„Tur vzsu tema5 pecs” változatai közötti eltérés
| 8. sor: | 8. sor: | ||
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | ||
| − | Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika. | + | Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. |
| + | A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika. | ||
Erősségei és Gyengeségei is lehetnek: | Erősségei és Gyengeségei is lehetnek: | ||
| − | + | *belső környezete, arculata | |
| − | + | *helyi úthálózat kiépítettsége | |
| − | + | *infrastruktúra | |
| − | + | *látványosságok | |
| − | + | *biztonságos, nyugodt környezet | |
| − | + | *kommunikáció | |
| − | + | *település szociális szolgáltatásai | |
| − | + | *környezetvédelem | |
| − | + | *közlekedés és közművek | |
| − | |||
Jászberény stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: | Jászberény stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: | ||
Az első lépés a figyelemfelkeltés | Az első lépés a figyelemfelkeltés | ||
| − | + | *tervezési érintettek megkeresése | |
| − | + | *érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról | |
| − | + | *érintettek bevonása a folyamatba | |
| − | + | Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. | |
| − | + | Második lépés az információgyűjtés | |
| − | Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés | + | *szakmai adatok gyűjtése |
| − | + | *információ gyűjtése a lakosságtól | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Harmadik lépés a diagnózis készítése | Harmadik lépés a diagnózis készítése | ||
| − | + | *SWOT elemzés | |
| − | + | *átfogó értékelés | |
| − | + | egyeztetés az értekezésről | |
| − | + | Negyedik lépés a tervezés | |
| − | egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés | + | *fő célok meghatározása |
| − | + | *célok ágazati felbontása | |
| − | + | *részletek pontosítása | |
| − | + | *egyeztetés a különféle csoportokkal | |
| − | + | *programkészítés | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
Ötödik a jóváhagyás | Ötödik a jóváhagyás | ||
| + | *koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése | ||
| + | *lakosság véleményének begyűjtése | ||
| + | *bizottsági véleményezés | ||
| + | *képviselő testületi döntés | ||
| − | + | Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
A lap 2011. május 11., 08:46-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Következtetések, javaslatok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Pécsi kistérség
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.
Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:
- belső környezete, arculata
- helyi úthálózat kiépítettsége
- infrastruktúra
- látványosságok
- biztonságos, nyugodt környezet
- kommunikáció
- település szociális szolgáltatásai
- környezetvédelem
- közlekedés és közművek
Jászberény stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:
Az első lépés a figyelemfelkeltés
- tervezési érintettek megkeresése
- érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
- érintettek bevonása a folyamatba
Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés
- szakmai adatok gyűjtése
- információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése
- SWOT elemzés
- átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés
- fő célok meghatározása
- célok ágazati felbontása
- részletek pontosítása
- egyeztetés a különféle csoportokkal
- programkészítés
Ötödik a jóváhagyás
- koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
- lakosság véleményének begyűjtése
- bizottsági véleményezés
- képviselő testületi döntés
Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
2005-2006 168 kistérség 2007-2009 174 kistérség
| Abai | Abaúj-Hegyközi | Adonyi | Ajkai | Aszódi | Bácsalmási | Bajai | Baktalórántházai | Balassagyarmati | Balatonalmádi |
| Balatonföldvári | Balatonfüredi | Balmazújvárosi | Barcsi | Bátonyterenyei | Békéscsabai | Békési | Bélapátfalvai | Berettyóújfalui | Bicskei |
| Bodrogközi | Bonyhádi | Budaörsi | Budapest | Ceglédi | Celldömölki | Csengeri | Csepregi | Csongrádi | Csornai |
| Csurgói | Dabasi | Debreceni | Derecske-Létavértesi | Dombóvári | Dorogi | Dunakeszi | Dunaújvárosi | Edelényi | Egri |
| Encsi | Enyingi | Ercsi | Érdi | Esztergomi | Fehérgyarmati | Fonyódi | Füzesabonyi | Gárdonyi | Gödöllői |
| Gyáli | Gyöngyösi | Győri | Gyulai | Hajdúböszörményi | Hajdúhadházi | Hajdúszoboszlói | Hatvani | Hevesi | Hévízi |
| Hódmezővásárhelyi | Ibrány-Nagyhalászi | Jánoshalmai | Jászberényi | Kadarkúti | Kalocsai | Kaposvári | Kapuvár-Beledi | Karcagi | Kazincbarcikai |
| Kecskeméti | Keszthelyi | Kisbéri | Kiskőrösi | Kiskunfélegyházai | Kiskunhalasi | Kiskunmajsai | Kisteleki | Kisvárdai | Komáromi |
| Komlói | Körmendi | Kőszegi | Kunszentmártoni | Kunszentmiklósi | Lengyeltóti | Lenti | Letenyei | Makói | Marcali |
| Mátészalkai | Mezőcsáti | Mezőkovácsházai | Mezőkövesdi | Mezőtúri | Miskolci | Mohácsi | Monori | Mórahalomi | Móri |
| Mosonmagyaróvári | Nagyatádi | Nagykállói | Nagykanizsai | Nagykátai | Nyírbátori | Nyíregyházai | Orosházai | Oroszlányi | Ózdi |
| Pacsai | Paksi | Pannonhalmai | Pápai | Pásztói | Pécsi | Pécsváradi | Pétervásárai | Pilisvörösvári | Polgári |
| Püspökladányi | Ráckevei | Rétsági | Salgótarjáni | Sárbogárdi | Sarkadi | Sárospataki | Sárvári | Sásdi | Sátoraljaújhelyi |
| Sellyei | Siklósi | Siófoki | Sopron-Fertődi | Sümegi | Szarvasi | Szécsényi | Szegedi | Szeghalomi | Székesfehérvári |
| Szekszárdi | Szentendrei | Szentesi | Szentgotthárdi | Szentlőrinci | Szerencsi | Szigetvári | Szikszói | Szobi | Szolnoki |
| Szombathelyi | Tabi | Tamási | Tapolcai | Tatabányai | Tatai | Téti | Tiszafüredi | Tiszaújvárosi | Tiszavasvári |
| Tokaji | Törökszentmiklósi | Váci | Várpalotai | Vásárosnaményi | Vasvári | Veresegyházi | Veszprémi | Záhonyi | Zalaegerszegi |
| Zalakarosi | Zalaszentgróti | Zirci | Őriszentpéteri |
Attribútumok (X, Y oszlopok)
1.
Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)
Vendégek száma a kempingekben (település)
Vendégek száma a magánszállásadásban (település)
Vendégek száma a nyaralóházakban (település)
Vendégek száma a panziókban (település)
Vendégek száma a szállodákban (település)
Vendégek száma a turistaszállásokon (település)
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)
Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)
Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)
Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)
2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégek számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység
3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük
4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.
A feladat által érintett célcsoportok
Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:
- Magyar Turizmus Zrt.,
- Országos Idegenforgalmi Bizottság,
- MATUR,
- ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
- Tourinform,
- HSMAI Magyarország,
- Magyar Szálloda Szövetség,
- Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.
Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely alágazatok kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.
