A lap jelenlegi, 2011. április 14., 00:44-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Mely raktárat válassza a vállalkozás új termékei számára?

A feladat előtörténete

Cégünk kozmetikai termékek és háztartási tisztítószerek gyártásával foglalkozik. 2010-ben új termékek bevezetését kezdeményezte, melyhez a jelenlegi raktárkapacitás nem megfelelő. Az eddigi por állagú mosószerek forgalmazása mellett a következőkben gél állagú mosószerek gyártását is fojtatja, melyek elhelyezése céljából -az eddigi raktárak megtartása mellett- új raktárak bérlésére van szükség. Az Újpest-központú gyár a jelenlegi ingatlanpiac feltérképezése után szeretne megfelelő helységet bérelni, melynél elsődleges szempont a távolság, illetve a raktár bérköltségei. Cégünk alapvetően környezettudatosan termelő vállalat, ezért kiemelt fontosságú a természet védelme, az energiatakarékos gazdálkodás, ami még inkább megfontolt döntésekre késztet.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A vállalkozás számára elérhető információk alapján jelenleg 7 olyan raktár van Budapest területén, amely minden téren kielégíti a felmerült igényeket. Az elemzést ezen adatok alapján kell elvégezni.

Mivel a Bérleti díj a legfontosabb szempont, először ezeket az adatokat kell megvizsgálni. A hét raktár közül a 7. raktár rendelkezik a legjobb anyagi feltételekkel. Ahogyan a mellékelt xls fájl Adatok munkalapja a igazolja, a 7. raktár bérleti költsége mindössze 810 ft/m2/hó. Egy tényezőt vizsgálva viszont nem tudjuk meghatározni a tényleges sorrendet, hiszen másik fontos tényező például a gyártól való távolság. A tényleges sorrendet az adatok pontos átvizsgálásával állapíthatjuk meg. Ebben segítségünkre lehet a már fent említett excel fájl Coco solver elnevezésű munkalapjának A13-G21 tartományának vizsgálata.

Minden tulajdonság alapján felállítható egy sorrend, melyből következtetni lehet a végleges sorrendet. A legfontosabb tulajdonság kerül az első helyre, majd a kevésbé fontosabb tulajdonságok alapján felállítható a későbbi helyezések listája.:

• Bérleti díj --> 7,3,1,6,4,5,2
• Gyártól való távolság --> 2,7,5,6,4,1,3
• Plusz üzemeltetési ktg --> 5,7,4,6,2,3,1
• Bérelhető terület mérete --> 1,2,5,3,6,4,7
• Belmagasság --> 5,6,7,2,4,1,3
• Minimum bérelhető terület --> 6,3,5,1,7,4,2
• BKV járművek száma --> 6,7,1,3,5,4,2

A helyezésük szerint sorrendbe állított raktárak listáját végül prioritásuk alapján is sorrendbe rendezzük. E szerint a legfontosabb tulajdonság a bérleti díj, a leginkább elhanyagolható pedig a raktár közelében közlekedő bkv járművek száma. A végleges sorrendet már csak az első helyezettek sorrendje befolyásolja. Tulajdonságról tulajdonságra kiemeljük a legjobb eredményt elért raktárat, így a további besorolásoknál már nem befolyásolhatja a döntést. Ez alapján a végleges sorrend a következő: 7,2,5,1,6,3,4

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés mérete 7*7 adat. Ez abból következik, hogy az Y tengelyen 7 raktárat hasonlítunk össze az X tengelyen felsorakoztatott tulajdonságok alapján. Azért 7 raktárat hasonlít össze a vállalkozás, mert ennél kevesebb raktár nem adna optimális megoldást a problémára, ennél több választási lehetőség pedig megnehezítené a döntési folyamatot esetlegesen fölösleges adatmennyiség jelenléte végett. Próbáltam minél több szemszögből megvizsgálni a lehetőségeket, és minden tulajdonságot figyelembe véve végül 7 tulajdonságot tudtam alapul venni.

A feladat megoldását nehezítette, hogy különböző mértékegységekkel kellett dolgozni, melyek a következők voltak: m2, km, m, Ft/m2/hó, db Ezt a problémát végül az egységesen használt Ft/m2 egységgel oldottam meg.

Objektumok (sorok)

• Raktár 1.
• Raktár 2.
• Raktár 3.
• Raktár 4.
• Raktár 5.
• Raktár 6.
• Raktár 7.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X1: Bérelhető terület mérete (m2)

• Minél nagyobb a terület mérete, annál jobb.

X2: Gyártól való távolság (km)

• Minél kisebb a távolság, annál jobb.

X3: Belmagasság (m)

• Minél nagyobb a belmagasság, annál jobb.

X4: Minimum bérelhető terület (m2)

• Minél kisebb a minimum bérelendő terület, annál jobb.

X5: Plusz üzemeltetési ktg. (Ft/m2/hó)

• Minél kevesebb a plusz költség, annál jobb.

X6: BKV járművek száma (db)

• Minél több jármű van, annál jobb.

X7: Bérleti díj (Ft/m2)

A feladat által érintett célcsoportok

Érinti a vállalkozást: a lehető legjobb teljesítmény elérése a lehető legkisebb költségek mellett, amely megfelelő kiválasztás nélkül nem érhető el.

Érinti a dolgozókat: az emberek munkáját alapvetően meghatározzák a munkakörülmények, illetve a cég számára fontos, hogy dolgozói könnyen meg tudják közelíteni a munkahelyet.

Érinti a bérbeadót: A vállalkozás, amely kiadja a raktárat, törekszik minél hosszabb távú, és minél megbízhatóbb bérlőt szerezni magának.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Legtöbb költséget a gyártól való távolság lecsökkentésével, és az üzemeltetési költségek minimalizálásával érhetünk el. Ezen kívül tényleges költségnövekedést már csak a plusz üzemeltetési költség jelenthet. A Solver alkalmazása nélkül a vállalkozás képtelen ezen tulajdonságokat egymáshoz viszonyítva értékelni, csupán a különböző prioritásokat vizsgálhatja.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. lépés: Adatgyűjtés az internetről.

2. lépés: Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (Adatok munkalap)

3. lépés: Pivot tábla létrehozása (Pivot munkalap)

4. lépés: Sorszámozás készítése a meglévő adatokból (Coco Solver munkalap: A1:H9)

5. lépés: COCO tábla készítése (Coco solver, Coco online)

6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével(Coco solver munkalap, L36-L43)

A számítások alapján háromféle eredményt kaptunk, melyek a következők: alulértékelt, kiegyenlített, túlértékelt. Ezek az egyes raktárak ár-érték viszonyát fejezik ki, figyelembe véve minden tulajdonságot és adatot. A felsorolt értékeket bizonyítja a mellékelt xls fájl Coco solver munkalapjának A35-L43 tartománya. Ezen értékek a H oszlop becsült adatainak az I oszlop tényleges értékeinek összevetése, és a különbségek meghatározása alapján kapott eredmény. Ezek alapján a vállalkozás a 4. raktárat azonnal figyelmen kívül hagyja a döntés folyamán. A kiegyenlített értékű raktáraknál az érték, illetve az a mögött álló teljesítmény (tulajdonságok) megfelelnek a realitásnak. A legjobb döntést az alulértékelt raktárak közti választással hozhatja meg a vállalkozás.

A kapott értékek alapján tökéletesen látszik, hogy a legmegfelelőbb választás az, ha a cég a 7. raktárat választja szükségletei kielégítésére.

A tényleges sorrend az adatok legkisebb tizedesjegyeinek figyelembe vételével állapítható meg. Ezek fent említett tartomány K oszlop százalékos eltérés adatainál láthatóak. Minél kisebb az eltérés értéke, annál jobb.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Solver (Offline elemzés):

A kapott solver (offline elemzés) eredmények:

• Raktár 1. : Kiegyenlített
• Raktár 2. : Kiegyenlített
• Raktár 3. : Kiegyenlített
• Raktár 4. : Túlértékelt
• Raktár 5. : Kiegyenlített
• Raktár 6. : Kiegyenlített
• Raktár 7. : Alulértékelt

A kapott solver (offline elemzés) sorrend:

• 1.: Raktár 7.
• 2.: Raktár 1.
• 3.: Raktár 3.
• 4.: Raktár 6.
• 5.: Raktár 5.
• 6.: Raktár 2.
• 7.: Raktár 4.

Online elemzés:

A kapott coco online eredmények (Coco online munkalap) hasonlatosak a solver eredményekhez, kivéve hogy a 6. raktár is kiegyenlített értéket ért el.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Véleményem szerint a solver függvénnyel sokkal eredményesebb a kiválasztás, mivel a meglévő információk mindegyikét egyszerre figyelembe tudja venni a döntés során, nem úgy, mint az egyéni döntésnél, ahol egyszerre csak egy tulajdonság fontosságát tudjuk vizsgálni.

Ez alapján megállapíthatom, hogy a vállalkozás által választott bérlemény a 7-es számú raktár.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Érdekes eredmény, hogy az egyéni választás, illetve a solver függvénnyel való döntés során is ugyanazon raktárak kerültek az első, illetve utolsó helyre, mégis a köztes sorrend igen eltérő volt.

Ettől függetlenül biztonságosabb solver program segítségével dolgozni, hiszen így a nem várt változásokra is kész tervvel készülhet a vállalkozás. Példának okáért, ha a 7. raktárat idő közben kiadta volna a bérbeadó, még akkor is biztosra tudtuk volna hogy a második legjobb választás az első raktár, amit egyéni döntés során nem tudtunk volna megállapítani. Az egyéni döntés során olyan raktárat választottunk volna, mely a solver függvény során csupán az utolsó előtti helyet foglalja el.

A kívánt eredmény eléréséhez mindenképp érdemes függvény használatát igénybe venni.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok