A lap 2011. május 20., 17:04-kori változata

Tartalomjegyzék

1 Forrás
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
5 Objektumok (sorok)
6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
7 A feladat által érintett célcsoportok
8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - szegedi kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei alapján. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb, mint a fizikai tervezés. Látókörébe bekerülnek a térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei, mint például a gazdaságfejlesztés, környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.

A kistérség Erősségei és Gyengeségei az alábbiak lehetnek:

a kistérség belső környezete, arculata
helyi úthálózat kiépítettsége
infrastruktúra
látványosságok
biztonságos, nyugodt környezet
kommunikáció
település szociális szolgáltatásai
környezetvédelem
közlekedés és közművek

A szegedi kistérség stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:

1. Az első lépés a figyelemfelkeltés:

tervezési érintettek megkeresése
érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
érintettek bevonása a folyamatba

Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.

2. Második lépés az információgyűjtés

szakmai adatok gyűjtése
információ gyűjtése a lakosságtól

3. Harmadik lépés a diagnózis készítése

SWOT elemzés
átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés

4. Negyedik lépés: fő célok meghatározása

célok ágazati felbontása
részletek pontosítása
egyeztetés a különféle csoportokkal
programkészítés

5. Ötödik lépés: a jóváhagyás

koncepciótervezet végső változatának belső egyeztetése
lakosság véleményének begyűjtése
bizottsági véleményezés
képviselő testületi döntés

A hagyományos SWOT kritikája: Az a probléma, hogy bizonyítások és elemzések nélkül történik a mutatók/ tulajdonságok besorolása.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Olyan probléma lépett fel, hogy az adatok legyűjtése során a feladat a vendégek számának legyűjtése volt, de egy attribútum esetében véletlenül vendégéjszakák száma lett legyűjtve, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor már az elemzések fele lefutott, így előlről kellett kezdeni az adatok legyűjtését. Így elmondható, hogy nehézséget okozhat a lekérdezés a mutatók hasonló elnevezése miatt.

Objektumok (sorok)

Abai Abaúj-Hegyközi Adonyi Ajkai Aszódi Bácsalmási Bajai Baktalórántházai Balassagyarmati Balatonalmádi Balatonföldvári Balatonfüredi Balmazújvárosi Barcsi Bátonyterenyei Békéscsabai Békési Bélapátfalvai Berettyóújfalui Bicskei Bodrogközi Bonyhádi Budaörsi Budapest Ceglédi Celldömölki Csengeri Csepregi Csongrádi Csornai Csurgói Dabasi Debreceni Derecske-Létavértesi Dombóvári Dorogi Dunakeszi Dunaújvárosi Edelényi Egri Encsi Enyingi Ercsi Érdi Esztergomi Fehérgyarmati Fonyódi Füzesabonyi Gárdonyi Gödöllői Gyáli Gyöngyösi Győri Gyulai Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Hatvani Hevesi Hévízi Hódmezővásárhelyi Ibrány-Nagyhalászi Jánoshalmai Jászberényi Kadarkúti Kalocsai Kaposvári Kapuvár-Beledi Karcagi Kazincbarcikai Kecskeméti Keszthelyi Kisbéri Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kisteleki Kisvárdai Komáromi Komlói Körmendi Kőszegi Kunszentmártoni Kunszentmiklósi Lengyeltóti Lenti Letenyei Makói Marcali Mátészalkai Mezőcsáti Mezőkovácsházai Mezőkövesdi Mezőtúri Miskolci Mohácsi Monori Mórahalomi Móri Mosonmagyaróvári Nagyatádi Nagykállói Nagykanizsai Nagykátai Nyírbátori Nyíregyházai Orosházai Oroszlányi Ózdi Pacsai Paksi Pannonhalmai Pápai Pásztói Pécsi Pécsváradi Pétervásárai Pilisvörösvári Polgári Püspökladányi Ráckevei Rétsági Salgótarjáni Sárbogárdi Sarkadi Sárospataki Sárvári Sásdi Sátoraljaújhelyi Sellyei Siklósi Siófoki Sopron-Fertődi Sümegi Szarvasi Szécsényi Szegedi Szeghalomi Székesfehérvári Szekszárdi Szentendrei Szentesi Szentgotthárdi Szentlőrinci Szerencsi Szigetvári Szikszói Szobi Szolnoki

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1.

Vendégek száma a falusi szállásadásban (település) Vendégek száma a kempingekben (település) Vendégek száma a magánszállásadásban (település) Vendégek száma a nyaralóházakban (település) Vendégek száma a panziókban (település) Vendégek száma a szállodákban (település) Vendégek száma a turistaszállásokon (település) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település) Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település) Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település) Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégek számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység

3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük

4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:

Magyar Turizmus Zrt.,
Országos Idegenforgalmi Bizottság,
MATUR,
ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
Tourinform,
HSMAI Magyarország,
Magyar Szálloda Szövetség,
Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége

Az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségre lebontva, 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végeztünk el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely alágazatok a kedveltek, melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve, hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Fikcióként véve a gödöllői kistérség kempingekre vonatkozó gyengeségeit megállapíthatjuk, hogy egy 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is) rendelkező szombathelyi kempinget példának véve, 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap), sátorhelyenként napi átlag 12 euroval(8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése) számolva 270 Ft-os árfolyam mellett minden nap telt házat feltételezve egy gödöllői kemping éves bevétele 310.003.200 Ft lenne. Kérdésként felmerült, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingeket támogassuk. Lojalitásból úgy döntöttünk, hogy a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztését támogatjuk, így elérhetjük, hogy több, de azonos szinten működő kempingünk lesz.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a vendégek számának vizsgálata volt 5 évre (2005-2009) és 11 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2005-2007 között 168, a 2008-2009-es években pedig 174 kistérséget vizsgáltunk. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el az 5 db Y-STD elemzést. 2005-2007 között 168 objektumunk, és 11 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 168, 2008-2009-ben pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútumoké (oszlopoké) pedig 11. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Ezt követően a saját szócikk elkészítése volt a feladat, az Ideális szócikk alapján. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyártottuk le a sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltuk, hogy az adott kistérségben gyengeségnek vagy erősségnek, lehetőségnek vagy veszélynek számít-e, attól függően, hogy az adott kistérség jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált kistérséget összehasonlítottunk a gödöllői kistérséggel, ezek alapján következtetéseket vontunk le.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

A szegedi kistérség és a magánszállásadás

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a kempingek

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a turista-szállásadás:

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a ifjúsági szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a gyógyszállodák

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodaban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a panziók:

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői ksitérségben Gyengeségnek (W) számít.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a nyaralóházak:

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Erősségnek (S) számít.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházbanmutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a kereskedelmi szálláshelyek

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmi szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a szállodák

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodábank mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllő kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható. a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

A szegedi kistérség és a falusi szállásadás:

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

A szegedi kistérség és a fizető vendéglátás

2005: A vizsgált Szegedi kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

2006: A vizsgált Szegedi kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

2007: A vizsgált Szegedi kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szegedi kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek (W) számít.

2009: A vizsgált Szegedi kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

A szegedi kistérség és a magánszállásadás:

A vendégek száma a magánszállásban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, ezzel szemben a gödöllői kistérség esetén veszélyként jelent meg, de kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

A szegedi kistérség és a kempingek:

A vendégek száma a kempingben mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

A szegedi kistérség és a turista-szállásadás:

A vendégek száma a turista-szállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében pedig a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és az ifjúsági-szállásadás:

A vendégek száma a ifjúsági-szállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és a gyógyszállodák:

A vendégek száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében pedig a lehetőségek kihasználásra kerültek.

A szegedi kistérség és a panziók:

A vendégek száma a panziókban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

A szegedi kistérség és a nyaralóházak

A vendégek száma a nyaralóházakban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. Ugyanúgy, mint a gödöllői kistérségnél.

A szegedi kistérség és a kereskedelmi-szálláshelyek:

A vendégek száma a kereskedelmi-szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne

A szegedi kistérség és a szállodák:

A vendégek száma a szállodákban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérség esetében viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

A szegedi kistérség és a falusi szállásadás:

A vendégek száma a falusi szállásadásban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérség esetében viszont a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

A szegedi kistérség és a fizető vendéglátás:

A vendégek száma a fizető vendéglátásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. Ugyanúgy, mint a gödöllői kistérségnél.

Következtetések, javaslatok:

Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált szegedi kistérségben az évenkénti elemzés során 2005-2009 között a falusi-szállásadás és a nyaralóházas szállásadás gyengeségnek számított, ám összességében lehetőségként jelent meg. 2005-2009 között a magánszállásadás, a turista-szállásadás, a gyógyszállodák, a kereskedelmi szálláshelyek és a fizető vendéglátás pedig mindvégig erősségnek számítottak, ám összeségében veszélyként jelentek meg (kivéve: fizető vendéglátás). A magánszállásadásban, a falusi szállásadásban, és a nyaralóházakban nagyobb a lehetőségi potenciál, mint amekkora kihasználásra került. A kereskedelmi-szállásadásban és a fizető vendéglátásban pedig ezzel ellentétesen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékű volt, mint amekkora indokolt lett volna. A turista-szállásadás, a gyógyszállodák, és a kereskedelmi szálláshelyek az egész vizsgálat alatt erősségnek számítottak, összességében mégis veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista szállók, az ifjúsági szállók, a gyógyszállók, a panziók, a nyaralóházak, a kereskedelmi szálláshelyek, és a szállodák veszélyként jelentek meg. A kempingek, a turista-szállók, az ifjúsági szállók, a nyaralóházak és a kereskedelmi szálláshelyek esetén a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. A szállodák esetében viszont a veszély kisebb mértékű, mint amekkora adott esetben indokolt lenne. Megoldási javaslatom: A lehetőségeket továbbra is ki kell használni, az erősségeket szinten tartani, a gyengeségeket javítani, a veszélyeket pedig csökkenteni.

„Tur sr tema5 szeged” változatai közötti eltérés