A lap jelenlegi, 2011. május 5., 15:23-kori változata

Békéscsaba SWOT-elemzése

• Elemzés 36 egyetemi város viszonylatában.

Hagyományos SWOT-elemzés

• Szakértő 1:
  • Kijelentés+bizonyítás: A település területe 19393ha volt 2005-ben, ami erősségnek (S) mondható a többi település területéhez viszonyítva, mert átlagos (nem túl kicsi és nem túl nagy)
  • Kritika,megjegyzés:
    • A szakértő vélemény szerint a település területe optimum jelleggel hat a Jó fogalmának meghatározásában. Irány=?
    • Mihez képest nem túl nagy, nem túl kicsi (19393ha)? Győr (17474ha) vagy Jászberény(22135ha) területe jobb-e, mint Békéscsaba területe?
    • Hány hektártól túl kicsi és hány hektártól túl nagy egy település területe?
    • Hogyan automatizálható ez a "szabály"?
• Szakértő 2:
  • Kijelentés+bizonyítás: Állandó népességének száma 64327 fő volt 2005-ben, ami erősségnek (S) mondható, mert nem túlzsúfolt.
  • Kritika,megjegyzés:
    • A túlzsúfoltság szakmai értelemben a népsűrűség fogalmához kötődik...
• Szakértő 3:
  • Kijelentés+bizonyítás: A népsűrűség 3317fő/1000ha volt 2005-ben, amiből első pillantásra semmi nem következik...
• Szakértő 4:
  • Kijelentés+bizonyítás: Az egy autóbuszra jutó lakosok száma évről évre nő (243,248,254) 2007-2009 között, ami veszélyes tendenciára utal (T).
  • Kritika,megjegyzés:
    • A szakértő véleménye szerint az egy autóbuszra jutó lakosok száma tehát minimalizálandó a Jó élettér fogalma kapcsán. Irány=1
    • Ha a gazdasági válság hatására a buszok javítása elhanyagolásra került (kivonták a forgalomból), ez a tendencia minden városra igaz lehet...tehát a városok versenyében ez valódi veszélyként értelmezhető? Ha Békéscsaba esetében nőne legkevésbé egy buszra a lakosok száma, ez a többi településhez képest ez nem veszély.
• Szakértő 5:
  • Kijelentés+bizonyítás: Az egy hallgatóra jutó szellemi foglalkozású munkanélküliek száma 5 év alatt a duplájára nőtt, ami veszélyes (T)tendenciát jelent.
  • Kritika,megjegyzés:
    • A munkanélküliség növekedése figyelmeztető jelként, azaz lehetőségként (O) értelmezhető, hiszen felnyitja a hallgatók szemét a minőségi tanulás fontosságát illetően, vagy miért legyek diplomás, ha munkanélküliség vár rám?
    • El kell dönteni előre minden tényező irányát. Vagyis ha egy tényező esetén bármely irány megmagyarázható, azt a vizsgálatba bevonni nem szabad. Kimondható-e legitim módon bármely irány...
    • Javasolt módszertan az ellenpróba elvégzése pl.:
      • A nemek aránya legyen 1:1, mert ez egy evolúciós logika szerint egy Fenntartható rendszer.
      • Nemileg homogén közösségeket alakítsunk ki: de ez nem Fenntartható. Viszont lehetnek olyan kis közösségek, amelyekre vonatkozóan a monotonitás értékkel bírhat, vesd össze: cölibátus....Guinness rekordok?!

Innovatív, automatizálható SWOT-elemzés

• Automatizálni csak azt lehet, ami szabály-elvű: tehát léteznie kell az irányoknak az értékfogalom mögött.
• Ha nincs irány, lehet értékfogalomról beszélni?
• Ha több ellentmondásos hatás-mechanizmust ismerünk föl (vesd össze: munkanélküliség vs. egyetemi élettér), akkor jogunk van-e ezen attribútumokat kizárni az elemzésből?
• A harmadik út megtalálása a mindenkori kritikus értelmiség (hallgatók)feladata.

Paradigmaváltás

• Kell, hogy legyen irány.
• Nincs jogunk és módunk pontozni(attribútumon belül) és súlyozni(attribútumok között) ösztönösen:
  • De képesek vagyunk matematikailag a pozitív diszkriminációra (vesd össze: klaszter-analízis és/vagy Y0 modellezés).
  • Nem szabad azonban a belemagyarázás határán maradni, az összefüggéseket automatizáltan le kell programozni.
  • Módszertani önkritikára van szükség (vesd össze: inverz alakzatok).
  • Az önkritikának is több rétege lehet, kell, hogy legyen.

Részletes elemzés

Statikus elemzés (S/W)

Összérték-elemzés

• Kijelentés: 2005-től 2009-ig terjedő időszakban Békéscsaba, mint egyetemi élettér folyamatosan a többi egyetemi városhoz képest a pozitív diszkriminációt figyelembe véve sem tudta elérni (WWWWW) a semleges zónát (elmaradt a norma értéktől).
• Kijelentés:De az 5 év alatt folyamatosan csökkentette a hibapontjainak számát (O).
• Bizonyítás: Békéscsaba, mint egyetemi élettér folyamatosan gyenge pozícióját erősíti, hogy ellentett irányokkal futtatott modell esetén ellentétes kijelentésekre jutunk (vesd össze: kettős tagadás)
• Bizonyítás: A statikus összértékelés mögött (WWWWW) rendelkezésre álló 19 mutató(5 éves idősora: 95 S/W pozíció) kb. 2/3-a vakfolt, illetőleg egyensúly jelző érték, azonban 29/7 arányban az erősségek (S) dominanciája érzékelhető. Konklúzió: Békéscsaba atipikus fejlődésű város, vagyis nem képes minden mutatója esetén egyszerre az ideál irányába fejlődni.
• Bizonyítás: A dinamikus összértékelés mögött (O) rendelkezésre álló 19 mutató(5 éves idősora egy-egy trenddé formálva: O/T pozíció) 1 vakfoltot tartalmaz, de 11/7 arányban a veszélyek (T) dominanciája érzékelhető. Konklúzió: A romló tendenciák egybe csengenek a folyamatosan gyenge statikus város értékkel.

Mutatószámok elemzése

1. Állandó népességből a 20-29 éves férfiak aránya (SSS--): Az ideál szerint a fiatalok aránya a populációban fontos tényező lehet az egyetemi élettér szempontjából. A korábbi években kedvező állapotok figyelhetők meg (SSS), míg a közelmúltban a helyzet értékelhetetlenné vált (--). A fiatal férfiak esetében romló tendencia figyelhető meg a távoli múlt értékelhető adatai alapján. Intézkedés vagy további vizsgálat szükséges lehet. pl.: munkahely teremtésnél a férfiak által betölthető munkák preferálása..
2. Állandó népességből a 20-29 éves nők aránya (SSSSS): A fiatal hölgyek aránya folyamatosan kedvez az egyetemi élettér kialakulásának. A fiatal férfiak és fiatal nők aránya, illetőleg a nemek aránya (EE-EE) részlegesen erősítik és sehol nem ütik egymást. A fiatal nők esetében javuló tendencia figyelhető meg. A nemek aránya romló tendenciát mutat, tehát a fiatal férfiak idevonzása több oldalról is logikusnak tűnik.

Dinamikus elemzés (O/T)