„Sportauto” változatai közötti eltérés
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
|||
| (46 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | Plankó Tamás hasonlóságelemzés - sportautók | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
| 6. sor: | 7. sor: | ||
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | ||
| − | + | Nemzetközi autógyártók sportautó kínálatainak összehasonlítása az autók tulajdonságainak felhasználásával. A vételár minimalizálása a célunk, azaz a legjobb sportautó kiválasztása a legversenyképesebb áron. | |
== A feladat előtörténete == | == A feladat előtörténete == | ||
| − | Alcím: | + | Alcím: Sportautó gyártásával foglalkozó cégek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az általuk gyártott termékek ár / teljesítménye alapján. |
| − | A vizsgálat célja, hogy több | + | A vizsgálat célja, hogy több sportkocsi összehasonlításában bemutassa, mennyire arányos az árak szabása az egyes autógyártó cégek felső kategóriás sportautói között ár / teljesítmény alapján illetve az egyes tulajdonságok milyen súllyal szerepelnek az árképzés kialakításában. |
| − | + | A viszgálat során figyelembe vesszük a különböző márkák presztizs értékét, "kényelmi" szempontokat, illetve a sportautókra legjellemzőbb menettulajdonságokat. | |
| + | A téma kiválasztásakor leginkább az játszott szerepet, hogy rávilágítsak a sportautók áraiban mennyire tükrőződnek vissza az adott termék valós értékei és összteljesítménye illetve mennyire játszik szerepet az úgynevezett presztizs vagy hírnév. | ||
| + | |||
| + | Kiváncsi voltam hogy egy nagyobb presztizzsel rendelkező márka mennyire ellensúlyoz az esetlegesen technikai vagy összteljesítményben jelentkező hiányosságokat. | ||
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | ||
| − | + | Egy sportautó modell bevezetésekor fejtörést okozhat a tervezőknek , műszaki vezetőknek hogy milyen menettulajdonságokkal , felszereltséggel, opciókkal tegyék elérhetővé a leendő vagy meglévő modellt, illetve milyen irányba menjenek el a fejlesztés és az árazás során. A fejlesztési irányokat a termékfejlesztések kapcsán javarészt az eddig "bevált" konvenciokhoz vagy a már meglévő felhasználtható technikai tulajdonságokhoz igazítják a cégek. Ez azt jelenti hogy ugyan foglalkoznak piackutatással, de ennek ellenére mégis a jól bevált "módszerek" követése a jellemző. | |
| − | + | Ezen módszerek használatával inkább a tervező szubjektív döntése viszi el bizonyos irányba a fejlesztést és aztán ehhez igazítja később az árazást. | |
| + | Jelen rendszerben nehezen meghatározható az egyes tulajdonságosok fontossága, súlya, maga a termék összetétele tekintetében, és azok viszonyulása a konkurenciához. | ||
| − | + | Ha ez a probléma megoldódna, a tervezőknek lényegesen könnyebb dolguk lenne a fejlesztés, árazás során, hiszen csak azokban a kérdésekben kéne a szubjektív megítélésre hagyatkozniuk, amiről nem lehetséges egyértelmű számszerűsített álláspontot kialakítani. | |
| − | + | == Attribútumok == | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | A | + | A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba: |
| − | + | • I. Extrák (a rendelhető extrák száma az adott modellhez) | |
| + | • II. Fogyasztás | ||
| − | + | • III. Gyorsulás | |
| − | • | + | • IV. Teljesítmény (LE) |
| + | |||
| + | • V. Presztizs (az adott márka értékeltsége a köztudatban) | ||
| − | |||
| − | • | + | • Cél: Autógyártók sportautóinak összehasonlító elemzése a termékjellemzők alapján, minimális árra törekedve |
| − | |||
| − | + | "Extrák" Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, milyen és mennyi extra szolgáltatás elérhető,választható az autóhoz. | |
| − | + | "Fogyasztás" Fontos részlet a gazdaságosság és a környezetkimélés. | |
| + | "Gyorsulás" A vezetési élményt befolyásoló nem elhanyagolható tényező. | ||
| − | + | "Teljesítmény" Nagyon fontos, bár leginkább érzelmi reakciókat kiváltó tényező. | |
| − | + | "Presztizs" Az árat itt is főként a márka ismertsége, elismertsége határozza meg. Minél nagyobb presztizzsel rendelkező autógyártótól származik annál drágábban lehet értékesíteni. | |
| − | + | == A feladat által érintett célcsoportok == | |
| − | + | Egyik oldalról autóipari gyártó cégek termékfejlesztői illetve vezetői akik mérlegelik és döntenek a fejlesztési irányokról és trendekről.Arra törekednek, hogy a valós felhasználói igyények felé haladjanak, minél kisebb ráfordítás és minél nagyobb haszon mellett, természetesen a minél előkelőbb piaci jelenlét figyelembe vételével. Segítségével összehasonlító elemzések végezhetőek a konkurencia termékeivel. | |
| − | + | Másik oldalról a fogyasztóknak segít hogy ár/teljesítmény arányban (beleértve ide az adott termék valós teljesítményét illetve presztizsértékét is az adott szegmensben) a lehető legjobb, legfejlettebb modellt választhassák ki. | |
| − | == A feladat | + | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == |
| − | + | Segítségével vizsonylag könnyen kiemelhetőek és kimutathatóak azok a tulajdonságok amelyekre nagyobb hangsúlyt helyezve magasabb minőséget illetve keresettséget érhetünk el adott termék esetében és ezáltal versenyelőnyre tehetünk szert. Melyik modell illetve az ahhoz kapcsolt ár passzol leginkább a fogyasztói igényekhez, és nem rugaszkodik el a konkurenciához viszonyítva. | |
| − | + | Segítségével kimutathatóak a következőek: | |
| − | + | - A termékek árazásában milyen súllyal szerepelnek az egyes tulajdnoságok, mennyire befolyásolják az árat | |
| − | A | + | - A konkurenciához képest mennnyire jó a termék árazása |
| − | + | - Arányos e a tulajdonságok eloszlása a termék összetétéelében az árazást vizsgálva | |
| − | |||
| − | + | A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik sportautó a legjobb választás a fogyasztó szempontjából, a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben. | |
| − | + | == A válaszokat befolyásoló tényezők == | |
| − | + | Az egyes jellemzők (tulajdonságok) összeválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét. | |
| − | + | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | |
| − | + | 1. Objektumok meghatározása (kiválasztott autótípusok felsorolása) | |
| − | + | 2. Attribútumok meghatározása (extrák, fogyasztás, gyorsulás, presztizs, teljesítmény) | |
| − | + | 3. Cél kijelölése: mit szeretnék kinyerni az összehasonlításból | |
| − | + | 4. Az alapadatok összegyűjtése | |
| − | + | 5. Pivot tábla elkészítése az alapadatok alapján. | |
| − | + | 6. Rangsor tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. | |
| + | 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése,feltéltelek beállítása | ||
| − | + | 8. Eredmények értelmezése | |
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | ||
| 103. sor: | 107. sor: | ||
A számítások a következő eredményekre vezetnek: | A számítások a következő eredményekre vezetnek: | ||
| − | + | Az AUDI, BMW, és a Mercedes árképzésében legnagyobb szerepet a gyorsulás illetve a presztizs értékeke játszák. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| + | A presztizs legkevésbé sulyos a LEXUS IS F sportokocsinál, ahol is leginkább a technikai tulajdonságok dominálnak. | ||
| − | + | A PORSCHE modelljénél szinte kizárólag a presztizs adja el a kocsit, a többi tulajdonság "mejdnemhogy" jelentéktelen. | |
| − | A | + | A legnagyobb kilengést a BMW M6 nál vehetjük észre ahol a legjelentéktelenebb a fogyasztás (az ár 8%a) viszont a legfontosabb a lóerő (az ár 30%a)a tulajdonságok közül. |
| − | |||
| − | + | Összességében az autók mindegyike jól árazott, minimális eltérés van a 100% tól. | |
| − | |||
| + | Eredmények autónként: | ||
| + | Az AUDI R8 reális ára a solver szerint 34.990.000 ft az eredeti ár 99,97%-a, jól árazott. | ||
| − | + | A BMW M6 reális ára a solver szerint 35.997.000 ft az eredeti ár 99,99%-a, jól árazott. | |
| − | + | A LEXUS IS F reális ára a solver szerint 29.512.000 ft az eredeti ár 100,04%-a, jól árazott. | |
| − | |||
| − | az | + | A MERCEDES CL 500 reális ára a solver szerint 33.014.000 ft az eredeti ár 100,04%-a, jól árazott. |
| − | a | + | A NISSAN SKYLINE reális ára a solver szerint 33.988.000 ft az eredeti ár 99,97%-a, jól árazott. |
| − | az | + | A PORSCHE CARRERA 4 reális ára a solver szerint 21.986.000 ft az eredeti ár 99,94%-a, jól árazott. |
| − | |||
| − | az | + | A legnagyobb súllyal az autók árában általánosságban a presztizs,a gyorsulás illetve a lóeró tényezők játszanak szerepet a táblázat szerint. |
| − | + | Habár a solver valóban nem hoz gyakorlatilag más eredményt mintaz árak maguk, ami valóban azt bizonyíthatja hogy nem minden esetben használható a coco módszer, illetve bizonyíthatja azt is hogy a termékek valóban jól árazottak.Valószinű hogy ezen prémium márkás termékek árképzését elég magas piackutatás illetve elemzés előzhette meg. | |
| − | + | ||
| − | + | Úgy gondolom azonban hogy a feladatban említett termékfejlesztői szemszögből mégis van hasznossága az elemzésnek (ill. a coco módszernek) mivel segítségével kimutatható hogy miből is áll össze maga az autó ára, illetve milyen tulajdonságok hangsúlyosak egyes termékek árában és azt íly módon könnyen össze is lehet hasonlítani a konkurenciával. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == | ||
| − | A | + | A hasonlósági elemzésen alapuló döntés, sokkal objektívebb, mint egy pusztán gyors mérlegelés után hozott (sokszor szubjektív)döntés. A COCO elemzés számszerűsítve mutatja meg, hogy melyik sportautót érdemes megvásárolni, illetve az ár mennyire van egyensúlyban a vizsgált személygépkocsik által hordozott tulajdonságokkal. Megmutatja továbbá hogy melyik modellnél, egyes tulajdonságok milyen súllyal vagy % os arányban vesznek részt a termékek végső árában. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| + | Összességében elmondható, hogy mindenképpen érdemes a teljes szubjektivitás helyett a COCO elemzéssel összehasonlítható tulajdonságokat elemezni, hogy a döntést, a lehető legtöbb ismeret tudatában hozhassuk meg. | ||
| − | + | Jelen esetben a coco elemzés segítségével mélységében ismerhetjük meg a termékek árképzésében szerepet játszó tulajdonságokat, véleményem szerint objektívebb döntés hozható meg a segítségével. | |
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) == | == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) == | ||
| − | A | + | A számítások alapján lehetősége nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes tulajdonságok szerepét az értékek megváltoztatásával, és a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, és azok változásainak hatását megvizsgálja. |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| + | Ezek alapján mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, illetve korrigálhatja a fejlesztési igények fontosságát. | ||
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok == | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok == | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 19:37-kori változata
Plankó Tamás hasonlóságelemzés - sportautók
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 Attribútumok
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A letölthető excel URL-je:
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Nemzetközi autógyártók sportautó kínálatainak összehasonlítása az autók tulajdonságainak felhasználásával. A vételár minimalizálása a célunk, azaz a legjobb sportautó kiválasztása a legversenyképesebb áron.
A feladat előtörténete
Alcím: Sportautó gyártásával foglalkozó cégek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az általuk gyártott termékek ár / teljesítménye alapján.
A vizsgálat célja, hogy több sportkocsi összehasonlításában bemutassa, mennyire arányos az árak szabása az egyes autógyártó cégek felső kategóriás sportautói között ár / teljesítmény alapján illetve az egyes tulajdonságok milyen súllyal szerepelnek az árképzés kialakításában.
A viszgálat során figyelembe vesszük a különböző márkák presztizs értékét, "kényelmi" szempontokat, illetve a sportautókra legjellemzőbb menettulajdonságokat.
A téma kiválasztásakor leginkább az játszott szerepet, hogy rávilágítsak a sportautók áraiban mennyire tükrőződnek vissza az adott termék valós értékei és összteljesítménye illetve mennyire játszik szerepet az úgynevezett presztizs vagy hírnév.
Kiváncsi voltam hogy egy nagyobb presztizzsel rendelkező márka mennyire ellensúlyoz az esetlegesen technikai vagy összteljesítményben jelentkező hiányosságokat.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Egy sportautó modell bevezetésekor fejtörést okozhat a tervezőknek , műszaki vezetőknek hogy milyen menettulajdonságokkal , felszereltséggel, opciókkal tegyék elérhetővé a leendő vagy meglévő modellt, illetve milyen irányba menjenek el a fejlesztés és az árazás során. A fejlesztési irányokat a termékfejlesztések kapcsán javarészt az eddig "bevált" konvenciokhoz vagy a már meglévő felhasználtható technikai tulajdonságokhoz igazítják a cégek. Ez azt jelenti hogy ugyan foglalkoznak piackutatással, de ennek ellenére mégis a jól bevált "módszerek" követése a jellemző.
Ezen módszerek használatával inkább a tervező szubjektív döntése viszi el bizonyos irányba a fejlesztést és aztán ehhez igazítja később az árazást. Jelen rendszerben nehezen meghatározható az egyes tulajdonságosok fontossága, súlya, maga a termék összetétele tekintetében, és azok viszonyulása a konkurenciához.
Ha ez a probléma megoldódna, a tervezőknek lényegesen könnyebb dolguk lenne a fejlesztés, árazás során, hiszen csak azokban a kérdésekben kéne a szubjektív megítélésre hagyatkozniuk, amiről nem lehetséges egyértelmű számszerűsített álláspontot kialakítani.
Attribútumok
A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
• I. Extrák (a rendelhető extrák száma az adott modellhez)
• II. Fogyasztás
• III. Gyorsulás
• IV. Teljesítmény (LE)
• V. Presztizs (az adott márka értékeltsége a köztudatban)
• Cél: Autógyártók sportautóinak összehasonlító elemzése a termékjellemzők alapján, minimális árra törekedve
"Extrák" Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, milyen és mennyi extra szolgáltatás elérhető,választható az autóhoz.
"Fogyasztás" Fontos részlet a gazdaságosság és a környezetkimélés.
"Gyorsulás" A vezetési élményt befolyásoló nem elhanyagolható tényező.
"Teljesítmény" Nagyon fontos, bár leginkább érzelmi reakciókat kiváltó tényező.
"Presztizs" Az árat itt is főként a márka ismertsége, elismertsége határozza meg. Minél nagyobb presztizzsel rendelkező autógyártótól származik annál drágábban lehet értékesíteni.
A feladat által érintett célcsoportok
Egyik oldalról autóipari gyártó cégek termékfejlesztői illetve vezetői akik mérlegelik és döntenek a fejlesztési irányokról és trendekről.Arra törekednek, hogy a valós felhasználói igyények felé haladjanak, minél kisebb ráfordítás és minél nagyobb haszon mellett, természetesen a minél előkelőbb piaci jelenlét figyelembe vételével. Segítségével összehasonlító elemzések végezhetőek a konkurencia termékeivel.
Másik oldalról a fogyasztóknak segít hogy ár/teljesítmény arányban (beleértve ide az adott termék valós teljesítményét illetve presztizsértékét is az adott szegmensben) a lehető legjobb, legfejlettebb modellt választhassák ki.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Segítségével vizsonylag könnyen kiemelhetőek és kimutathatóak azok a tulajdonságok amelyekre nagyobb hangsúlyt helyezve magasabb minőséget illetve keresettséget érhetünk el adott termék esetében és ezáltal versenyelőnyre tehetünk szert. Melyik modell illetve az ahhoz kapcsolt ár passzol leginkább a fogyasztói igényekhez, és nem rugaszkodik el a konkurenciához viszonyítva.
Segítségével kimutathatóak a következőek:
- A termékek árazásában milyen súllyal szerepelnek az egyes tulajdnoságok, mennyire befolyásolják az árat
- A konkurenciához képest mennnyire jó a termék árazása
- Arányos e a tulajdonságok eloszlása a termék összetétéelében az árazást vizsgálva
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik sportautó a legjobb választás a fogyasztó szempontjából, a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Az egyes jellemzők (tulajdonságok) összeválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Objektumok meghatározása (kiválasztott autótípusok felsorolása)
2. Attribútumok meghatározása (extrák, fogyasztás, gyorsulás, presztizs, teljesítmény)
3. Cél kijelölése: mit szeretnék kinyerni az összehasonlításból
4. Az alapadatok összegyűjtése
5. Pivot tábla elkészítése az alapadatok alapján.
6. Rangsor tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése,feltéltelek beállítása
8. Eredmények értelmezése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
Az AUDI, BMW, és a Mercedes árképzésében legnagyobb szerepet a gyorsulás illetve a presztizs értékeke játszák.
A presztizs legkevésbé sulyos a LEXUS IS F sportokocsinál, ahol is leginkább a technikai tulajdonságok dominálnak.
A PORSCHE modelljénél szinte kizárólag a presztizs adja el a kocsit, a többi tulajdonság "mejdnemhogy" jelentéktelen.
A legnagyobb kilengést a BMW M6 nál vehetjük észre ahol a legjelentéktelenebb a fogyasztás (az ár 8%a) viszont a legfontosabb a lóerő (az ár 30%a)a tulajdonságok közül.
Összességében az autók mindegyike jól árazott, minimális eltérés van a 100% tól.
Eredmények autónként:
Az AUDI R8 reális ára a solver szerint 34.990.000 ft az eredeti ár 99,97%-a, jól árazott.
A BMW M6 reális ára a solver szerint 35.997.000 ft az eredeti ár 99,99%-a, jól árazott.
A LEXUS IS F reális ára a solver szerint 29.512.000 ft az eredeti ár 100,04%-a, jól árazott.
A MERCEDES CL 500 reális ára a solver szerint 33.014.000 ft az eredeti ár 100,04%-a, jól árazott.
A NISSAN SKYLINE reális ára a solver szerint 33.988.000 ft az eredeti ár 99,97%-a, jól árazott.
A PORSCHE CARRERA 4 reális ára a solver szerint 21.986.000 ft az eredeti ár 99,94%-a, jól árazott.
A legnagyobb súllyal az autók árában általánosságban a presztizs,a gyorsulás illetve a lóeró tényezők játszanak szerepet a táblázat szerint.
Habár a solver valóban nem hoz gyakorlatilag más eredményt mintaz árak maguk, ami valóban azt bizonyíthatja hogy nem minden esetben használható a coco módszer, illetve bizonyíthatja azt is hogy a termékek valóban jól árazottak.Valószinű hogy ezen prémium márkás termékek árképzését elég magas piackutatás illetve elemzés előzhette meg.
Úgy gondolom azonban hogy a feladatban említett termékfejlesztői szemszögből mégis van hasznossága az elemzésnek (ill. a coco módszernek) mivel segítségével kimutatható hogy miből is áll össze maga az autó ára, illetve milyen tulajdonságok hangsúlyosak egyes termékek árában és azt íly módon könnyen össze is lehet hasonlítani a konkurenciával.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A hasonlósági elemzésen alapuló döntés, sokkal objektívebb, mint egy pusztán gyors mérlegelés után hozott (sokszor szubjektív)döntés. A COCO elemzés számszerűsítve mutatja meg, hogy melyik sportautót érdemes megvásárolni, illetve az ár mennyire van egyensúlyban a vizsgált személygépkocsik által hordozott tulajdonságokkal. Megmutatja továbbá hogy melyik modellnél, egyes tulajdonságok milyen súllyal vagy % os arányban vesznek részt a termékek végső árában.
Összességében elmondható, hogy mindenképpen érdemes a teljes szubjektivitás helyett a COCO elemzéssel összehasonlítható tulajdonságokat elemezni, hogy a döntést, a lehető legtöbb ismeret tudatában hozhassuk meg.
Jelen esetben a coco elemzés segítségével mélységében ismerhetjük meg a termékek árképzésében szerepet játszó tulajdonságokat, véleményem szerint objektívebb döntés hozható meg a segítségével.
Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)
A számítások alapján lehetősége nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes tulajdonságok szerepét az értékek megváltoztatásával, és a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, és azok változásainak hatását megvizsgálja.
Ezek alapján mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, illetve korrigálhatja a fejlesztési igények fontosságát.
