„Tur np tema5 debrecen” változatai közötti eltérés
5. sor: | 5. sor: | ||
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | ||
+ | Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika. | ||
+ | |||
+ | Erősségei és Gyengeségei is lehetnek: | ||
+ | |||
+ | * belső környezete, arculata | ||
+ | * helyi úthálózat kiépítettsége | ||
+ | * infrastruktúra | ||
+ | * látványosságok | ||
+ | * biztonságos, nyugodt környezet | ||
+ | * kommunikáció | ||
+ | * település szociális szolgáltatásai | ||
+ | * környezetvédelem | ||
+ | * közlekedés és közművek | ||
+ | |||
+ | Jászberény stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: | ||
+ | |||
+ | Az első lépés a figyelemfelkeltés | ||
+ | |||
+ | * tervezési érintettek megkeresése | ||
+ | * érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról | ||
+ | * érintettek bevonása a folyamatba | ||
+ | |||
+ | Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés | ||
+ | |||
+ | * szakmai adatok gyűjtése | ||
+ | * információ gyűjtése a lakosságtól | ||
+ | |||
+ | Harmadik lépés a diagnózis készítése | ||
+ | |||
+ | * SWOT elemzés | ||
+ | * átfogó értékelés | ||
+ | |||
+ | egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés | ||
+ | |||
+ | * fő célok meghatározása | ||
+ | * célok ágazati felbontása | ||
+ | * részletek pontosítása | ||
+ | * egyeztetés a különféle csoportokkal | ||
+ | * programkészítés | ||
+ | |||
+ | Ötödik a jóváhagyás | ||
+ | |||
+ | * koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése | ||
+ | * lakosság véleményének begyűjtése | ||
+ | * bizottsági véleményezés | ||
+ | * képviselő testületi döntés | ||
+ | |||
+ | Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= |
A lap 2011. május 11., 08:24-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Következtetések,javaslatok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.
Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:
* belső környezete, arculata * helyi úthálózat kiépítettsége * infrastruktúra * látványosságok * biztonságos, nyugodt környezet * kommunikáció * település szociális szolgáltatásai * környezetvédelem * közlekedés és közművek
Jászberény stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:
Az első lépés a figyelemfelkeltés
* tervezési érintettek megkeresése * érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról * érintettek bevonása a folyamatba
Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés
* szakmai adatok gyűjtése * információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése
* SWOT elemzés * átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés
* fő célok meghatározása * célok ágazati felbontása * részletek pontosítása * egyeztetés a különféle csoportokkal * programkészítés
Ötödik a jóváhagyás
* koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése * lakosság véleményének begyűjtése * bizottsági véleményezés * képviselő testületi döntés
Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
2005-2006 168 kistérség 2007-2009 174 kistérség
Abai | Abaúj-Hegyközi | Adonyi | Ajkai | Aszódi | Bácsalmási | Bajai | Baktalórántházai | Balassagyarmati | Balatonalmádi |
Balatonföldvári | Balatonfüredi | Balmazújvárosi | Barcsi | Bátonyterenyei | Békéscsabai | Békési | Bélapátfalvai | Berettyóújfalui | Bicskei |
Bodrogközi | Bonyhádi | Budaörsi | Budapest | Ceglédi | Celldömölki | Csengeri | Csepregi | Csongrádi | Csornai |
Csurgói | Dabasi | Debreceni | Derecske-Létavértesi | Dombóvári | Dorogi | Dunakeszi | Dunaújvárosi | Edelényi | Egri |
Encsi | Enyingi | Ercsi | Érdi | Esztergomi | Fehérgyarmati | Fonyódi | Füzesabonyi | Gárdonyi | Gödöllői |
Gyáli | Gyöngyösi | Győri | Gyulai | Hajdúböszörményi | Hajdúhadházi | Hajdúszoboszlói | Hatvani | Hevesi | Hévízi |
Hódmezővásárhelyi | Ibrány-Nagyhalászi | Jánoshalmai | Jászberényi | Kadarkúti | Kalocsai | Kaposvári | Kapuvár-Beledi | Karcagi | Kazincbarcikai |
Kecskeméti | Keszthelyi | Kisbéri | Kiskőrösi | Kiskunfélegyházai | Kiskunhalasi | Kiskunmajsai | Kisteleki | Kisvárdai | Komáromi |
Komlói | Körmendi | Kőszegi | Kunszentmártoni | Kunszentmiklósi | Lengyeltóti | Lenti | Letenyei | Makói | Marcali |
Mátészalkai | Mezőcsáti | Mezőkovácsházai | Mezőkövesdi | Mezőtúri | Miskolci | Mohácsi | Monori | Mórahalomi | Móri |
Mosonmagyaróvári | Nagyatádi | Nagykállói | Nagykanizsai | Nagykátai | Nyírbátori | Nyíregyházai | Orosházai | Oroszlányi | Ózdi |
Pacsai | Paksi | Pannonhalmai | Pápai | Pásztói | Pécsi | Pécsváradi | Pétervásárai | Pilisvörösvári | Polgári |
Püspökladányi | Ráckevei | Rétsági | Salgótarjáni | Sárbogárdi | Sarkadi | Sárospataki | Sárvári | Sásdi | Sátoraljaújhelyi |
Sellyei | Siklósi | Siófoki | Sopron-Fertődi | Sümegi | Szarvasi | Szécsényi | Szegedi | Szeghalomi | Székesfehérvári |
Szekszárdi | Szentendrei | Szentesi | Szentgotthárdi | Szentlőrinci | Szerencsi | Szigetvári | Szikszói | Szobi | Szolnoki |
Szombathelyi | Tabi | Tamási | Tapolcai | Tatabányai | Tatai | Téti | Tiszafüredi | Tiszaújvárosi | Tiszavasvári |
Tokaji | Törökszentmiklósi | Váci | Várpalotai | Vásárosnaményi | Vasvári | Veresegyházi | Veszprémi | Záhonyi | Zalaegerszegi |
Zalakarosi | Zalaszentgróti | Zirci | Őriszentpéteri |
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A feladat által érintett célcsoportok
Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:
* Magyar Turizmus Zrt., * Országos Idegenforgalmi Bizottság, * MATUR, * ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság, * Tourinform, * HSMAI Magyarország, * Magyar Szálloda Szövetség, * Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.
Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely alágazatok kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.