A lap 2011. május 20., 16:36-kori változata (lapforrás) Strihovanecz.Réka (vitalap | szerkesztései) (→‎A feladat által érintett célcsoportok) ← Régebbi szerkesztés		A lap 2011. május 20., 16:38-kori változata (lapforrás) Strihovanecz.Réka (vitalap | szerkesztései) (→‎A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) Újabb szerkesztés →
105. sor:		105. sor:
	=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=		=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
		+
		+	Fikcióként véve a gödöllői kistérség kempingekre vonatkozó gyengeségeit megállapíthatjuk, hogy egy 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is) rendelkező szombathelyi kempinget példának véve, 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap), sátorhelyenként napi átlag 12 euroval(8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése) számolva 270 Ft-os árfolyam mellett minden nap telt házat feltételezve egy gödöllői kemping éves bevétele 310.003.200 Ft lenne. Kérdésként felmerült, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingeket támogassuk. Lojalitásból úgy döntöttünk, hogy a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztését támogatjuk, így elérhetjük, hogy több, de azonos szinten működő kempingünk lesz.
	=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=		=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=

---

A lap 2011. május 20., 16:38-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - szegedi kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei alapján. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb, mint a fizikai tervezés. Látókörébe bekerülnek a térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei, mint például a gazdaságfejlesztés, környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.

A kistérségnek Erősségei és Gyengeségei az alábbiak lehetnek:

• a kistérség belső környezete, arculata
• helyi úthálózat kiépítettsége
• infrastruktúra
• látványosságok
• biztonságos, nyugodt környezet
• kommunikáció
• település szociális szolgáltatásai
• környezetvédelem
• közlekedés és közművek

A szegedi kistérség stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:

1. Az első lépés a figyelemfelkeltés:

• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.

2. Második lépés az információgyűjtés

• szakmai adatok gyűjtése
• információ gyűjtése a lakosságtól

3. Harmadik lépés a diagnózis készítése

• SWOT elemzés
• átfogó értékelés
• egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés

4. Negyedik lépés: fő célok meghatározása

• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés

5. Ötödik lépés: a jóváhagyás

• koncepciótervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés

A hagyományos SWOT kritikája: Az a probléma, hogy bizonyítások és elemzések nélkül történik a mutatók/ tulajdonságok besorolása.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Olyan probléma lépett fel, hogy az adatok legyűjtése során a feladat a vendégek számának legyűjtése volt, de egy attribútum esetében véletlenül vendégéjszakák száma lett legyűjtve, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor már az elemzések fele lefutott, így előlről kellett kezdeni az adatok legyűjtését. Így elmondható, hogy nehézséget okozhat a lekérdezés a mutatók hasonló elnevezése miatt.

Objektumok (sorok)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1.

Vendégek száma a falusi szállásadásban (település) Vendégek száma a kempingekben (település) Vendégek száma a magánszállásadásban (település) Vendégek száma a nyaralóházakban (település) Vendégek száma a panziókban (település) Vendégek száma a szállodákban (település) Vendégek száma a turistaszállásokon (település) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település) Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település) Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település) Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégek számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység

3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük

4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:

• Magyar Turizmus Zrt.,
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• MATUR,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége

Az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségre lebontva, 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végeztünk el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely alágazatok a kedveltek, melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve, hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Fikcióként véve a gödöllői kistérség kempingekre vonatkozó gyengeségeit megállapíthatjuk, hogy egy 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is) rendelkező szombathelyi kempinget példának véve, 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap), sátorhelyenként napi átlag 12 euroval(8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése) számolva 270 Ft-os árfolyam mellett minden nap telt házat feltételezve egy gödöllői kemping éves bevétele 310.003.200 Ft lenne. Kérdésként felmerült, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingeket támogassuk. Lojalitásból úgy döntöttünk, hogy a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztését támogatjuk, így elérhetjük, hogy több, de azonos szinten működő kempingünk lesz.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a vendégek számának vizsgálata volt 5 évre (2005-2009) és 11 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2005-2007 között 168, a 2008-2009-es években pedig 174 kistérséget vizsgáltunk. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el az 5 db Y-STD elemzést. 2005-2007 között 168 objektumunk, és 11 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 168, 2008-2009-ben pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútumoké (oszlopoké) pedig 11. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Ezt követően a saját szócikk elkészítése volt a feladat, az Ideális szócikk alapján. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyártottuk le a sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltuk, hogy az adott kistérségben gyengeségnek vagy erősségnek, lehetőségnek vagy veszélynek számít-e, attól függően, hogy az adott kistérség jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált kistérséget összehasonlítottunk a gödöllői kistérséggel, ezek alapján következtetéseket vontunk le.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

A szegedi kistérség és a magánszállásadás

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a kempingek

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a turista-szállásadás:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a gyógyszállodák

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a panziók:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői ksitérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a nyaralóházak:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a kereskedelmi szálláshelyek

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a szállodák

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodábank mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a falusi szállásadás:

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a fizető vendéglátás

• 2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

• 2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

A szegedi kistérség és a magánszállásadás:

A vendégek száma a magánszállásban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, ezzel szemben a gödöllői kistérség esetén veszélyként jelent meg, de kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

A szegedi kistérség és a kempingek:

A vendégek száma a kempingben mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

A szegedi kistérség és a turista-szállásadás:

A vendégek száma a turista-szállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében pedig a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:

A vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és a gyógyszállodák:

A vendégek száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében pedig a lehetőségek kihasználásra kerültek.

A szegedi kistérség és a panziók:

A vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

A szegedi kistérség és a nyaralóházak

A vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. Ugyanúgy, mint a gödöllői kistérségnél.

A szegedi kistérség és a kereskedelmi-szálláshelyek:

A vendégek száma a kereskedelmi-szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne

A szegedi kistérség és a szállodák:

A vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és a falusi szállásadás:

A vendégek száma a falusi szállásadásban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében viszont a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

A szegedi kistérség és a fizető vendéglátás:

A vendégek száma a fizető vendéglátásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. Ugyanúgy, mint a gödöllői kistérségnél.

Következtetések, javaslatok:

Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált szegedi kistérségben az évenkénti elemzés során 2005-2009 között a falusi-szállásadás és a nyaralóházas szállásadás gyengeségnek számított, ám összességében lehetőségként jelent meg. 2005-2009 között a magánszállásadás, a turista-szállásadás, a gyógyszállodák, a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátás pedig mindvégig erősségnek számítottak, ám összeségében veszélyként jelentek meg (kivéve: fizető vendéglátás). A magánszállásadásban, a falusi szállásadásban, és a nyaralóházakban nagyobb a lehetőségi potenciál, mint amekkora kihasználásra került. A kereskedelmi-szállásadásban és a fizető vendéglátásban pedig ezzel ellentétesen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékű volt, mint amekkora indokolt lett volna. A turista-szállásadás, a gyógyszállodák, és a kereskedelmi szálláshelyek az egész vizsgálat alatt erősségnek számítottak, összességében mégis veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista szállók, az ifjúsági szállók, a gyógyszállók, a panziók, a nyaralóházak, a kereskedelmi szálláshelyek, és a szállodák veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista-szállók, az ifjúsági szállók, a nyaralóházak és a kereskedelmi szálláshelyek esetén a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. A szállodák esetében viszont a veszély kisebb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. Megoldási javaslatom: A lehetőségeket továbbra is ki kell használni, az erősségeket szinten tartani, a gyengeségeket javítani, a veszélyeket pedig csökkenteni.