„Halaszle” változatai közötti eltérés
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
|||
| (17 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
| − | A letölthető excel URL-je: | + | A letölthető excel URL-je: [http://www.easy-share.com/1913639667/Pugner Tamás.xlsx] |
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | ||
| 58. sor: | 58. sor: | ||
Minden olyan '''melegkonyhás vendéglátóüzlet döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az étlap árakat, ételeket, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kisebb ráfordítás mellett minél nagyobb haszont érjenek el. Természetesen a minél előkelőbb piaci versenypozíció szemelőtt tartásával. | Minden olyan '''melegkonyhás vendéglátóüzlet döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az étlap árakat, ételeket, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kisebb ráfordítás mellett minél nagyobb haszont érjenek el. Természetesen a minél előkelőbb piaci versenypozíció szemelőtt tartásával. | ||
| + | |||
| + | A fogyasztók érdeke pedig, hogy a lehető legalacsonyabb áron a lehető legjobb alapanyagokból készült halászlevet fogyaszthassa el. | ||
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == | ||
| − | Jelenleg | + | Jelenleg a ''' költséghatékonyságának''' mérésére a vendéglátó üzletek többsége nem fordít kellő figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket. A fogyasztókra ez egyarán igazt. Hiszen ezzel a módszerrel könnyen megállapítható lenne a a számukra legkedvezőbb (ár/érték arányt tekintve) étterem kiválasztása. Mely étteremben tudnak a legolcsóbban a lehető legjobb alapanyogokból előállított ételhez (halászléhez) jutni. |
| − | A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik | + | A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik étterem '' a legkedvezőbb választás a fogyasztó szempontjából'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben. |
== A válaszokat befolyásoló tényezők == | == A válaszokat befolyásoló tényezők == | ||
| − | Az egyes | + | Az egyes éttermi jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét. |
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | ||
| − | 1. Objektumok meghatározása ( | + | 1. Objektumok meghatározása (1., 2., 3., 4., 5., 6. számú étterem) |
| − | 2. Attribútumok meghatározása ( | + | 2. Attribútumok meghatározása (Fűszerezés, Hal, Haltej kövérség, Helyszín, Kategória) |
| − | 3. Cél kijelölése: | + | 3. Cél kijelölése: Éttermek halászléinek összehasonlító elemzése a hozzávalók alapján, minimális étlapárra törekedve. |
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában. | 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában. | ||
| 83. sor: | 85. sor: | ||
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. | 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. | ||
| − | 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása | + | 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása |
| − | 8. | + | 8. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás) |
| − | |||
| − | + | Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, és a kimutatás (pivot) elkészítése. | |
| − | Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, | ||
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | ||
| 97. sor: | 97. sor: | ||
- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága) | - SOLVER eredménye (információ költségek arányossága) | ||
| − | |||
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora | - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora | ||
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora | - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora | ||
| + | Az attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsorát tekintve megállpítható, hogy ha a szórás 0, akkor ez a "zaj" a vizsgálatban, azaz, az éttermek közötti összehasonlításban a szerepe elhanyagolhatóan kicsi. | ||
| − | + | Az egyes attribútumok költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO táblázatban lévő arányok mutatják. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | Az egyes attribútumok | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | A rangsor táblázatból egyértelműen kiderülnek egyes éttermek gyengeségei és erősségei is. Pl.: Az 1. étterem nagyon jó helyen fekszik, viszont hal minősége itt a legrosszabb. | |
| − | az | + | Vegyük az étlapárakat, melyek gyakran nem tükrözik az éttermek kínálatát/kategoriába sorolását. |
| − | az | + | Pl az 5. étterem a legdrágább (1500), de közel sem a legjobb. Viszont az egyik legolcsóbb étterem (480) büszkélkedhet ár/érték arányban a legelőkelőbb hellyel. |
| + | '''SOLVER eredmény értékelése''' | ||
| − | + | A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (éttermek között) a 2. és a 5. számú étterem étlapárait tekintjük a legarányosabbnak. | |
| − | |||
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése''' | '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése''' | ||
| − | + | A rangsor a következő lett az attribútumok között: | |
| − | A rangsor a következő lett | + | 1. Kategória |
| − | 1. | + | 2. A Hal származása |
| − | 2. | + | 3. Haltej kövérsége |
| − | 3. | + | 4. Helyszín (kerület környék) |
| − | 4. | + | 5. Fűszerezés (aromakód) |
| − | 5. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése''' | '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése''' | ||
| − | + | Ha a szórás 0, akkor ez a "zaj" a vizsgálatban, azaz, az éttermek közötti összehasonlításban a szerepe elhanyagolhatóan kicsi | |
| − | Az | + | Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg. |
| − | |||
| − | + | Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra | |
| − | |||
| − | |||
| − | + | A számítások alapján úgy vélem, hogy a '''Helyszín''' játszik a legnagyobb szerepet az étlapárak minimalizálásánál. | |
| − | A számítások alapján úgy vélem, hogy | ||
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == | ||
| − | A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az | + | A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az étlap árának minimalizálásában az éttermek közötti összehasonlításban. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | Ha vetünk a rangsorszámokra egy pillantást rögtön kiderül, hogy ugyan a 6. étterem a legdrágább az étlapárakat tekintve, de közel sem a legjobb. | |
| − | + | Az 1. étterem fekszik a legjobb helyen, de ha megnézzük az alapadatokat akkor itt a legrosszabb a hal. A 2. étteremmel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy az arany középút az 5. étteremmel együtt. | |
| − | + | A 4. vendéglátó egység esetében elmondhatjuk, hogy a legjobb minőségű halból dolgoznak, nagyon jó helyen fekszik, előkelő kategóriájú és az étlapára is az egyik legalacsonyabb. | |
| − | + | A 3. étterem a legolcsóbb ugyan, de a 4. étteremben jobb a hal, azonban 2. kategóriás étterem lévén ár/érték arányban az egyik legmegfelelőbb választás a 4. étteremmel együtt. | |
| − | |||
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) == | == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) == | ||
| 188. sor: | 149. sor: | ||
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja. | A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja. | ||
| − | + | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 14., 18:48-kori változata
GM 5.évf. levelező Pugner Tamás (FGDGDZ)
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
Forrás
A letölthető excel URL-je: Tamás.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az egyes kecskeméti éttermek halászlé kínálatainak összehasonlítása az egyes éttermi jellemzők és a halászlé egyes tulajdonságainak felhasználásával. Az étlapárak minimalizálása a célunk, azaz a legjobb összetétel kiválasztása a legversenyképesebb áron.
A feladat előtörténete
A vizsgálat célja, hogy több étterem (objektum) összehasonlításában bemutassa,hogy mely éttermekben milyen alapanyagokból juthatunk a legjobb halászléhez, figyelembe véve az étlapárak minimalizálását, magyarán a legolcsóban. Az információforrások körének leszűkítése indokolt.
Kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevők éttermek halászlére azaz azokra az alapanyagokra amelyek az említett étel elkészítéséhez szükségesek. Mindezek mellett ezt úgy kívánják értékesíteni, hogy azon a lehető legangyobb haszon legyen. Tehát a cél a minél nagyobb profit elérése, magyarán a profitmaximalizálás Az alapanyag ráfordítás alatt értjük a halászlé alapanyagai vásárlása kapcsán felmerült költségeket.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Általánosságban nagy gondot okoz az étteremvezetőknek, konyhafőnököknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak alapanyag beszerzésre, hogy maga az elkészített étel nyereséges legyen. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
• A versenytársakhoz képest, milyen áron szerezzük be az alapnyogat és magát a készterméket milyen értéken értékesítjük?
• A éttermi stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes éttermi jellemzők (attribútumok) a konkurens éttermekkel történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vendéglátó egységünkre nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (éttermek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e a halászlére, vagy sem figyelembevéve az alapanyagokat, környéket kategóriát?
• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek a halászlé költségét tekintve, azaz 1 Ft halászlé ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a étteremközi összehasonlításban.
Ehhez a méréshez többféle módot választhatunk, többféle éttermi jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
• I. Fűszerezés
• II. Hal (mint elsőrendű és legfőbb alapanyag)
• III. Haltej kövérsége (mint másodrendű de nem elhanyagolandó alapanyag)
• IV. Helyszín (környék)
• V. Kategória (a melegkonyhás vendéglátóüzlet kategóriába sorolása)
• Cél: Éttermek halászléinek összehasonlító elemzése a hozzávalók alapján, minimális étlapárra törekedve.
A első a Fűszerezés. Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy az étterem milyen intenzíven fűszerezi a halászlveit.
A Hal Mint elsőrendű alapanyagnál nagyon fontos tudnivaló, hogy milyen minőségű és melyik országból származó típusból főzzük az ételünket szem előtt tartva, hogy a halászlébe a kisebb méretűek a "jobbak".
A Haltej kövérsége Mint másodrendű de semmiképp sem elhanyagolandó alapanyagról meg kell jegyeznünk, hogy mindenképpen meghatározza az ételünk állagát, íz, szín és élvezeti értékét. Mértékegységként a gramm-ot használjuk.
A helyszín Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az árkalkuláció szempontjából, legyen az a halászlé vagy bármely más étlapon szereplő termék fontos és semmiképp sem elhanyagolandó szempont az étterem földrajzi elhelyezkedése. Minél frekventáltabb helyen fekszik az adott vendéglátó üzlet annál magasabb árat határozhat meg. Magyarán mondhatjuk, hogy a helyszín és az ár egyenes arányban van egymással.
A Kategória Hasonló a helyzet mint a helyszín esetében. Az árat itt is főként a kategória határozza meg. Minél kisebb a kategória száma annál "előkelőbb" egy vendéglátó üzlet. Az üzlet/étterem kategóriába sorolását a tulajdonos végzi és a mindenkor hatályos település önkormányzatának a jegyzője ellenőrzi.
A feladat által érintett célcsoportok
Minden olyan melegkonyhás vendéglátóüzlet döntéshozói, akik lényegesnek tartja az étlap árakat, ételeket, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kisebb ráfordítás mellett minél nagyobb haszont érjenek el. Természetesen a minél előkelőbb piaci versenypozíció szemelőtt tartásával.
A fogyasztók érdeke pedig, hogy a lehető legalacsonyabb áron a lehető legjobb alapanyagokból készült halászlevet fogyaszthassa el.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Jelenleg a költséghatékonyságának mérésére a vendéglátó üzletek többsége nem fordít kellő figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket. A fogyasztókra ez egyarán igazt. Hiszen ezzel a módszerrel könnyen megállapítható lenne a a számukra legkedvezőbb (ár/érték arányt tekintve) étterem kiválasztása. Mely étteremben tudnak a legolcsóbban a lehető legjobb alapanyogokból előállított ételhez (halászléhez) jutni.
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik étterem a legkedvezőbb választás a fogyasztó szempontjából a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Az egyes éttermi jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Objektumok meghatározása (1., 2., 3., 4., 5., 6. számú étterem)
2. Attribútumok meghatározása (Fűszerezés, Hal, Haltej kövérség, Helyszín, Kategória)
3. Cél kijelölése: Éttermek halászléinek összehasonlító elemzése a hozzávalók alapján, minimális étlapárra törekedve.
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
5. Pivot tábla elkészítése.
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása
8. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, és a kimutatás (pivot) elkészítése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága) - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
Az attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsorát tekintve megállpítható, hogy ha a szórás 0, akkor ez a "zaj" a vizsgálatban, azaz, az éttermek közötti összehasonlításban a szerepe elhanyagolhatóan kicsi.
Az egyes attribútumok költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO táblázatban lévő arányok mutatják.
A rangsor táblázatból egyértelműen kiderülnek egyes éttermek gyengeségei és erősségei is. Pl.: Az 1. étterem nagyon jó helyen fekszik, viszont hal minősége itt a legrosszabb.
Vegyük az étlapárakat, melyek gyakran nem tükrözik az éttermek kínálatát/kategoriába sorolását.
Pl az 5. étterem a legdrágább (1500), de közel sem a legjobb. Viszont az egyik legolcsóbb étterem (480) büszkélkedhet ár/érték arányban a legelőkelőbb hellyel.
SOLVER eredmény értékelése
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (éttermek között) a 2. és a 5. számú étterem étlapárait tekintjük a legarányosabbnak.
FONTOSSÁGI rangsor értékelése
A rangsor a következő lett az attribútumok között: 1. Kategória 2. A Hal származása 3. Haltej kövérsége 4. Helyszín (kerület környék) 5. Fűszerezés (aromakód)
ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése
Ha a szórás 0, akkor ez a "zaj" a vizsgálatban, azaz, az éttermek közötti összehasonlításban a szerepe elhanyagolhatóan kicsi
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg.
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra
A számítások alapján úgy vélem, hogy a Helyszín játszik a legnagyobb szerepet az étlapárak minimalizálásánál.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az étlap árának minimalizálásában az éttermek közötti összehasonlításban.
Ha vetünk a rangsorszámokra egy pillantást rögtön kiderül, hogy ugyan a 6. étterem a legdrágább az étlapárakat tekintve, de közel sem a legjobb.
Az 1. étterem fekszik a legjobb helyen, de ha megnézzük az alapadatokat akkor itt a legrosszabb a hal. A 2. étteremmel kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy az arany középút az 5. étteremmel együtt.
A 4. vendéglátó egység esetében elmondhatjuk, hogy a legjobb minőségű halból dolgoznak, nagyon jó helyen fekszik, előkelő kategóriájú és az étlapára is az egyik legalacsonyabb.
A 3. étterem a legolcsóbb ugyan, de a 4. étteremben jobb a hal, azonban 2. kategóriás étterem lévén ár/érték arányban az egyik legmegfelelőbb választás a 4. étteremmel együtt.
Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
