„GM3:050” változatai közötti eltérés
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| (10 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
A hitelképességet a bank vizsgálja. | A hitelképességet a bank vizsgálja. | ||
| − | Az objektumok | + | Az objektumok kezdetben Vállalat1-től Vállalat10-ig vannak megnevezve abc rendbe szedve. Mivel azokat nem kívántam nevesíteni, ezért jelöltem őket számozással. A végső sorrendet a hasonlóságelemzés eredménye adja. |
Abban az esetben, ha a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel nem találkoztam volna,a különböző szempontok szerint vizsgáltam volna, hogy a bank melyik vállalatot tartja hitelképesnek: | Abban az esetben, ha a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel nem találkoztam volna,a különböző szempontok szerint vizsgáltam volna, hogy a bank melyik vállalatot tartja hitelképesnek: | ||
- végzi-e a vállalat legalább 2 éve a tevékenységét | - végzi-e a vállalat legalább 2 éve a tevékenységét | ||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
- rendelkezik-e legalább 1 bejelentett alkalmazottal | - rendelkezik-e legalább 1 bejelentett alkalmazottal | ||
- a cégnek nincs adótartozása | - a cégnek nincs adótartozása | ||
| + | Fentiek alapján a következő sorrendet állapítottam volna meg a vállalatok hitelképességének vizsgálatánál: | ||
| + | * Vállalat1 | ||
| + | * Vállalat3 | ||
| + | * Vállalat10 | ||
| + | * Vállalat8 | ||
| + | * Vállalat7 | ||
| + | * Vállalat4 | ||
| + | * Vállalat6 | ||
| + | * Vállalat2 | ||
| + | * Vállalat9 | ||
| + | * Vállalat5 | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| 38. sor: | 49. sor: | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
| − | *éves nettó árbevétel(E Ft) | + | *éves nettó árbevétel(E Ft) - minél nagyobb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat |
| − | *mióta végzi az adott tevékenységet(év) | + | *mióta végzi az adott tevékenységet(év) - minél régebb óta, annál inkább hitelképes a vállalat |
| − | *alkalmazottak száma(fő) | + | *alkalmazottak száma(fő) - minél több, annál inkább hitelképes a vállalat |
| − | *2009.évi mérleg(E Ft) | + | *2009.évi mérleg(E Ft) - minél nagyobb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat |
| − | *felajánlott ingatlanfedezet(E Ft) | + | *felajánlott ingatlanfedezet(E Ft) - minél magasabb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat |
| − | *APEH 0 (1-igen/0-nem) | + | *APEH 0 (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat |
| − | *előző évi APEH jövedelemigazolás (1-igen/0-nem) | + | *előző évi APEH jövedelemigazolás (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat |
| − | *Rendelkezik 2 lezárt adóévvel (1-igen/0-nem) | + | *Rendelkezik 2 lezárt adóévvel (1-igen/0-nem)- ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat |
| − | *Előző 4 havi vállalkozói számla kivonat (1-igen/0-nem) | + | *Előző 4 havi vállalkozói számla kivonat (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat |
| − | *társasági szerződés, vagy vállalkozói igazolvány (1-igen/0-nem) | + | *társasági szerződés, vagy vállalkozói igazolvány (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat |
A vizsgált témában úgy értékeltem, hogy számomra ezek az adatok könnyítették meg leginkább a döntést. | A vizsgált témában úgy értékeltem, hogy számomra ezek az adatok könnyítették meg leginkább a döntést. | ||
| 57. sor: | 68. sor: | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | A | + | A COCO alkalmazásával lehetőség nyílik számomra a leginkább hitelképes vállalat objektív kiválasztására. |
Az alátámaszthatóság, mint hasznosság megjelenik, számított értékkel alátámasztott eredményt kaptunk. | Az alátámaszthatóság, mint hasznosság megjelenik, számított értékkel alátámasztott eredményt kaptunk. | ||
| − | Mivel a cég azt választja, akit az elemzés | + | Mivel a cég azt választja, akit az elemzés legmegfelelőbbnek ítél meg a megadott szempontok alapján,ezért valószínűleg visszakapja a kihelyezett hitelt,esetleg többször is felvesz hitelt a vállalat, ez mind bevételt jelent a banknak. |
| − | + | Fentiek miatt, mint bankban dolgozó döntéshozó személy kimondottan hasznosnak, sőt szükségesnek tartanám egy ilyen módszer használatát, hajlandó lennék erőforrás egységet is áldozni rá, hiszen alkalmazása megnövelné az esélyét annak, hogy a hitelképesnek ítélt vállalat valóban visszafizesse a hitelt a banknak. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| 91. sor: | 99. sor: | ||
Véleményem szerint a szubjektív döntésnél a következő hátrányok keletkezhetnek: | Véleményem szerint a szubjektív döntésnél a következő hátrányok keletkezhetnek: | ||
elképzelhető ,hogy a szubjektív döntés esetében egy vállalatot hitelképesnek ítélünk meg, mely a tulajdonságok alapján az ideális hitelképességűtől leginkább eltér, ezek a hibák az elemzés alapján maximálisan elkerülhetőek, így a bank nem kerülhet abba a hátrányos helyzetbe, hogy hitelt folyósít egy nem megfelelő hitelképességgel rendelkező vállalatnak, mely elképzelhető ,hogy nem tudná a felvett hitelt visszafizetni,ezáltal veszteséget idézne elő a banknál. | elképzelhető ,hogy a szubjektív döntés esetében egy vállalatot hitelképesnek ítélünk meg, mely a tulajdonságok alapján az ideális hitelképességűtől leginkább eltér, ezek a hibák az elemzés alapján maximálisan elkerülhetőek, így a bank nem kerülhet abba a hátrányos helyzetbe, hogy hitelt folyósít egy nem megfelelő hitelképességgel rendelkező vállalatnak, mely elképzelhető ,hogy nem tudná a felvett hitelt visszafizetni,ezáltal veszteséget idézne elő a banknál. | ||
| − | Így az | + | Így kijelenthető, hogy az adatok elemzése alapján a hitelképesebbnek tűnő vállalatnak érdemes folyósítani, így nyereséget tud a bank realizálni. |
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| 99. sor: | 107. sor: | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
| − | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldás | + | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldás= |
A lap jelenlegi, 2011. március 31., 17:35-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldás
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy magyar kereskedelmi bank vállalati hitel folyósításának feltételei és hitelképesség vizsgálata 10 különböző vállalat esetében
A feladat előtörténete
Témám választásának oka, hogy jelenleg is pénzügyi területen tevékenykedem,ebből kifolyólag megfelelő rálátással rendelkezem a jelenlegi pénzpiaci viszonyokkal kapcsolatban. Nyári gyakorlatom egy magyar kereskedelmi banknál töltöttem,ahol érdekes szakterületnek találtam a vállalati hitelezést,ezért esett erre a választásom.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A hitelképességet a bank vizsgálja. Az objektumok kezdetben Vállalat1-től Vállalat10-ig vannak megnevezve abc rendbe szedve. Mivel azokat nem kívántam nevesíteni, ezért jelöltem őket számozással. A végső sorrendet a hasonlóságelemzés eredménye adja. Abban az esetben, ha a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel nem találkoztam volna,a különböző szempontok szerint vizsgáltam volna, hogy a bank melyik vállalatot tartja hitelképesnek: - végzi-e a vállalat legalább 2 éve a tevékenységét - éves nettó árbevételük az utolsó lezárt pénzügyi évben mekkora volt - rendelkezik-e legalább 1 bejelentett alkalmazottal - a cégnek nincs adótartozása Fentiek alapján a következő sorrendet állapítottam volna meg a vállalatok hitelképességének vizsgálatánál:
- Vállalat1
- Vállalat3
- Vállalat10
- Vállalat8
- Vállalat7
- Vállalat4
- Vállalat6
- Vállalat2
- Vállalat9
- Vállalat5
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az objektumok száma azért 10, mert ennyi vállalatnak volt szükséges megvizsgálni a hitelképességét az adott időszakban. Az attribútumok száma pedig azért 10, mert ennyi adat állt rendelkezésre a vizsgált vállalatokról.
Objektumok (sorok)
- Vállalat1
- Vállalat2
- Vállalat3
- Vállalat4
- Vállalat5
- Vállalat6
- Vállalat7
- Vállalat8
- Vállalat9
- Vállalat10
Az alábbi vállalatokat vizsgáltam.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- éves nettó árbevétel(E Ft) - minél nagyobb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat
- mióta végzi az adott tevékenységet(év) - minél régebb óta, annál inkább hitelképes a vállalat
- alkalmazottak száma(fő) - minél több, annál inkább hitelképes a vállalat
- 2009.évi mérleg(E Ft) - minél nagyobb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat
- felajánlott ingatlanfedezet(E Ft) - minél magasabb az értéke, annál inkább hitelképes a vállalat
- APEH 0 (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
- előző évi APEH jövedelemigazolás (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
- Rendelkezik 2 lezárt adóévvel (1-igen/0-nem)- ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
- Előző 4 havi vállalkozói számla kivonat (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
- társasági szerződés, vagy vállalkozói igazolvány (1-igen/0-nem) - ha az értéke 1, azaz igen, akkor megnő a valószínűsége annak, hogy hitelképes a vállalat
A vizsgált témában úgy értékeltem, hogy számomra ezek az adatok könnyítették meg leginkább a döntést. Minél nagyobb az adott attribútum értéke (pl az éves nettó árbevétel), annál inkább hitelképesnek ítélhető meg a vállalat.
A feladat által érintett célcsoportok
Az érintett célcsoport az adott magyar kereskedelmi bank, ugyanis ő vizsgálja, hogy melyik vállalat hitelképes, ki milyen szempont alapján jogosult vállalati hitelre. Ezen kívül érintett célcsoport az összes többi bank, mely vállalati hitelezéssel foglalkozik, ugyanis a hitelképesség megítélése minden banknál ugyanazon szempontok alapján történik. Úgy gondolom,hogy az elemzés általi információk kiemelten értékesek, ugyanis egy bank által kifolyósított vállalati hitel esetében elengedhetetlen, hogy olyan vállalatnak finanszírozzon, melyet a vizsgált szempontok figyelembe vételével hitelképesnek tart és a követeléseit be is tudja hajtani,illetve ezáltal nyereséget tudjon magának realizálni.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A COCO alkalmazásával lehetőség nyílik számomra a leginkább hitelképes vállalat objektív kiválasztására. Az alátámaszthatóság, mint hasznosság megjelenik, számított értékkel alátámasztott eredményt kaptunk. Mivel a cég azt választja, akit az elemzés legmegfelelőbbnek ítél meg a megadott szempontok alapján,ezért valószínűleg visszakapja a kihelyezett hitelt,esetleg többször is felvesz hitelt a vállalat, ez mind bevételt jelent a banknak. Fentiek miatt, mint bankban dolgozó döntéshozó személy kimondottan hasznosnak, sőt szükségesnek tartanám egy ilyen módszer használatát, hajlandó lennék erőforrás egységet is áldozni rá, hiszen alkalmazása megnövelné az esélyét annak, hogy a hitelképesnek ítélt vállalat valóban visszafizesse a hitelt a banknak.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 1. Adatgyűjtés
- 2. Metaadatbázis készítése
- 3. Sorszám
- 4. Irány
- 5. Kimutatás varázsló használata
- 6. Coco-online módszer használata
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- Vállalat1 1021.1
- Vállalat3 1020.6
- Vállalat10 1012.1
- Vállalat7 1009.6
- Vállalat5 1001.1
- Vállalat8 1001.1
- Vállalat4 990.6
- Vállalat6 981.6
- Vállalat2 981.1
- Vállalat9 981.1
Az elemzés alapján az 1000 pont fölötti vállalatok minősülnek hitelképesnek. Tehát hitelképesek az alábbi vállalatok: Vállalat 1, Vállalat 3, Vállalat 10, Vállalat 7, Vállalat 5, Vállalat 8. Az alábbi vállalatok nem hitelképesek: Vállalat 4, Vállalat 6, Vállalat 2, Vállalat 9.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Véleményem szerint a szubjektív döntésnél a következő hátrányok keletkezhetnek: elképzelhető ,hogy a szubjektív döntés esetében egy vállalatot hitelképesnek ítélünk meg, mely a tulajdonságok alapján az ideális hitelképességűtől leginkább eltér, ezek a hibák az elemzés alapján maximálisan elkerülhetőek, így a bank nem kerülhet abba a hátrányos helyzetbe, hogy hitelt folyósít egy nem megfelelő hitelképességgel rendelkező vállalatnak, mely elképzelhető ,hogy nem tudná a felvett hitelt visszafizetni,ezáltal veszteséget idézne elő a banknál. Így kijelenthető, hogy az adatok elemzése alapján a hitelképesebbnek tűnő vállalatnak érdemes folyósítani, így nyereséget tud a bank realizálni.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az elemzés nélküli hitelképesség vizsgálat alapján is a vállalat 1 a leginkább hitelképesebb, legfőbb döntési szempontja a vállalat éves nettó árbevétele, ezen kívül fontos tényező az is ,hogy a vállalat mióta végzi az adott tevékenységét. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az elemzés használata elengedhetetlen, ugyanis ezáltal nyerünk maximális információkat a vállalatokról és így tudunk teljes körűen konzekvenciát levonni arról, hogy valójában melyik vállalatnak érdemes hitelt folyósítani.Ez esetben is a vállalat1 minősül leginkább hitelképesnek.
