„Tur vb tema5” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája) |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | ||
| + | |||
| + | Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. | ||
| + | A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika. | ||
| + | |||
| + | Erősségei és Gyengeségei is lehetnek: | ||
| + | *belső környezete, arculata | ||
| + | *helyi úthálózat kiépítettsége | ||
| + | *infrastruktúra | ||
| + | *látványosságok | ||
| + | *biztonságos, nyugodt környezet | ||
| + | *kommunikáció | ||
| + | *település szociális szolgáltatásai | ||
| + | *környezetvédelem | ||
| + | *közlekedés és közművek | ||
| + | |||
| + | Szarvas stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: | ||
| + | |||
| + | Az első lépés a figyelemfelkeltés | ||
| + | *tervezési érintettek megkeresése | ||
| + | *érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról | ||
| + | *érintettek bevonása a folyamatba | ||
| + | Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. | ||
| + | Második lépés az információgyűjtés | ||
| + | *szakmai adatok gyűjtése | ||
| + | *információ gyűjtése a lakosságtól | ||
| + | Harmadik lépés a diagnózis készítése | ||
| + | *SWOT elemzés | ||
| + | *átfogó értékelés | ||
| + | egyeztetés az értekezésről | ||
| + | Negyedik lépés a tervezés | ||
| + | *fő célok meghatározása | ||
| + | *célok ágazati felbontása | ||
| + | *részletek pontosítása | ||
| + | *egyeztetés a különféle csoportokkal | ||
| + | *programkészítés | ||
| + | Ötödik a jóváhagyás | ||
| + | *koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése | ||
| + | *lakosság véleményének begyűjtése | ||
| + | *bizottsági véleményezés | ||
| + | *képviselő testületi döntés | ||
| + | |||
| + | Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
A lap 2011. május 11., 07:22-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások, következtetések
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.
Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:
- belső környezete, arculata
- helyi úthálózat kiépítettsége
- infrastruktúra
- látványosságok
- biztonságos, nyugodt környezet
- kommunikáció
- település szociális szolgáltatásai
- környezetvédelem
- közlekedés és közművek
Szarvas stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:
Az első lépés a figyelemfelkeltés
- tervezési érintettek megkeresése
- érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
- érintettek bevonása a folyamatba
Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés
- szakmai adatok gyűjtése
- információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése
- SWOT elemzés
- átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés
- fő célok meghatározása
- célok ágazati felbontása
- részletek pontosítása
- egyeztetés a különféle csoportokkal
- programkészítés
Ötödik a jóváhagyás
- koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
- lakosság véleményének begyűjtése
- bizottsági véleményezés
- képviselő testületi döntés
Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt.
