|
|
| (64 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | Ide kerül a Hoteles cikk
| |
| − |
| |
| | == Forrás == | | == Forrás == |
| | | | |
| − | A letölthető excel URL-je: | + | A letölthető excel URL-je: |
| | | | |
| | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == |
| | | | |
| − | Az internetet használó cégek információ vásárlásra fordított összegeinek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel,
| + | Családi, gyerekbarát szállást biztosító külföldi hotelek ajánlatainak összehasonlító elemzése a szállodák által nyújtott szolgáltatások figyelembevétele alapján, majd az optimális ajánlat meghatározása. |
| − | az elektronikus üzleti jellemzőik és üzleti információ vásárlásra fordított költségük alapján,
| |
| − | hogy ezzel a vállalati döntéshozásban az információ költségösszetételének értékelését segítse.
| |
| | | | |
| | == A feladat előtörténete == | | == A feladat előtörténete == |
| | | | |
| − | Alcím: E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján.
| + | Napjainkban igen nagy kereslet mutatkozik olyan szálláshelyek iránt, melyek a családi, gyerekes nyaralás kivitelezését egyszerűsítik le, olyan szolgáltatásokat kínálva, melyek otthonihoz hasonló körülményeket teremtenek, részben terhet levéve a szülők vállairól. Olyan egyszerűnek tűnő szolgáltatások, mint az etetőszék, kiskád, játékok, gyermekmegőrzés, gyermekmedence, kiságy, ernyőkocsi, gyermekmenük, bébiételek megléte megkönnyíti a gyermekkel, csecsemővel történő nyaralások megvalósítását. Nem szükséges mindezt magukkal cipelni a szülőknek, mert a helyszínen minden adott. Mindezek megléte mellett fontos lehet az apartmanok, szobák mérete, a szálloda megközelíthetősége, egyéb szolgáltatásai és természetesen az árak. Kétgyermekes család vagyunk, ezért gondoltam, hogy a jövőbeni nyaralások egyszerűbb megvalósítására elvégzem az elemzést. |
| − | | |
| − | Az információ költségéről több aspektusból közelítve is találkozhatunk a szakirodalomban.
| |
| − | | |
| − | A nagyvállalatok, ellenktétben a KKV-kel a vállalat működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges információk megszerzésére többnyire külön szervezeti egységekkel rendelkeznek. A KKV-k vezetői a szükséges információkat különböző kiadványokból szerzik be, az információk többsége azonban szájhagyomány útján terjed. Talán ezért is van az, hogy az üzleti információ árának nemigen van értéke, megbecsülése a hazai vállalkozások körében annak ellenére, hogy „az információ költsége mindig kisebb, mint egy hibás döntésé”.
| |
| − | | |
| − | Az elsők között Coase (1937) írta le, hogy nem csak a termelés, hanem a termeléssel kapcsolatos cserék, tranzakciók is költségesek. A költségeknek két lényeges összetevőjét említi: 1. az árakról szóló információ megszerzésének és kiértékelésének költsége, 2. a tranzakciós partnerrel történt megállapodás költsége.
| |
| − | | |
| − | Tóth (2004) szerint a valóságos helyzetekben az elérhető információ soha nem teljes és mindig költsége van. Gál (2000) pénzügyi fölrajzzal foglalkozó írásában kiemeli, hogy szerinte a banki, pénzügyi szolgáltatásokban ma már a földrajzi távolság helyett az információ költsége lett a meghatározó, szinte teljesen háttérbe szorult a lokalitás, a távolság tényezője.
| |
| − | | |
| − | Mások a vállalatok információ szerzésének körülményeit vizsgálják. Opp szerint hazánkban különösen, ahol számos atomisztikus piac is fellelhető, az árak és az áruk minőségéről történő információ beszerzése költséges, nehezen megvalósítható.
| |
| − | | |
| − | Befektetési szemszögből nézve az információba történő befektetés költségei érdekes tulajdonságokkal rendelkeznek (Arrow [1979] pp. 387.) Lényeges tulajdonság, hogy az információ értéke bizonytalan, ez pedig növeli az iránta támasztott keresletet. Fontos tulajdonság az is, hogy a múltbéli információs befektetések meghatározzák az újabbakat. Az ily módon, „történetileg” kialakult helyzet befolyással bír a döntésekre. Az információ költsége ugyanakkor nem ugyanazt jelenti, nem igazán tekinthető egyformának az egyes piaci szereplők számára. Elmondhatjuk, hogy az azonos kódokkal, információs háttérrel, kultúrával, kommunikációs képességekkel rendelkezők egymással költséghatékonyan kommunikálhatnak, olcsóbban juthatnak információhoz.
| |
| − | | |
| − | Látható tehát, hogy az információ költségének közgazdasági, szociológiai, pszichológiai, pénzügyi stb. aspektusai széles vizsgálati horizonton bárhol elhelyezkedhetnek. A példámban a vizsgálat leginkább a vállalatgazdasági jellegű.
| |
| − | | |
| − | A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.
| |
| − | | |
| − | PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.
| |
| | | | |
| | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == |
| | | | |
| − | A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témájét.
| + | Eddigi családi nyaralásaink megtervezésekor nem állt rendelkezésre ez a mesterséges módszer, ezért mindig csak saját megérzések, reklámok vezettek el döntéseinkhez a számunkra megfelelő hotel kiválasztásánál. Általában a reklámok befolyásoltak legjobban a döntésben, a külsőségek, de nem vettük figyelembe a mögöttük lévő szolgáltatásokat és azok értékeit. Említésre méltó még az a segítség, amelyet más, hasonló gyerekes családokkal történt találkozások során kaptunk a szálláshelyekkel kapcsoltban. Talán a legjobb döntés elősegítési módszer ez, mert a szolgáltatásokat már igénybe vevő és így kialakult véleménnyel rendelkező emberektől kaphatunk pontos információkat. De ez is megtévesztő lehet sok esetben, mert nem mindenkinek ugyanazok a szolgáltatások a legfontosabbak, nem mindenki szereti ugyanazt és értékeli ugyanúgy. Ezért jó a modellt lefuttatni, mert a hotelek különböző szolgáltatásait, árakat, minőséget a saját objektív véleményünk alapján tudjuk osztályozni, illetve azokat kellő súllyal a tesztben megjeleníteni. A teszt lefuttatása könnyíti a döntés meghozatalát és elősegít a racionális választáshoz, segít megtalálni az ár-érték-szolgáltatás arányos megoldást, de a legfontosabb, hogy igényeinknek megfelelően találjuk meg a számunkra kedvező megoldást úgy, hogy azokat maximálisan kielégítse, függetlenül attól, hogy a külső befolyásoló tényezők milyen képet mutatnak az adott szolgáltatásról. Olyan meggoldást kerestem, amely a számomra/számunkra legfontosabb szolgáltatásokat tartalmazza, megfelelő áron, esetleg némi kompormisszum elfogadása mellett. |
| − | | |
| − | Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat.
| |
| − | | |
| − | Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szenpontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.
| |
| − | | |
| − | Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek.
| |
| − | | |
| − | Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg au információ hozzáférési költségeket.
| |
| − | | |
| − | Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállípítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)
| |
| − | | |
| − | Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre.
| |
| − | Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb.
| |
| − | Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
| |
| − | | |
| − | • A versenytársakhoz képest, az egyes vállalati jellemzők mentén milyen az információ ráfordításunk, mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?
| |
| − | | |
| − | • A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e az információra, vagy sem?
| |
| − | | |
| − | • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.
| |
| − | | |
| − | Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
| |
| − | Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: 1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.
| |
| − | Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra.
| |
| − | | |
| − | A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...
| |
| − | | |
| − | | |
| − | MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!:
| |
| − | | |
| − | | |
| − | A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
| |
| − | | |
| − | • I. Internet használat első éve
| |
| | | | |
| − | • II. Vállalkozás mérete
| + | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) == |
| | + | A feladat kitalált adatok alapján valósult meg. Nehézséget az egyes szállások kategóriába sorolása és jellemzése okozta, mivel semmilyen tapasztalat ezekkel kapcsoaltban nem állt rendelkezésre. |
| | | | |
| − | • III. E-innovátor attitűd
| + | '''Objektumok''' |
| | | | |
| − | • IV. Elektronikus értékesítés aránya
| + | 1. Hotel Azzuro |
| | | | |
| − | • V. Elektronikus beszerzés aránya
| + | 2. Hotel Bellevue |
| | | | |
| − | • Cél: Üzleti információ vásárlására fordított összeg
| + | 3. Hotel de Crillon |
| | | | |
| | + | 4. Hotel Sully |
| | | | |
| − | Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.
| + | 5. Hotel Admiral |
| | | | |
| − | A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.
| + | 6. Hotel Adria Star |
| | | | |
| − | Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér.
| |
| | | | |
| − | Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.
| + | '''Attribútumok''' |
| | | | |
| − | A '''cél''' jellemző. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.
| + | apartman mérete (a nagyobb jobb) |
| | + | megközelítés/parkolás ( a kisebb jobb) |
| | + | szálloda kategóriája ( a kisebb jobb) |
| | + | ellátás (a nagyobb jobb) |
| | + | árban lévő szolgáltatások (a nagyobb jobb) |
| | | | |
| | == A feladat által érintett célcsoportok == | | == A feladat által érintett célcsoportok == |
| | | | |
| − | Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
| + | Feladatomban a kisgyermekes, gyermekes családokat tekintem célcsoportnak, akik nyári szabadságukat gyermekbarát szálláson, hotelben szeretnénk eltölteni és szeretnének segítséget kapni az ideális szállás megtalálásában. |
| | | | |
| | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == | | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == |
| | | | |
| − | Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket. A feladat és annak megoldása mintát próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve milyen eredményesek az információ költségtervezésében. Az egyes vizsgálati jellemzők mentén - törekedve a minél tisztább objektivitásra -, mennyire tekinthetőek a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek az '''információ ráfordításaik'''.
| + | A kérdés megválaszolása kapcsán kiderül, hogy melyik hotel árai olcsóbbak, drágábbak, mint ahogy azok objektíven (az egymással történő összehasonlítás alapján), reálisnak tekinthetők. |
| − | | |
| − | A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
| |
| | | | |
| | == A válaszokat befolyásoló tényezők == | | == A válaszokat befolyásoló tényezők == |
| | | | |
| − | Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
| + | Kutatásom során elsősorban a hotelek által nyújtott szolgáltatásokra koncentráltam, de segítséget kaphatunk a megfelelő kiválasztásban az árak, méretek, elhelyezkedés és az ellátás színvonala is. |
| | | | |
| | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == |
| | | | |
| − | 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat) | + | 1 lépés: a feladat alapjául szolgáló szolgáltatások adatainak táblázatban való összesítése |
| − | | |
| − | 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
| |
| − | | |
| − | 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
| |
| − | | |
| − | 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
| |
| − | | |
| − | 5. Pivot tábla elkészítése.
| |
| − | | |
| − | 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
| |
| | | | |
| − | 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
| + | 2 lépés: az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése |
| | | | |
| − | 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
| + | 3 lépés: a rendelkezésre álló adatok, és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás |
| | | | |
| − | 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
| + | 4 lépés: coco táblázat elkészítése FKERES függvénnyel |
| | | | |
| | + | 5 lépés: solver program alkalmazása, ellenőrzés (hiba kiküszöbölése) |
| | | | |
| − | Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
| + | 6 lépés: a kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal |
| | | | |
| | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == |
| | | | |
| − | A számítások a következő eredményekre vezetnek: | + | A számítások eredményeként megkaptuk, hogy a vizsgálatban szereplő hotelek szolgáltatásai mennyire arányosak az áraikkal. |
| − | | |
| − | - SOLVER eredménye (információ költségek arányossága)
| |
| − | - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban
| |
| − | - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
| |
| − | - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''SOLVER eredmények értékelése'''
| |
| − | | |
| − | A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
| |
| − | A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
| |
| − | | |
| − | • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
| |
| − | | |
| − | • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
| |
| − | | |
| | | | |
| | + | {||rules=cols border=1 |
| | | | |
| − | '''Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése'''
| |
| | | | |
| − | Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
| + | !Objektum |
| − | A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
| + | !Eredeti ár |
| | + | !COCO becslés |
| | + | !Különbség |
| | + | !Ítélet |
| | + | !Eltérés (%) |
| | | | |
| − | az internet használat első éve 13,23%,
| + | |- |
| | + | |bgcolor="#FF00FF"| Hotel Azzuro |
| | + | | align="right" | 145 |
| | + | | align="right" | 158,749986 |
| | + | | align="right"| -13,7499860 |
| | + | | olcsó |
| | + | | align="right"| 109,48% |
| | | | |
| − | a cég mérete 36,60%,
| + | |- |
| | + | | Hotel Bellevue |
| | + | | align="right"| 235 |
| | + | | align="right"| 221,2499407 |
| | + | | align="right"| 13,7500593 |
| | + | | drága |
| | + | | align="right"| 94,15% |
| | | | |
| − | az e-innovátor attitűd 15,01%,
| + | |- |
| | + | | Hotel de Crillon |
| | + | | align="right"| 170 |
| | + | | align="right"| 169,9999802 |
| | + | | align="right"| 0,0000198 |
| | + | | kiegyenlített |
| | + | | align="right"| 100,00% |
| | | | |
| − | az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
| + | |- |
| | + | | Hotel Sully |
| | + | | align="right"| 125 |
| | + | | align="right"| 125,0000074 |
| | + | | align="right"| -0,0000074 |
| | + | | kiegyenlített |
| | + | | align="right"| 100,00% |
| | | | |
| − | az elektronikus értékesítés aránya 8,79%
| + | |- |
| | + | | Hotel Admiral |
| | + | | align="right"| 190 |
| | + | | align="right"| 176,2500021 |
| | + | | align="right"| 13,7499979 |
| | + | | drága |
| | + | | align="right"| 92,76% |
| | | | |
| − | arányban járultak hozzá.
| + | |- |
| | + | | Hotel Adria Star |
| | + | | align="right"| 225 |
| | + | | align="right"| 238,7499569 |
| | + | | align="right"| -13,7499569 |
| | + | | olcsó |
| | + | | align="right"| 106,11% |
| | | | |
| | + | |} |
| | | | |
| − | Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
| + | Az attribútumokat figyelembe véve két objektum esetén gyakorlatilag nincs eltérés az eredeti és a számított ár között, kettő túlárazott, kettő pedig alulárazott. Az elemzésből megállapítható, hogy az árat legjobban a kategória illetve az ellátás befolyásolja, és kevésbé van hatással rá az apartman mérete. |
| | | | |
| − | az internet használat első éve 25,94%,
| + | A számítások azt mutatják, hogy a Hotel de Crillon és a Hotel Sully eredeti árai arányosak a becsült árakkal, tehát kiegyensúlyozottak, nincsenek sem alul, sem felülárazva. |
| | | | |
| − | az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.
| + | A Hotel Bellevue és Hotel Admiral esetén 10%-on belüli eltérés tapasztalható a becsült és tényleges árak között, ami azt eredményezi, hogy a két hotel szolgáltatásai túlárazottak. |
| | | | |
| | + | Két esetben, a Hotel Azzuro és Hotel Adria Star esetén láthatjuk, hogy ugyancsak 10%-on belüli (Adria Star esetén majdnem 10%-ot elérő) különbség van a becsült és tényleges szobaárak között. Ez a két hotel élvez nagyobb előnyt a többihez képest a végleges nyertes kiválasztásánál. |
| | | | |
| − | Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
| + | A SOLVER futtatása során az egyes attribútumok FONTOSSÁGI rangsorát is meg tudjuk határozni, melyik attribútum milyen mértékben befolyásolja a számítást. Ez alapján: |
| | | | |
| | + | 1. Szálloda kategória (48,95830041) |
| | | | |
| − | '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
| + | 2. Ellátás (44,70947406) |
| | | | |
| − | A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
| + | 3. Árban lévő szolgáltatások (30,90243218) |
| − | A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
| |
| − | 1. cég mérete
| |
| − | 2. az internet használat első éve
| |
| − | 3. az elektronikus beszerzés aránya
| |
| − | 4. az elektronikus értékesítés aránya
| |
| − | 5. az e-innovátor attitűd.
| |
| | | | |
| − | Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.
| + | 4. Apartman mérete (28,72289454) |
| | | | |
| | + | 5. Megközelítés/Parkolás (28,37354436) |
| | | | |
| − | '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
| + | A modellből az attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora is felállítható: |
| | | | |
| − | Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
| + | 1. Szálloda kategória (38,89419348) |
| | | | |
| − | Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
| + | 2. Ellátás (12,17674854) |
| − | Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.
| |
| | | | |
| − | A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a
| + | 3. Megközelsítés/Parkolás (9,625187783) |
| − | legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel.
| |
| − | Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
| |
| | | | |
| | + | 4. Árban lévő szolgáltatások (9,585153558) |
| | | | |
| − | A számítások alapján úgy vélem, hogy az '''internet használat első éve''' játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.
| + | 5. Apartman mérete 4,264961199) |
| | | | |
| | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == | | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == |
| | | | |
| − | Nagyon óvatosan merek csak fogalmazni, hiszen nagyon csekély szűmú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
| |
| − | Nem is kockáztatnék messzemenő, általános következtetéseket levonni, kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
| |
| − |
| |
| − | A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
| |
| − |
| |
| − | Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre, mások semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
| |
| − |
| |
| − | Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
| |
| | | | |
| − | II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
| + | Két esetben (Azzuro és Adria Star) találtunk olyan adatot, ami alapján ezek érnék meg legjobban az árukat, de a szolgáltatásaikban és főleg az árkategóriában markáns különbséget mutatnak. A győztes szolgáltatás a Hotel Azzuro, mert a 145 €/éj ár a nyújtott szolgáltatások arányában alulárazott. Emellett érdemes kitérni még a másik nyertesnek nevezhető hotelra, az Adria Star-ra, amely közel hasonlóan teljesített az előbb említetthez. |
| | + | Részemről elfogadom a modell lefuttatása utáni eredményt, mert elsősorban a pénztárca határozza meg, hogy melyik szolgáltatást választom. Annak ellenére, hogy két "nyertes" hotel áraiban nagy különbség mutatkozik, de szolgáltatásaikban és azok minőségében nem mutatható ki jelentős különbség, sőt bizonyos szolgáltatások az olcsóbb kategóriájú hotel felé billentik a mérleget. |
| | | | |
| − | III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
| + | Érdemes megemlíteni a Hotel de Crillon és a Hotel Sully "szereplését", mert a két hotel árai kiegyenlítettek, tehát igazán optimálisnak tekinthetők, a nyújtott szolgáltatások megfelelően aránylanak az áraikhoz, sőt, a Hotel Sully 125€/éj árával az árkategóriában első helyezést ért el, illetve a Hotel de Crillon is az árak vonatkozásában a középmezőnyben végzett. |
| | | | |
| | + | A Hotel Bellevue és Hotel Admiral esetében javasolt lenne az árak felülvizsgálata, ha lehetőség van rá, esetleg nem az árak csökkentése, hanem az árban lévő szolgáltatások növelése annak érdekében, hogy ne mutasson ekkora eltérést a becsült illetve a tényleges ár. |
| | | | |
| − | Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
| + | A nyertes hotel: |
| | + | |
| | + | 1. Hotel Azzuro |
| | | | |
| | == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) == | | == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) == |
| | | | |
| − | A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
| + | Az elemzés segítségével sikerült meghatározni, hogy mely hotelek szolgáltatásai viszonyulnak legjobban az áraikhoz, ezáltal megkönnyítik a döntést, melyiket válasszuk, ha az attribútumoknál felsorolt jellemzőket vesszük figyelembe. |
| − | | |
| − | Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
| |
| − | | |
| − | Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizgsált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attriútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
| |
| − | | |
| − | Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
| |
| − | | |
| − | 1. mennyire jól lettek összeválogatva az egyes attribútumok
| |
| − | 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei
| |
| − | 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
| |
| − | | |
| − | Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a kötlségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
| |
| − | | |
| − | Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hengsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
| |
| − | | |
| − | Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennóünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
| |
| | | | |
| | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok == | | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok == |
| | | | |
| − | '''Felhasznált irodalom'''
| + | Az objektumok, attribútumok kizárólag általam kitalált adatok, hasonló elemzést, összehasonlítást nem találtam. |
| − | | |
| − | Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
| |
| − | | |
| − | Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
| |
| − | | |
| − | Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
| |
| − | | |
| − | Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
| |
| − | | |
| − | Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
| |
| − | | |
| − | Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
| |
| − | | |
| − | Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
| |
| − | | |
| − | Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
| |
| − | | |
| − | ''Elektronikus:''
| |
| − | | |
| − | Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
| |
| − | | |
| − | Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
| |
| − | | |
| − | | |
| | | | |
| | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] |
Családi, gyerekbarát szállást biztosító külföldi hotelek ajánlatainak összehasonlító elemzése a szállodák által nyújtott szolgáltatások figyelembevétele alapján, majd az optimális ajánlat meghatározása.
Napjainkban igen nagy kereslet mutatkozik olyan szálláshelyek iránt, melyek a családi, gyerekes nyaralás kivitelezését egyszerűsítik le, olyan szolgáltatásokat kínálva, melyek otthonihoz hasonló körülményeket teremtenek, részben terhet levéve a szülők vállairól. Olyan egyszerűnek tűnő szolgáltatások, mint az etetőszék, kiskád, játékok, gyermekmegőrzés, gyermekmedence, kiságy, ernyőkocsi, gyermekmenük, bébiételek megléte megkönnyíti a gyermekkel, csecsemővel történő nyaralások megvalósítását. Nem szükséges mindezt magukkal cipelni a szülőknek, mert a helyszínen minden adott. Mindezek megléte mellett fontos lehet az apartmanok, szobák mérete, a szálloda megközelíthetősége, egyéb szolgáltatásai és természetesen az árak. Kétgyermekes család vagyunk, ezért gondoltam, hogy a jövőbeni nyaralások egyszerűbb megvalósítására elvégzem az elemzést.
Eddigi családi nyaralásaink megtervezésekor nem állt rendelkezésre ez a mesterséges módszer, ezért mindig csak saját megérzések, reklámok vezettek el döntéseinkhez a számunkra megfelelő hotel kiválasztásánál. Általában a reklámok befolyásoltak legjobban a döntésben, a külsőségek, de nem vettük figyelembe a mögöttük lévő szolgáltatásokat és azok értékeit. Említésre méltó még az a segítség, amelyet más, hasonló gyerekes családokkal történt találkozások során kaptunk a szálláshelyekkel kapcsoltban. Talán a legjobb döntés elősegítési módszer ez, mert a szolgáltatásokat már igénybe vevő és így kialakult véleménnyel rendelkező emberektől kaphatunk pontos információkat. De ez is megtévesztő lehet sok esetben, mert nem mindenkinek ugyanazok a szolgáltatások a legfontosabbak, nem mindenki szereti ugyanazt és értékeli ugyanúgy. Ezért jó a modellt lefuttatni, mert a hotelek különböző szolgáltatásait, árakat, minőséget a saját objektív véleményünk alapján tudjuk osztályozni, illetve azokat kellő súllyal a tesztben megjeleníteni. A teszt lefuttatása könnyíti a döntés meghozatalát és elősegít a racionális választáshoz, segít megtalálni az ár-érték-szolgáltatás arányos megoldást, de a legfontosabb, hogy igényeinknek megfelelően találjuk meg a számunkra kedvező megoldást úgy, hogy azokat maximálisan kielégítse, függetlenül attól, hogy a külső befolyásoló tényezők milyen képet mutatnak az adott szolgáltatásról. Olyan meggoldást kerestem, amely a számomra/számunkra legfontosabb szolgáltatásokat tartalmazza, megfelelő áron, esetleg némi kompormisszum elfogadása mellett.
A feladat kitalált adatok alapján valósult meg. Nehézséget az egyes szállások kategóriába sorolása és jellemzése okozta, mivel semmilyen tapasztalat ezekkel kapcsoaltban nem állt rendelkezésre.
1. Hotel Azzuro
2. Hotel Bellevue
3. Hotel de Crillon
4. Hotel Sully
5. Hotel Admiral
6. Hotel Adria Star
apartman mérete (a nagyobb jobb)
megközelítés/parkolás ( a kisebb jobb)
szálloda kategóriája ( a kisebb jobb)
ellátás (a nagyobb jobb)
árban lévő szolgáltatások (a nagyobb jobb)
Feladatomban a kisgyermekes, gyermekes családokat tekintem célcsoportnak, akik nyári szabadságukat gyermekbarát szálláson, hotelben szeretnénk eltölteni és szeretnének segítséget kapni az ideális szállás megtalálásában.
A kérdés megválaszolása kapcsán kiderül, hogy melyik hotel árai olcsóbbak, drágábbak, mint ahogy azok objektíven (az egymással történő összehasonlítás alapján), reálisnak tekinthetők.
Kutatásom során elsősorban a hotelek által nyújtott szolgáltatásokra koncentráltam, de segítséget kaphatunk a megfelelő kiválasztásban az árak, méretek, elhelyezkedés és az ellátás színvonala is.
1 lépés: a feladat alapjául szolgáló szolgáltatások adatainak táblázatban való összesítése
3 lépés: a rendelkezésre álló adatok, és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás
6 lépés: a kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal
A számítások eredményeként megkaptuk, hogy a vizsgálatban szereplő hotelek szolgáltatásai mennyire arányosak az áraikkal.
Az attribútumokat figyelembe véve két objektum esetén gyakorlatilag nincs eltérés az eredeti és a számított ár között, kettő túlárazott, kettő pedig alulárazott. Az elemzésből megállapítható, hogy az árat legjobban a kategória illetve az ellátás befolyásolja, és kevésbé van hatással rá az apartman mérete.
A számítások azt mutatják, hogy a Hotel de Crillon és a Hotel Sully eredeti árai arányosak a becsült árakkal, tehát kiegyensúlyozottak, nincsenek sem alul, sem felülárazva.
A Hotel Bellevue és Hotel Admiral esetén 10%-on belüli eltérés tapasztalható a becsült és tényleges árak között, ami azt eredményezi, hogy a két hotel szolgáltatásai túlárazottak.
Két esetben, a Hotel Azzuro és Hotel Adria Star esetén láthatjuk, hogy ugyancsak 10%-on belüli (Adria Star esetén majdnem 10%-ot elérő) különbség van a becsült és tényleges szobaárak között. Ez a két hotel élvez nagyobb előnyt a többihez képest a végleges nyertes kiválasztásánál.
A SOLVER futtatása során az egyes attribútumok FONTOSSÁGI rangsorát is meg tudjuk határozni, melyik attribútum milyen mértékben befolyásolja a számítást. Ez alapján:
1. Szálloda kategória (48,95830041)
2. Ellátás (44,70947406)
3. Árban lévő szolgáltatások (30,90243218)
4. Apartman mérete (28,72289454)
5. Megközelítés/Parkolás (28,37354436)
1. Szálloda kategória (38,89419348)
2. Ellátás (12,17674854)
3. Megközelsítés/Parkolás (9,625187783)
4. Árban lévő szolgáltatások (9,585153558)
5. Apartman mérete 4,264961199)
Két esetben (Azzuro és Adria Star) találtunk olyan adatot, ami alapján ezek érnék meg legjobban az árukat, de a szolgáltatásaikban és főleg az árkategóriában markáns különbséget mutatnak. A győztes szolgáltatás a Hotel Azzuro, mert a 145 €/éj ár a nyújtott szolgáltatások arányában alulárazott. Emellett érdemes kitérni még a másik nyertesnek nevezhető hotelra, az Adria Star-ra, amely közel hasonlóan teljesített az előbb említetthez.
Részemről elfogadom a modell lefuttatása utáni eredményt, mert elsősorban a pénztárca határozza meg, hogy melyik szolgáltatást választom. Annak ellenére, hogy két "nyertes" hotel áraiban nagy különbség mutatkozik, de szolgáltatásaikban és azok minőségében nem mutatható ki jelentős különbség, sőt bizonyos szolgáltatások az olcsóbb kategóriájú hotel felé billentik a mérleget.
Érdemes megemlíteni a Hotel de Crillon és a Hotel Sully "szereplését", mert a két hotel árai kiegyenlítettek, tehát igazán optimálisnak tekinthetők, a nyújtott szolgáltatások megfelelően aránylanak az áraikhoz, sőt, a Hotel Sully 125€/éj árával az árkategóriában első helyezést ért el, illetve a Hotel de Crillon is az árak vonatkozásában a középmezőnyben végzett.
A Hotel Bellevue és Hotel Admiral esetében javasolt lenne az árak felülvizsgálata, ha lehetőség van rá, esetleg nem az árak csökkentése, hanem az árban lévő szolgáltatások növelése annak érdekében, hogy ne mutasson ekkora eltérést a becsült illetve a tényleges ár.
1. Hotel Azzuro
Az elemzés segítségével sikerült meghatározni, hogy mely hotelek szolgáltatásai viszonyulnak legjobban az áraikhoz, ezáltal megkönnyítik a döntést, melyiket válasszuk, ha az attribútumoknál felsorolt jellemzőket vesszük figyelembe.
Az objektumok, attribútumok kizárólag általam kitalált adatok, hasonló elemzést, összehasonlítást nem találtam.
