzleti információ vásárlásra fordított költségük alapján,  
 
hogy ezzel a vállalati döntéshozásban az információ költségösszetételének értékelését segítse.  
 
  
 
== A feladat előtörténete ==
 
== A feladat előtörténete ==
  
Alcím: E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján.  
+
Az új autó piacon, széles körben elérhetőek a különböző típusú új személygépkocsik, de a szubjektív tényezőkön kívül (például az autó kinézete), nincs olyan segítség ami alapján egy általános ismeretekkel rendelkező vásárló eltudná dönteni, hogy azonos kategóriában (ár, felszereltség, teljesítmény) melyik gépjárművet érdemes megvásárolni?
 +
A szubjektív tényezők, mint például a kinézet vagy a kényelmesség, a szalonban való kipróbálás után automatikusan meghatározható vagy osztályozható a leendő vásárló által. Sőt a kényelmet nem is lehet nem szubjektíven osztályozni, hiszen például egy ülés esetében nem egyértelműen kijelenthető, hogy kényelmes, avagy sem, hiszen, mást ítélhet kényelmesnek egy átlagos alkatú fiatal anyuka, mint egy rendszeres fizikai munkát/sportot végző középkorú férfi.  
  
Az információ költségéről több aspektusból közelítve is találkozhatunk a szakirodalomban.
 
  
A nagyvállalatok, ellentétben a KKV-kel a vállalat működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges információk megszerzésére többnyire külön szervezeti egységekkel rendelkeznek. A KKV-k vezetői a szükséges információkat különböző kiadványokból szerzik be, az információk többsége azonban szájhagyomány útján terjed. Talán ezért is van az, hogy az üzleti információ árának nemigen van értéke, megbecsülése a hazai vállalkozások körében annak ellenére, hogy „az információ költsége mindig kisebb, mint egy hibás döntésé”.
+
A vizsgálat során arra próbálok fényt deríteni, hogy milyen eszközzel, eszközökkel hasonlíthatjuk össze az általunk kiválasztott leendő családi autónkat, hogy a személygépjármű vásárlásakor egyszerűen megállapíthassuk, hogy melyik autó éri meg legjobban az árát, illetve a különböző műszaki tulajdonságok milyen mértékben határozzák meg az árat!
 
 
Az elsők között Coase (1937) írta le, hogy nem csak a termelés, hanem a termeléssel kapcsolatos cserék, tranzakciók is költségesek. A költségeknek két lényeges összetevőjét említi: 1. az árakról szóló információ megszerzésének és kiértékelésének költsége, 2. a tranzakciós partnerrel történt megállapodás költsége.
 
 
 
Tóth (2004) szerint a valóságos helyzetekben az elérhető információ soha nem teljes és mindig költsége van. Gál (2000) pénzügyi földrajzzal foglalkozó írásában kiemeli, hogy szerinte a banki, pénzügyi szolgáltatásokban ma már a földrajzi távolság helyett az információ költsége lett a meghatározó, szinte teljesen háttérbe szorult a lokalitás, a távolság tényezője.
 
 
 
Mások a vállalatok információ szerzésének körülményeit vizsgálják. Opp szerint hazánkban különösen, ahol számos atomisztikus piac is fellelhető, az árak és az áruk minőségéről történő információ beszerzése költséges, nehezen megvalósítható.
 
 
 
Befektetési szemszögből nézve az információba történő befektetés költségei érdekes tulajdonságokkal rendelkeznek (Arrow [1979] pp. 387.) Lényeges tulajdonság, hogy az információ értéke bizonytalan, ez pedig növeli az iránta támasztott keresletet. Fontos tulajdonság az is, hogy a múltbéli információs befektetések meghatározzák az újabbakat. Az ily módon, „történetileg” kialakult helyzet befolyással bír a döntésekre. Az információ költsége ugyanakkor nem ugyanazt jelenti, nem igazán tekinthető egyformának az egyes piaci szereplők számára. Elmondhatjuk, hogy az azonos kódokkal, információs háttérrel, kultúrával, kommunikációs képességekkel rendelkezők egymással költséghatékonyan kommunikálhatnak, olcsóbban juthatnak információhoz.
 
 
 
Látható tehát, hogy az információ költségének közgazdasági, szociológiai, pszichológiai, pénzügyi stb. aspektusai széles vizsgálati horizonton bárhol elhelyezkedhetnek. A példámban a vizsgálat leginkább a vállalatgazdasági jellegű.
 
 
 
A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.
 
 
 
PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.
 
  
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témáját.
+
Akár az új akár a használtató piacon nézzük, jelenleg nem ismert olyan egyszerűen és gyorsan használható elemzés, aminek segítségével a vásárló percek alatt pontos képet kaphatna, a különböző típusú (de azonos kategóriájú) gépjárművek teljesítményéről és az esetleges árkülönbségek indokoltságáról.
 
 
Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Emiatt nem tudom összehasonlítani, értékelni a jelenlegi legjobb megoldásokat, valamint a jelen cikkben szereplő COCO elemzéssel kapcsolatos elvárásaimat sem tudom megfogalmazni az eddigi gyakorlathoz képest. Azaz, miben várnék el jobb, vagy hatékonyabb megoldást az újfajta elemzéstől.
 
 
 
Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat.
 
Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szempontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.
 
 
 
Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek.  
 
  
Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg az információ hozzáférési költségeket.
+
Jelen helyzetben a vásárlónak lehetősége van kisebb kutatómunkával utánanézni az egyes gépjárművek paramétereinek, illetve az egyes gépjárművek piaci árának. Hosszas szemrevételezést követően és az eredmények alapján megállapíthatja, hogy egy-egy személygépkocsi ára összefüggésben lehet a műszaki paraméterekkel. Lényegében az adatok összetettségének és az adathalmaz egyedeinek sokasága miatt, nem sok vásárló vetemedik arra, hogy ezt a hosszas kutatómunkát és elemzést elvégezze, így a gépjárművek objektíven is megítélhető és összehasonlítható paramétereit is egy szubjektív döntéssel fogja meghatározni, vagy csupán az intuíciójára bízza a döntést.
  
Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállapítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)
+
Jelen helyzetben a rangsor felállítására a következő lehetősége van a vásárlónak:
  
Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre.
+
1. Az ügyfél meghatározza azokat a paramétereket amelyeket fontosnak tart.
Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb.
 
Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
 
  
• A versenytársakhoz képest, az egyes '''vállalati jellemzők''' mentén milyen az '''információ ráfordításunk''', mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?
+
2. Autótípusonként a paramétereket osztályozza egy meghatározott skálán.
  
• A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a '''döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők''' (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során '''milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra''' nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján '''költséghatékonyan költenek-e az információra''', vagy sem?
+
3. Összeadja a kapott pontszámokat és a legmagasabb pontszámú személygépkocsik közül választ.
  
• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.
+
4. További lehetőség, hogy megnézi a vásárló, hogy a legjobb eredménnyel szereplő gépjármű, jó helyezéssel rendelkezik-e a meghatározott paraméterek közül a számára legfontosabbal.
  
Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
 
Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: '''1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.'''
 
Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra.
 
  
A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...
 
  
 +
A tapasztalat nem azt igazolja, hogy akár a fenti verziót is használnák a vásárlók, a gyakorlatban pusztán néhány tulajdonság és az ár figyelembevételével születik meg a döntés.
 +
Azonban ha a fenti, jelenleg rendelkezésre álló számítást el is végzi a vásárló, nem biztosított, hogy a paraméterek és a ár szempontjából a vásárló tudatában lesz a leggazdaságosabb döntésnek.
  
MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!
+
A fent bemutatott számítással a legtöbb vásárló a Chevrolet Kalos típusú gépjármű mellett döntene, hiszen ezen gépjármű minden vizsgált paramétere jobb a többi objektumhoz képest. Ugyanakkor a vásárló nem kap választ arra, hogy a vásárlási ár az valóban tükrözi-e a műszaki felszereltség szintjét, jogos-e a termékre meghatározott ár vagy egy másik gépjármű vásárlásával anyagi megtakarítást lehetne-e elérni. spórolhatna-e. Ha csak a leggyengébb műszaki tulajdonságokkal rendelkező gépkocsit nézzük az még nem jelenti azt, hogy nem éri meg az árát!  
  
 +
Mivel a gépkocsik műszaki mértékegységei egységesek a világon és az egyes termékek ára is csak minimális különbséget mutat az adott piacon, szükséges egy olyan összefoglaló rendszer, ami csak és kizárólag az objektív tényezőket hasonlítja össze egymással és lényegre törő kimutatással szolgál a leendő vásárlónak. Ha ez a probléma megoldódna, a vásárlóknak lényegesen könnyebb dolguk lenne az autóvásárlás során, hiszen csak azokban a kérdésekben kéne a szubjektív megítélésre hagyatkozniuk, amiről nem lehetséges olyan álláspontot kialakítani, ami mindenki számára az ideális megoldás.
  
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
  
''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''
 
 
Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.
 
 
Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.
 
 
Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és "teljesítményének" mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek.
 
 
További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit "húzza a szét" a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.
 
 
 
''A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése''
 
 
Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.
 
 
 
''Kiindulási adatok''
 
 
A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.
 
 
 
 
'''Objektumok'''
 
 
30. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
34. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
35. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
58. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
74. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
97. számú kérdőívet kitöltő vállalat
 
 
 
'''Attribútumok'''
 
  
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
+
A személygépjárművek paraméterei alapjába véve számszerűsített adatok, ezért komolyabb fennakadást plusz munkát nem jelent az adatbázisba való rögzítésük. Mivel objektív szabvány szerint meghatározott adatokkal dolgozunk, a szubjektivitás szinte teljesen ki van zárva. Egy általános vásárló számára szükséges információ az autó műszaki paramétereiről, nem több mint az alapvető műszaki információ, ami szinte bárhol elérhető és nem fed le több mint 10 objektumot. A legtöbb felhasználó, aki kicsit is jártas az online világban, pár óra alatt összeszedheti azokat a műszaki adatokat a kiszemelt autókról, amelyek között a meg kívánja hozni a döntést a későbbiekben. Amennyiben a kiszemelt döntés előtt álló gépjárművek száma meghaladja a 10-et, a MyX program alkalmazása válik szükségessé!
  
{||rules=cols border=1
+
Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a program az azonos kategóriájú gépjárművek összehasonlítására alkalmas, nem érdemes egy motorkerékpárt egy telepjáróhoz hasonlítani!
  
 +
== Objektumok ==
  
!attribútum megnevezése
+
Chevrolet Kalos
!mértékegység
 
!irány
 
  
|-
+
Honda Jazz
| I. Internet használat első éve
 
| align="center" | év
 
| a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
  
|-
+
Hyundai Getz
| II. Vállalkozás mérete
 
| align="center" | fő
 
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
  
|-
+
Mitsubisi Colt
| III. E-innovátor attitűd
 
| align="center" | fokozat
 
| a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
  
|-
+
Seat Ibiza
| IV. Elektronikus értékesítés aránya
 
| align="center" | %
 
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
  
|-
+
Suzuki Swift
| V. Elektronikus beszerzés aránya
 
| align="center" | %
 
| a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
 
  
  
|}
+
== Attribútumok  ==
  
 +
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
  
Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.
+
Lökettérfogat cm3           a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
  
 +
Teljesítmény Le           a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
  
Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.
+
Nyomaték Nm           a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
  
A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.
+
Gyorsulás 0-100 km/h, s   a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
  
Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.
+
Végsebesség km/h           a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
  
Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.
 
  
Az '''üzleti információ vásárlására fordított összeg''' célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.
+
Célfüggvény: Az autóra fordított összeg meghatározása, avagy az ideális személygépkocsi maghatározása, törekedve a minimális árra.
  
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
+
Minden olyan autóvásárló, aki szeretne gépjárművet vásárolni és a döntésben figyelembe venni az árkülönbségek indokoltságát.
 +
A vásárlók elkerülhetik, hogy műszaki szempontból kevésbé értékes gépkocsiért többet fizessenek vagy azonos árért kisebb teljesítményű gépkocsit vásároljanak.
  
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.
+
Jelenleg a vásárlók kisebb része fordít arra figyelmet, hogy egy-egy autó paramétereit ne csak önmagában vizsgálja, hanem összevetve a konkurens cégek azonos kategóriájú termékeivel, gazdaságos döntést is hozzon.
  
A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.
+
Az összehasonlításban résztvevő autók kizárólag objektív szempontból való összehasonlítására nyílik lehetőség a számításnak köszönhetően, így elkerülhető, hogy magasabb áron jusson hozzá a vásárló az azonos teljesítményű gépjárműhöz!
Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek  az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.
 
  
Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.
+
Az elemzés alapján megállapítható, hogy akár 10%-os indokolatlan áreltérés is lehet a piacon, ami egy 10 MM Ft-os gépjármű esetén 1 MM Ft-ot jelent.  
  
Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.
+
Ekkora nagyságrendű plusz ráfordítást vagy akár spórolást is kimutathatunk az elemzéssel, ami nagyban segíti a leggazdaságosabb döntés meghozatalát, a szubjektív tényezők mellett.
  
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
 
  
  
'''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:
+
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
 
 
- vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása
 
 
 
- az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján
 
  
- a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)
+
1. Főoldal
  
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
+
Cím, tartalomjegyzék
  
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
 
  
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
+
2. Alapadatok
  
1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
+
Gépjárművek adatai, attribútumok, értékek, dimenzió, forrás, dátum, státusz, feldolgozottsági státusz, megjegyzés.
  
2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
 
  
3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
+
3. Pivot tábla
  
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.  
+
Alapadatok pivot tábla.
  
5. Pivot tábla elkészítése.
 
  
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.  
+
4. COCO elemzés
  
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
+
Pivot tábla beillesztése hivatkozásként
  
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
+
Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
  
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
+
Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása
  
 +
Korlátozó tábla elkészítése
  
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
+
Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
  
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
  
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
+
- A Chevrolt Kalos típusú személygépkocsi az elemzés alapján jól árazott. Az elemzésben jól látható, hogy a gépkocsi műszaki paraméterei, minden esetben jobbak a versenytársakénál, ami az árazásban is tetten érhető. A végsebsebég mint műszaki paraméter azonban nem befolyásolja a termék árát! A termék piaci ára megfelelőnek bizonyul a piacon, hiszen pont annyit vár tőle a gyártó mint ami piacon indokolt, vagyis 3 010 000 FT-ot.
 
 
- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)
 
 
 
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban
 
 
 
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
 
 
 
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
 
 
 
 
 
 
 
'''SOLVER eredménye'''
 
 
 
A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:
 
 
 
 
 
{||rules=cols border=1
 
 
 
 
 
!cég sorszáma
 
!üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)
 
!COCO becslés (Y*)
 
!Különbség
 
!Ítélet (10%-os határ)
 
!% (eltérés)
 
 
 
|-
 
| 30
 
| align="right" | 9 900 000
 
| align="right" | 18 999 999
 
| align="right"| -8 999 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -47,62%
 
 
 
|-
 
| 34
 
| align="right"| 19 800 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 900 001
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 4,76%
 
 
 
|-
 
| 35
 
| align="right"| 27 000 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 8 100 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 42,86%
 
 
 
|-
 
|bgcolor="#FF8C00"| 58
 
| align="right"| 2 500 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| -33 249 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -93,01%
 
 
 
|-
 
| 74
 
| align="right"| 69 800 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| 35 250 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 93,01%
 
 
 
|-
 
| 97
 
| align="right"| 30 630 000
 
| align="right"| 30 629 998
 
| align="right"| 2
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 0,00%
 
 
 
|}
 
 
 
 
 
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
 
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
 
 
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
 
 
 
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
 
 
 
 
 
A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.
 
 
 
 
 
'''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''
 
 
 
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
 
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
 
 
az internet használat első éve  13,23%,
 
 
 
a cég mérete                    36,60%,
 
 
 
az e-innovátor attitűd          15,01%,
 
 
 
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
 
 
 
arányban járultak hozzá.
 
 
 
 
 
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor'''
 
  
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
+
- A Mitsubishi Colt típusú kocsi, a maga olcsó árával, de gyenge végsebsebégi teljesítményével éppen annyit ér mint amennyit a kereskedő elvár a termékért. A solver elemzés alapján azonban elmondható, hogy ha magasabb sebesség elérésre lenne képes az autó, magasabb áron lehetne értékesíteni a piacon!
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
  
1. cég mérete
+
- A Honda Jazz 108 000 Ft-al lett túlárazva amit a műszaki paraméterek és az ár viszonya indokol. Az összehasonlításában szereplő gépjárművekhez képest és azok ára alapján többet kér a gyártó az autóéért, mint ahogy az a műszaki paraméterek alapján indokolt lenne, a javasolt piaci ár 2 642 000 Ft lenne. Ha a kereskedő nem változtat az áron, elképzelhető, hogy a versenytársak eredményesebbek lesznek az értékesítésben.
  
2. az internet használat első éve
 
  
3. az elektronikus beszerzés aránya
+
- Hyundai Getz típusú személygépkocsi túlárazott, vagyis 9 %-al magasabb az ára a piacon, mint ahogy az az összehasonlító elemzés által javasolt lenne. Az elemzés eredményének oka, hogy a műszaki paraméterek Forintosított értéke nem mutat többet a többi gépkocsi paraméteréhez képest,hiszen nem kiemelkedően erős műszakilag a gépjármű, ugyanakkor a vizsgált személygépkocsik közül egyik legmagasabb árat várja el a gyártó. A értékesítés elősegítése érdekében, javasolt lenne a 2 879 000 Ft-os árat 2 642 000 Ft-ra mérsékelni!
  
4. az elektronikus értékesítés aránya
 
  
5. az e-innovátor attitűd.
+
- A Seat Ibiza gépkocsi, kedvező műszaki tulajdonságokkal bír ugyanakkor a legolcsóbb gépjármű a vizsgált kisautók között. A SEAT gyár magas érdeklődésre számíthat a piacon, a kedvező ár és jó műszaki felszereltség miatt. Amennyiben nagyobb a kereslet mint amit a gyártó eladásra le tud gyártani, indokolt lehet árat emelni. 205 000 Ft-os áremeléssel még mindig kedvező termék lehet a piacon, amit a vásárlók érdeklődése testesíthet meg!
  
 
+
- A Suzuki Swift típusú személygépkocsi a vizsgált objektumokhoz képest 5%-al alul árazott. Műszaki tulajdonságait tekintve, magasabb áron történő értékesítésére lenne lehetőség. Az indokoltnál 138 000 Ft-al alacsonyabb ár, az értékesítési stratégia része lehet. Sok érdeklődőre számíthat a Suzuki swiftet értékesítő kereskedő is!
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
 
 
 
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.  
 
 
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
 
1. elektronikus értékesítés aránya
 
 
 
2. internet használatának első éve
 
 
 
3. e-innovátor attitűd
 
  
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
+
A COCO elemzéssel vizsgált hasonlósági elemzésen alapuló döntés, sokkal objektívebb és kézzelfoghatóbb, mint az eredetei, pusztán gyors mérlegelés alapján hozott döntés. A COCO elemzés számszerűsítve mutatja meg, hogy melyik személygépkocsit érdemes megvásárolni, illetve az adott piaci ár mennyire indokolt a vizsgált személygépkocsik esetében és vizsgált tulajdonságok tekintetében.
 
 
Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
 
 
 
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
 
 
 
Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
 
 
 
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
 
 
 
 
 
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
 
 
 
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
 
 
 
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
 
 
 
 
 
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
 
Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
 
Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.
 
Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
 
 
 
A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.
 
 
 
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
 
 
  
'''GYŐZTES hirdetése'''
+
Összességében elmondható, hogy mindenképpen érdemes a teljes szubjektivitás helyett a COCO elemzéssel összehasonlítható tulajdonságokat elemezni, hogy a döntést, a lehető legtöbb ismeret tudatában hozhassuk meg.
  
Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
+
Vezetői szemmel vizsgálva, a kereslet jól befolyásolható az árral ezért, érdemes az árakat ezen elemzés segítségével megvizsgálni, majd a keresletet befolyásolni a döntéssel!
  
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
  
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
A COCO elemzés pusztán a szabványok által meghatározott műszaki paramétereket és az azokhoz tartozó árakat mérlegeli, 100%-ig objektív megvilágításban, ezért ha nem csupán a vizsgált vagy vizsgálható tulajdonságok alapján kívánja meghozni a vásárló a döntést, szükséges az egyéb tényezők kapcsán a saját szubjektivitására vagy szakértelmére is hagyatkoznia a vevőnek.
 
 
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
 
Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
 
 
 
Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
 
 
 
Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
 
  
Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
+
A COCO számítási rendszer keretein belül lehetőség nyílik arra is, hogy a különböző attribútumok értékének módosításával a különböző gépjármű típusok bizonyos tulajdonságain módosítsunk azokban az estekben, ha egy gyártmány többféle felszereltséggel (pl. nagyobb motor) is elérhető a piacon.
 
 
 
 
1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
 
 
 
2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
 
 
 
3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
 
 
 
 
 
Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
 
 
 
Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
 
 
 
Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
 
  
 +
Ugyanakkor azt is figyelme kell vennünk, hogy milyen tulajdonságokat vizsgálunk. Szükségszerű, hogy a különböző vállalatok, hasonló termékeket gyártsanak más-más részletekkel. Kicsi az esélye, hogy a legolcsóbb autó minden vizsgálható szempont alapján mindenben a legjobban teljesítsen. Ha hiteles, pártatlan elemzést kívánunk készíteni, az attribútumok dimenzióinak kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy vagy az attribútumok összességének szükséges szerepelnie az elemzésben, vagy olyan attribútumok kerüljenek az elemzésbe, amelyek a legfontosabbak az adott termék esetén!
  
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
444. sor: 162. sor:
 
'''Felhasznált irodalom'''
 
'''Felhasznált irodalom'''
  
Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
+
Miau Wiki:Projekt-portál: [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l]
 
 
Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
 
 
 
Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
 
 
 
Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
 
 
 
Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
 
 
 
Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
 
Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
 
 
 
Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
 
''Elektronikus:''
 
  
Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
+
Totalcar portal: [http://totalcar.hu/tesztek/otkicsi/2/#szoveg.html]
  
Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
 
  
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap jelenlegi, 2011. február 14., 21:32-kori változata

Forrás

 A letölthető excel URL-je: [1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A Magyarországi piacon is forgalomba hozott családi kisautók összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, a személygépjárművek műszaki paramétereinek, illetve az egyes gépjárművek árazásának szempontjából.

A feladat előtörténete

Az új autó piacon, széles körben elérhetőek a különböző típusú új személygépkocsik, de a szubjektív tényezőkön kívül (például az autó kinézete), nincs olyan segítség ami alapján egy általános ismeretekkel rendelkező vásárló eltudná dönteni, hogy azonos kategóriában (ár, felszereltség, teljesítmény) melyik gépjárművet érdemes megvásárolni? A szubjektív tényezők, mint például a kinézet vagy a kényelmesség, a szalonban való kipróbálás után automatikusan meghatározható vagy osztályozható a leendő vásárló által. Sőt a kényelmet nem is lehet nem szubjektíven osztályozni, hiszen például egy ülés esetében nem egyértelműen kijelenthető, hogy kényelmes, avagy sem, hiszen, mást ítélhet kényelmesnek egy átlagos alkatú fiatal anyuka, mint egy rendszeres fizikai munkát/sportot végző középkorú férfi.


A vizsgálat során arra próbálok fényt deríteni, hogy milyen eszközzel, eszközökkel hasonlíthatjuk össze az általunk kiválasztott leendő családi autónkat, hogy a személygépjármű vásárlásakor egyszerűen megállapíthassuk, hogy melyik autó éri meg legjobban az árát, illetve a különböző műszaki tulajdonságok milyen mértékben határozzák meg az árat!

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Akár az új akár a használtató piacon nézzük, jelenleg nem ismert olyan egyszerűen és gyorsan használható elemzés, aminek segítségével a vásárló percek alatt pontos képet kaphatna, a különböző típusú (de azonos kategóriájú) gépjárművek teljesítményéről és az esetleges árkülönbségek indokoltságáról.

Jelen helyzetben a vásárlónak lehetősége van kisebb kutatómunkával utánanézni az egyes gépjárművek paramétereinek, illetve az egyes gépjárművek piaci árának. Hosszas szemrevételezést követően és az eredmények alapján megállapíthatja, hogy egy-egy személygépkocsi ára összefüggésben lehet a műszaki paraméterekkel. Lényegében az adatok összetettségének és az adathalmaz egyedeinek sokasága miatt, nem sok vásárló vetemedik arra, hogy ezt a hosszas kutatómunkát és elemzést elvégezze, így a gépjárművek objektíven is megítélhető és összehasonlítható paramétereit is egy szubjektív döntéssel fogja meghatározni, vagy csupán az intuíciójára bízza a döntést.

Jelen helyzetben a rangsor felállítására a következő lehetősége van a vásárlónak:

1. Az ügyfél meghatározza azokat a paramétereket amelyeket fontosnak tart.

2. Autótípusonként a paramétereket osztályozza egy meghatározott skálán.

3. Összeadja a kapott pontszámokat és a legmagasabb pontszámú személygépkocsik közül választ.

4. További lehetőség, hogy megnézi a vásárló, hogy a legjobb eredménnyel szereplő gépjármű, jó helyezéssel rendelkezik-e a meghatározott paraméterek közül a számára legfontosabbal.


A tapasztalat nem azt igazolja, hogy akár a fenti verziót is használnák a vásárlók, a gyakorlatban pusztán néhány tulajdonság és az ár figyelembevételével születik meg a döntés. Azonban ha a fenti, jelenleg rendelkezésre álló számítást el is végzi a vásárló, nem biztosított, hogy a paraméterek és a ár szempontjából a vásárló tudatában lesz a leggazdaságosabb döntésnek.

A fent bemutatott számítással a legtöbb vásárló a Chevrolet Kalos típusú gépjármű mellett döntene, hiszen ezen gépjármű minden vizsgált paramétere jobb a többi objektumhoz képest. Ugyanakkor a vásárló nem kap választ arra, hogy a vásárlási ár az valóban tükrözi-e a műszaki felszereltség szintjét, jogos-e a termékre meghatározott ár vagy egy másik gépjármű vásárlásával anyagi megtakarítást lehetne-e elérni. spórolhatna-e. Ha csak a leggyengébb műszaki tulajdonságokkal rendelkező gépkocsit nézzük az még nem jelenti azt, hogy nem éri meg az árát!

Mivel a gépkocsik műszaki mértékegységei egységesek a világon és az egyes termékek ára is csak minimális különbséget mutat az adott piacon, szükséges egy olyan összefoglaló rendszer, ami csak és kizárólag az objektív tényezőket hasonlítja össze egymással és lényegre törő kimutatással szolgál a leendő vásárlónak. Ha ez a probléma megoldódna, a vásárlóknak lényegesen könnyebb dolguk lenne az autóvásárlás során, hiszen csak azokban a kérdésekben kéne a szubjektív megítélésre hagyatkozniuk, amiről nem lehetséges olyan álláspontot kialakítani, ami mindenki számára az ideális megoldás.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A személygépjárművek paraméterei alapjába véve számszerűsített adatok, ezért komolyabb fennakadást plusz munkát nem jelent az adatbázisba való rögzítésük. Mivel objektív szabvány szerint meghatározott adatokkal dolgozunk, a szubjektivitás szinte teljesen ki van zárva. Egy általános vásárló számára szükséges információ az autó műszaki paramétereiről, nem több mint az alapvető műszaki információ, ami szinte bárhol elérhető és nem fed le több mint 10 objektumot. A legtöbb felhasználó, aki kicsit is jártas az online világban, pár óra alatt összeszedheti azokat a műszaki adatokat a kiszemelt autókról, amelyek között a meg kívánja hozni a döntést a későbbiekben. Amennyiben a kiszemelt döntés előtt álló gépjárművek száma meghaladja a 10-et, a MyX program alkalmazása válik szükségessé!

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a program az azonos kategóriájú gépjárművek összehasonlítására alkalmas, nem érdemes egy motorkerékpárt egy telepjáróhoz hasonlítani!

Objektumok

Chevrolet Kalos

Honda Jazz

Hyundai Getz

Mitsubisi Colt

Seat Ibiza

Suzuki Swift


Attribútumok

A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:

Lökettérfogat cm3 a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel

Teljesítmény Le a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel

Nyomaték Nm a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel

Gyorsulás 0-100 km/h, s a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel

Végsebesség km/h a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel


Célfüggvény: Az autóra fordított összeg meghatározása, avagy az ideális személygépkocsi maghatározása, törekedve a minimális árra.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden olyan autóvásárló, aki szeretne gépjárművet vásárolni és a döntésben figyelembe venni az árkülönbségek indokoltságát. A vásárlók elkerülhetik, hogy műszaki szempontból kevésbé értékes gépkocsiért többet fizessenek vagy azonos árért kisebb teljesítményű gépkocsit vásároljanak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jelenleg a vásárlók kisebb része fordít arra figyelmet, hogy egy-egy autó paramétereit ne csak önmagában vizsgálja, hanem összevetve a konkurens cégek azonos kategóriájú termékeivel, gazdaságos döntést is hozzon.

Az összehasonlításban résztvevő autók kizárólag objektív szempontból való összehasonlítására nyílik lehetőség a számításnak köszönhetően, így elkerülhető, hogy magasabb áron jusson hozzá a vásárló az azonos teljesítményű gépjárműhöz!

Az elemzés alapján megállapítható, hogy akár 10%-os indokolatlan áreltérés is lehet a piacon, ami egy 10 MM Ft-os gépjármű esetén 1 MM Ft-ot jelent.

Ekkora nagyságrendű plusz ráfordítást vagy akár spórolást is kimutathatunk az elemzéssel, ami nagyban segíti a leggazdaságosabb döntés meghozatalát, a szubjektív tényezők mellett.


A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Főoldal

Cím, tartalomjegyzék


2. Alapadatok

Gépjárművek adatai, attribútumok, értékek, dimenzió, forrás, dátum, státusz, feldolgozottsági státusz, megjegyzés.


3. Pivot tábla

Alapadatok pivot tábla.


4. COCO elemzés

Pivot tábla beillesztése hivatkozásként

Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.

Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása

Korlátozó tábla elkészítése

Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

- A Chevrolt Kalos típusú személygépkocsi az elemzés alapján jól árazott. Az elemzésben jól látható, hogy a gépkocsi műszaki paraméterei, minden esetben jobbak a versenytársakénál, ami az árazásban is tetten érhető. A végsebsebég mint műszaki paraméter azonban nem befolyásolja a termék árát! A termék piaci ára megfelelőnek bizonyul a piacon, hiszen pont annyit vár tőle a gyártó mint ami piacon indokolt, vagyis 3 010 000 FT-ot.

- A Mitsubishi Colt típusú kocsi, a maga olcsó árával, de gyenge végsebsebégi teljesítményével éppen annyit ér mint amennyit a kereskedő elvár a termékért. A solver elemzés alapján azonban elmondható, hogy ha magasabb sebesség elérésre lenne képes az autó, magasabb áron lehetne értékesíteni a piacon!

- A Honda Jazz 108 000 Ft-al lett túlárazva amit a műszaki paraméterek és az ár viszonya indokol. Az összehasonlításában szereplő gépjárművekhez képest és azok ára alapján többet kér a gyártó az autóéért, mint ahogy az a műszaki paraméterek alapján indokolt lenne, a javasolt piaci ár 2 642 000 Ft lenne. Ha a kereskedő nem változtat az áron, elképzelhető, hogy a versenytársak eredményesebbek lesznek az értékesítésben.


- Hyundai Getz típusú személygépkocsi túlárazott, vagyis 9 %-al magasabb az ára a piacon, mint ahogy az az összehasonlító elemzés által javasolt lenne. Az elemzés eredményének oka, hogy a műszaki paraméterek Forintosított értéke nem mutat többet a többi gépkocsi paraméteréhez képest,hiszen nem kiemelkedően erős műszakilag a gépjármű, ugyanakkor a vizsgált személygépkocsik közül egyik legmagasabb árat várja el a gyártó. A értékesítés elősegítése érdekében, javasolt lenne a 2 879 000 Ft-os árat 2 642 000 Ft-ra mérsékelni!


- A Seat Ibiza gépkocsi, kedvező műszaki tulajdonságokkal bír ugyanakkor a legolcsóbb gépjármű a vizsgált kisautók között. A SEAT gyár magas érdeklődésre számíthat a piacon, a kedvező ár és jó műszaki felszereltség miatt. Amennyiben nagyobb a kereslet mint amit a gyártó eladásra le tud gyártani, indokolt lehet árat emelni. 205 000 Ft-os áremeléssel még mindig kedvező termék lehet a piacon, amit a vásárlók érdeklődése testesíthet meg!

- A Suzuki Swift típusú személygépkocsi a vizsgált objektumokhoz képest 5%-al alul árazott. Műszaki tulajdonságait tekintve, magasabb áron történő értékesítésére lenne lehetőség. Az indokoltnál 138 000 Ft-al alacsonyabb ár, az értékesítési stratégia része lehet. Sok érdeklődőre számíthat a Suzuki swiftet értékesítő kereskedő is!

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A COCO elemzéssel vizsgált hasonlósági elemzésen alapuló döntés, sokkal objektívebb és kézzelfoghatóbb, mint az eredetei, pusztán gyors mérlegelés alapján hozott döntés. A COCO elemzés számszerűsítve mutatja meg, hogy melyik személygépkocsit érdemes megvásárolni, illetve az adott piaci ár mennyire indokolt a vizsgált személygépkocsik esetében és vizsgált tulajdonságok tekintetében.

Összességében elmondható, hogy mindenképpen érdemes a teljes szubjektivitás helyett a COCO elemzéssel összehasonlítható tulajdonságokat elemezni, hogy a döntést, a lehető legtöbb ismeret tudatában hozhassuk meg.

Vezetői szemmel vizsgálva, a kereslet jól befolyásolható az árral ezért, érdemes az árakat ezen elemzés segítségével megvizsgálni, majd a keresletet befolyásolni a döntéssel!

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A COCO elemzés pusztán a szabványok által meghatározott műszaki paramétereket és az azokhoz tartozó árakat mérlegeli, 100%-ig objektív megvilágításban, ezért ha nem csupán a vizsgált vagy vizsgálható tulajdonságok alapján kívánja meghozni a vásárló a döntést, szükséges az egyéb tényezők kapcsán a saját szubjektivitására vagy szakértelmére is hagyatkoznia a vevőnek.

A COCO számítási rendszer keretein belül lehetőség nyílik arra is, hogy a különböző attribútumok értékének módosításával a különböző gépjármű típusok bizonyos tulajdonságain módosítsunk azokban az estekben, ha egy gyártmány többféle felszereltséggel (pl. nagyobb motor) is elérhető a piacon.

Ugyanakkor azt is figyelme kell vennünk, hogy milyen tulajdonságokat vizsgálunk. Szükségszerű, hogy a különböző vállalatok, hasonló termékeket gyártsanak más-más részletekkel. Kicsi az esélye, hogy a legolcsóbb autó minden vizsgálható szempont alapján mindenben a legjobban teljesítsen. Ha hiteles, pártatlan elemzést kívánunk készíteni, az attribútumok dimenzióinak kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy vagy az attribútumok összességének szükséges szerepelnie az elemzésben, vagy olyan attribútumok kerüljenek az elemzésbe, amelyek a legfontosabbak az adott termék esetén!

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Miau Wiki:Projekt-portál: [2]

Totalcar portal: [3]