„Kiválasztás vidéki telephelyhez” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
 
(23 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Tartalomjegyzék
+
=Forrás=
[elrejtés]
+
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls
  
    * 1 Forrás
+
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
    * 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
    * 3 A feladat előtörténete
 
    * 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
 
    * 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
          o 5.1 Objektumok (sorok)
 
          o 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
    * 6 A feladat által érintett célcsoportok
 
    * 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
    * 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
 
    * 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
 
    * 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
    * 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
    * 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
    * 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
  
[szerkesztés] Forrás
+
Egy magyarországi cég újonnan nyíló vidéki telephelyéhez keres HR-es munkatársat. Ezt a posztot a már meglévő budapesti stábjából szeretné betöltetni.
  
XLS
+
=A feladat előtörténete=
  
  1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
+
Sokszor fordul elő, hogy ha egy multinacionális cég (vagy akár egy kisebb) több telephelyet, fiókot nyit, akkor a posztokat a már meglévő, bevált emberei áthelyezésével tölti fel. Régóta foglalkoztatott hogy milyen szempontok szerint választják ki az embereket, és az is hogy hogyan.
  2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
 
  3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
 
  4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
 
        1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
 
        2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
 
        3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
 
        4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
 
        5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
 
              1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
 
              2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
 
              3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
 
              4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
 
        6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
 
        7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
 
        8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
 
        9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
 
        10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
 
        11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
 
  5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
 
        1. a logikus érvelésre
 
        2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
 
        3. az objektivitás elvárására
 
        4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
 
        5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
 
        6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
 
        7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
 
        8. a felesleges ismétlések kerülésére
 
        9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
 
        10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
 
  
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
+
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája=
[szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
  
Utaljon lehetőleg:
 
  
  1. a célra
+
Mivel ezidáig nem találkoztam még a hasonlóság elemzéssel, így teljesen más szemszögből próbáltam volna meg döntést hozni. Elsősorban a vállalat vezetőség véleményezése befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna akiket megbíztam volna a munka ellátásával. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. A főnökségi véleményezés alapján én két embert választottam volna:
  2. a célcsoportra
 
  3. az innovatív megoldás mikéntjére
 
  
Mégis legyen lehetőség szerint:
+
1. A. Csabát
  
  1. rövid
+
2. V. Róbertet
  2. egzakt
 
  3. figyelemfelkeltő
 
  
Vagyis a jó cím megtalálása művészet!
+
Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Hagyatkoznom kellett volna a vezetői döntésre, mivel ők jobban belelátnak a vállalat életébe és folyamataiba.
[szerkesztés] A feladat előtörténete
 
  
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
+
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
  
  1. miért választotta a szerző a témát,
+
Sokat tanakodtam magamban hogy milyen, nem szubjektív tulajdonságok alapján válasszam ki az embereket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az életkor és a vállalatnál eltöltött idő a legmeghatározóbb, mivel ezek mind a tapasztalatot és a megbízhatóságot sugározzák. Belevettem még két olyan dolgot ami személyhez köthető és meghatározó is egyben, ilyen a mobilitása és a légkör változás szüksége. A mobilitásba a család, a gépjármű tulajdona és a helyhez kötöttség tartozik.
  2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
 
  3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 
  
[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
+
==Objektumok (sorok)==
  
Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
+
A. Csaba
  
  1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
+
T. Dezső
  2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
 
  3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
 
  4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
 
  5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
 
  6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
 
  7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
 
  
[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
+
K. Attila
  
Elsőként azt kell megadni:
+
L. Zsuzsanna
  
  1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
+
V. Róbert
  2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
 
  3. miként sikerült a problémákat megoldani
 
  4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
 
  5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
 
  
[szerkesztés] Objektumok (sorok)
 
  
  1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
 
  2. és semmi mást
 
  
[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)
+
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
  
Ide meg kell adni:
+
- Életkor: évben mérve, iránya: 1, azaz minél fiatalabb a jelölt annál esélyesebb a kiválasztásra.
 +
- Vállalatnál eltöltött idő: évben mérve, iránya: 0, azaz minél több évet töltött el a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra.
 +
- Államvizsga eredménye: osztályozás, iránya: 0, azaz minél jobb jegyet kapott az államvizsgán a tárgyából, annál esélyesebb a kiválasztásra.
 +
- Nyelvtudás: szinten mérve, iránya: 0, azaz minél magasabb az értéke, annál esélyesebb a kiválasztásra.
 +
- Mennyire szeretne változást: (kód) iránya: 0, mert az a jó, ha ő is légkörváltozást szeretne.
 +
- Mobilitás: (kód) iránya: 0, azért mert akkor jó a jelölt ha nincs annyira helyhez kötve, mint egy családos kollégája.
  
  1. az attribútumok egzakt meghatározását
+
=A feladat által érintett célcsoportok=
  2. a használt mértékegységet attribútumonként
 
  3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
 
  
[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok
+
* Egy vállalat, HR osztálya
 +
* Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/
  
Ide fel kell listázni (*)
+
Azért ők az érintett célcsoport, mert leggyakrabban ők kerülhetnek olyan szituációba, hogy dönteniük kell, kiválasztás ügyében, és ez az elemzés gyakran megkönnyítené a dolgukat.
  
  1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
+
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
  2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
 
  
[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
+
Reményeim szerint minél hamarabb megtalálom az alkalmas személyt az új telephely HR osztályára. Jó kiválasztás esetén a felmerülő problémákat, feladatokat a kiválasztott személy gyorsan, pontosan meg fogja tudni oldani a számára kitűzött idő alatt. Tehát időt tudunk spórolni, egy jó munkaerővel, de egyben pénzt is, hiszen az időnek ára van. A felmerült összegek a következők:
  
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
+
* Feladat elvégzésére adott pénz : 75.000 Ft
 +
* Új helyen vásárolt szolgálati lakás ára 17.000.000 Ft
 +
* Új munkakör, új pozíció, új bérezés: 270.000 Ft/hó
 +
* Cafeteria: 100.000 Ft/hó
  
  1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
+
Abban az esetben, ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a személy óra bérén, napi díján és dologi kiadásain. Ezek az összegek (óra bér, napi díj és dologi kiadás) úgy lettek kiszámítva, hogy azok hasznot hozzanak a cégnek, abból az indokból, hogy különleges módszerrel lett kiválasztva a munkavállaló, így neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív véleménnyel kiválasztott személynél. Így ebben az esetben 30%-os felárat tartalmaznak az árak.
  2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
 
  3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).  
 
  
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
+
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
+
* Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kit szeretnénk kihelyezni.
 +
* Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
 +
* Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
 +
* Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
 +
* Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akit ki szeretnénk helyezni.
 +
* Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)
  
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
+
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
  
  1. adatbázis
+
Két főt lehetett alapból kizárni az öt jelöltből. T. Dezsőt, valamint L. Zsuzsannát, mivel ők családi okokból, vagy másból kifolyólag nem mobilisak. Két ember értéke viszont kiemelkedő volt a második elemzést követően. A delta = Y-Y(*) értékük -2,80 .Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a Coco mátrix című táblázatban láthatók.
  2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
 
  3. solver ill. MY-X paraméterek
 
  4. egyéb lépések
 
  
[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
+
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
  
Ide
+
Mivel az első elemzés nem járt sikerrel, mert több lehetőség is lehetett volna, így külön nyelvtudásra, változásra illetve mobilitásra is megcsináltam az elemzést. Az eredmény a már várható két személyt hozta ki:
 +
* A. Csabát
 +
* V. Róbertet.
  
  1. CSAK és
+
Ebben az esetben teljesen objektívek voltunk, bár a szubjektív döntésben is kettejüket kaptuk volna meg.
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
 
  3. felsorolásszerűen
 
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.
 
  5. Nem kell semmi értelmezés, értékelés.  
 
  
[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
+
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
  
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
+
A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen az öt  jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte.  
  
  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
+
Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni , így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft).
  2. végső győztest kell hirdetni
 
  
[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
+
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
  
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
+
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
+
[[Kategória:Innovatív HR-modulok]]
 
 
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
 
 
 
  1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
 
  2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
 
  3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
 
  4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
 
  5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
 
 
 
[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
 
 
Ide kell megadni:
 
 
 
  1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
 
  2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
 
 
 
  1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
 
  2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
 
  3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
 

A lap jelenlegi, 2011. április 5., 23:46-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy magyarországi cég újonnan nyíló vidéki telephelyéhez keres HR-es munkatársat. Ezt a posztot a már meglévő budapesti stábjából szeretné betöltetni.

A feladat előtörténete

Sokszor fordul elő, hogy ha egy multinacionális cég (vagy akár egy kisebb) több telephelyet, fiókot nyit, akkor a posztokat a már meglévő, bevált emberei áthelyezésével tölti fel. Régóta foglalkoztatott hogy milyen szempontok szerint választják ki az embereket, és az is hogy hogyan.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mivel ezidáig nem találkoztam még a hasonlóság elemzéssel, így teljesen más szemszögből próbáltam volna meg döntést hozni. Elsősorban a vállalat vezetőség véleményezése befolyásolta volna döntésemet akár pozitív akár negatív irányba, de ezen felül más szubjektív hatások is torzíthatták volna döntésem végkimenetelét, hogy kik lettek volna akiket megbíztam volna a munka ellátásával. A hasonlóságelemzés módszerével viszont objektívebb információt nyerhetek a kiválasztás meghozatalához. E módszer használatának levezetése megtalálható az XLS dokumentumom elemzés című munkalapján. A főnökségi véleményezés alapján én két embert választottam volna:

1. A. Csabát

2. V. Róbertet

Ezen rangsor bár szubjektív, mégsem másítottam volna meg, hiszen nem ismertem jobb módszert a kiválasztásra. Hagyatkoznom kellett volna a vezetői döntésre, mivel ők jobban belelátnak a vállalat életébe és folyamataiba.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Sokat tanakodtam magamban hogy milyen, nem szubjektív tulajdonságok alapján válasszam ki az embereket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az életkor és a vállalatnál eltöltött idő a legmeghatározóbb, mivel ezek mind a tapasztalatot és a megbízhatóságot sugározzák. Belevettem még két olyan dolgot ami személyhez köthető és meghatározó is egyben, ilyen a mobilitása és a légkör változás szüksége. A mobilitásba a család, a gépjármű tulajdona és a helyhez kötöttség tartozik.

Objektumok (sorok)

A. Csaba

T. Dezső

K. Attila

L. Zsuzsanna

V. Róbert


Attribútumok (X, Y oszlopok)

- Életkor: évben mérve, iránya: 1, azaz minél fiatalabb a jelölt annál esélyesebb a kiválasztásra. - Vállalatnál eltöltött idő: évben mérve, iránya: 0, azaz minél több évet töltött el a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra. - Államvizsga eredménye: osztályozás, iránya: 0, azaz minél jobb jegyet kapott az államvizsgán a tárgyából, annál esélyesebb a kiválasztásra. - Nyelvtudás: szinten mérve, iránya: 0, azaz minél magasabb az értéke, annál esélyesebb a kiválasztásra. - Mennyire szeretne változást: (kód) iránya: 0, mert az a jó, ha ő is légkörváltozást szeretne. - Mobilitás: (kód) iránya: 0, azért mert akkor jó a jelölt ha nincs annyira helyhez kötve, mint egy családos kollégája.

A feladat által érintett célcsoportok

  • Egy vállalat, HR osztálya
  • Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/

Azért ők az érintett célcsoport, mert leggyakrabban ők kerülhetnek olyan szituációba, hogy dönteniük kell, kiválasztás ügyében, és ez az elemzés gyakran megkönnyítené a dolgukat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint minél hamarabb megtalálom az alkalmas személyt az új telephely HR osztályára. Jó kiválasztás esetén a felmerülő problémákat, feladatokat a kiválasztott személy gyorsan, pontosan meg fogja tudni oldani a számára kitűzött idő alatt. Tehát időt tudunk spórolni, egy jó munkaerővel, de egyben pénzt is, hiszen az időnek ára van. A felmerült összegek a következők:

  • Feladat elvégzésére adott pénz : 75.000 Ft
  • Új helyen vásárolt szolgálati lakás ára 17.000.000 Ft
  • Új munkakör, új pozíció, új bérezés: 270.000 Ft/hó
  • Cafeteria: 100.000 Ft/hó

Abban az esetben, ha hatékony a kiválasztás, akkor spórolni lehet a személy óra bérén, napi díján és dologi kiadásain. Ezek az összegek (óra bér, napi díj és dologi kiadás) úgy lettek kiszámítva, hogy azok hasznot hozzanak a cégnek, abból az indokból, hogy különleges módszerrel lett kiválasztva a munkavállaló, így neki nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív véleménnyel kiválasztott személynél. Így ebben az esetben 30%-os felárat tartalmaznak az árak.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  • Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kit szeretnénk kihelyezni.
  • Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
  • Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
  • Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
  • Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akit ki szeretnénk helyezni.
  • Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Két főt lehetett alapból kizárni az öt jelöltből. T. Dezsőt, valamint L. Zsuzsannát, mivel ők családi okokból, vagy másból kifolyólag nem mobilisak. Két ember értéke viszont kiemelkedő volt a második elemzést követően. A delta = Y-Y(*) értékük -2,80 .Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a Coco mátrix című táblázatban láthatók.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mivel az első elemzés nem járt sikerrel, mert több lehetőség is lehetett volna, így külön nyelvtudásra, változásra illetve mobilitásra is megcsináltam az elemzést. Az eredmény a már várható két személyt hozta ki:

  • A. Csabát
  • V. Róbertet.

Ebben az esetben teljesen objektívek voltunk, bár a szubjektív döntésben is kettejüket kaptuk volna meg.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen az öt jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte.

Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni , így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft).

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok