„Sportauto” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
 
(40 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
Plankó Tamás hasonlóságelemzés - sportautók
  
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
12. sor: 13. sor:
 
Alcím: Sportautó gyártásával foglalkozó cégek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az általuk gyártott termékek ár / teljesítménye alapján.
 
Alcím: Sportautó gyártásával foglalkozó cégek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az általuk gyártott termékek ár / teljesítménye alapján.
  
A vizsgálat célja, hogy több sportkocsi összehasonlításában bemutassa, mennyire arányos az árak szabása az egyes autógyártó cégek felső kategóriás sportautói között ár / teljesítmény alapján.
+
A vizsgálat célja, hogy több sportkocsi összehasonlításában bemutassa, mennyire arányos az árak szabása az egyes autógyártó cégek felső kategóriás sportautói között ár / teljesítmény alapján illetve az egyes tulajdonságok milyen súllyal szerepelnek az árképzés kialakításában.
  
 
A viszgálat során figyelembe vesszük a különböző márkák presztizs értékét, "kényelmi" szempontokat, illetve a sportautókra legjellemzőbb menettulajdonságokat.
 
A viszgálat során figyelembe vesszük a különböző márkák presztizs értékét, "kényelmi" szempontokat, illetve a sportautókra legjellemzőbb menettulajdonságokat.
  
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
+
A téma kiválasztásakor leginkább az játszott szerepet, hogy rávilágítsak a sportautók áraiban mennyire tükrőződnek vissza az adott termék valós értékei és összteljesítménye illetve mennyire játszik szerepet az úgynevezett presztizs vagy hírnév.
  
Egy egy sportautó modell bevezetésekor fejtörést okozhat a tervezőknek , műszaki vezetőknek hogy milyen menettulajdonságokkal , felszereltséggel, opciókkal tegyék elérhetőveé a leendő vagy meglévő modellt, illetve miylen irányba menjenek el a fejlesztés és az árazás során.
+
Kiváncsi voltam hogy egy nagyobb presztizzsel rendelkező márka mennyire ellensúlyoz az esetlegesen technikai vagy összteljesítményben jelentkező hiányosságokat.
  
Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
+
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
• A versenytársakhoz képest, milyen súlya van az autó főbb jellemzőinek az értékesítés során,illetve megfelelő áron értékesítjük e?
+
Egy sportautó modell bevezetésekor fejtörést okozhat a tervezőknek , műszaki vezetőknek hogy milyen menettulajdonságokkal , felszereltséggel, opciókkal tegyék elérhetővé a leendő vagy meglévő modellt, illetve milyen irányba menjenek el a fejlesztés és az árazás során. A fejlesztési irányokat a termékfejlesztések kapcsán javarészt az eddig "bevált" konvenciokhoz vagy a már meglévő felhasználtható technikai tulajdonságokhoz igazítják a cégek. Ez azt jelenti hogy ugyan foglalkoznak piackutatással, de ennek ellenére mégis a jól bevált "módszerek"  követése a jellemző.
  
• A döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes gépjármű jellemzők a konkurens autógyártókkal történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a termékünkre nézve.
+
Ezen módszerek használatával inkább a tervező szubjektív döntése viszi el bizonyos irányba a fejlesztést és aztán ehhez igazítja később az árazást.
 +
Jelen rendszerben nehezen meghatározható az egyes tulajdonságosok fontossága, súlya, maga a termék összetétele tekintetében, és azok viszonyulása a konkurenciához.
  
• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes jellemzők milyen arányt képviselnek az auto költségét tekintve.Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt az autók közti összehasonlításban.
+
Ha ez a probléma megoldódna, a tervezőknek lényegesen könnyebb dolguk lenne a fejlesztés, árazás során, hiszen csak azokban a kérdésekben kéne a szubjektív megítélésre hagyatkozniuk, amiről nem lehetséges egyértelmű számszerűsített álláspontot kialakítani.
  
 +
== Attribútumok  ==
  
  
42. sor: 45. sor:
 
   
 
   
 
• V. Presztizs (az adott márka értékeltsége a köztudatban)
 
• V. Presztizs (az adott márka értékeltsége a köztudatban)
 +
  
 
• Cél: Autógyártók sportautóinak összehasonlító elemzése a termékjellemzők alapján, minimális árra törekedve
 
• Cél: Autógyártók sportautóinak összehasonlító elemzése a termékjellemzők alapján, minimális árra törekedve
  
  
"Extrák" Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, miylen extra szolgáltatások elérhetőek,választhatóak az autóhoz.
+
"Extrák" Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, milyen és mennyi extra szolgáltatás elérhető,választható az autóhoz.
  
 
"Fogyasztás" Fontos részlet a gazdaságosság és a környezetkimélés.
 
"Fogyasztás" Fontos részlet a gazdaságosság és a környezetkimélés.
54. sor: 58. sor:
 
"Teljesítmény" Nagyon fontos, bár leginkább érzelmi reakciókat kiváltó tényező.  
 
"Teljesítmény" Nagyon fontos, bár leginkább érzelmi reakciókat kiváltó tényező.  
  
"Presztizs" Az árat itt is főként a márka ismertsége, elismertsége határozza meg. Minél kisebb ismertebb, nagyobb presztizzsel rendelkező autógyártótól származik annál drágábban lehet értékesíteni.
+
"Presztizs" Az árat itt is főként a márka ismertsége, elismertsége határozza meg. Minél nagyobb presztizzsel rendelkező autógyártótól származik annál drágábban lehet értékesíteni.
  
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
+
Egyik oldalról autóipari gyártó cégek termékfejlesztői illetve vezetői akik mérlegelik és döntenek a fejlesztési irányokról és trendekről.Arra törekednek, hogy a valós felhasználói igyények felé haladjanak, minél kisebb ráfordítás és minél nagyobb haszon mellett, természetesen a minél előkelőbb piaci jelenlét figyelembe vételével. Segítségével összehasonlító elemzések végezhetőek a konkurencia termékeivel.
 +
 
 +
Másik oldalról a fogyasztóknak segít hogy ár/teljesítmény arányban (beleértve ide az adott termék valós teljesítményét illetve presztizsértékét is az adott szegmensben) a lehető legjobb, legfejlettebb modellt választhassák ki.
  
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket. A feladat és annak megoldása mintát próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve milyen eredményesek az információ költségtervezésében. Az egyes vizsgálati jellemzők mentén - törekedve a minél tisztább objektivitásra -, mennyire tekinthetőek a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek az '''információ ráfordításaik'''.
+
Segítségével vizsonylag könnyen kiemelhetőek és kimutathatóak azok a tulajdonságok amelyekre nagyobb hangsúlyt helyezve magasabb minőséget illetve keresettséget érhetünk el adott termék esetében és ezáltal versenyelőnyre tehetünk szert. Melyik modell illetve az ahhoz kapcsolt ár passzol leginkább a fogyasztói igényekhez, és nem rugaszkodik el a konkurenciához viszonyítva.
  
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
+
Segítségével kimutathatóak a következőek:
  
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
+
- A termékek árazásában milyen súllyal szerepelnek az egyes tulajdnoságok, mennyire befolyásolják az árat
 +
 
 +
- A konkurenciához képest mennnyire jó a termék árazása
 +
 
 +
- Arányos e a tulajdonságok eloszlása a termék összetétéelében az árazást vizsgálva
  
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
 
  
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
+
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik sportautó a legjobb választás a fogyasztó szempontjából, a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
  
1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
+
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
  
2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
+
Az egyes jellemzők (tulajdonságok) összeválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
  
3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
+
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
  
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.  
+
1. Objektumok meghatározása (kiválasztott autótípusok felsorolása)
  
5. Pivot tábla elkészítése.  
+
2. Attribútumok meghatározása (extrák, fogyasztás, gyorsulás, presztizs, teljesítmény)
  
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.  
+
3. Cél kijelölése: mit szeretnék kinyerni az összehasonlításból
  
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
+
4. Az alapadatok összegyűjtése
  
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
+
5. Pivot tábla elkészítése az alapadatok alapján.  
  
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
+
6. Rangsor tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.  
  
 +
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése,feltéltelek beállítása
  
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
+
8. Eredmények értelmezése
  
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
97. sor: 107. sor:
 
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
 
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
  
- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága)
+
Az AUDI,  BMW, és a Mercedes árképzésében legnagyobb szerepet a gyorsulás illetve a presztizs értékeke játszák.
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban
 
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
 
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
 
  
 +
A presztizs legkevésbé sulyos a LEXUS IS F sportokocsinál, ahol is leginkább a technikai tulajdonságok dominálnak.
  
'''SOLVER  eredmények értékelése'''
+
A PORSCHE modelljénél szinte kizárólag a presztizs adja el a kocsit, a többi tulajdonság "mejdnemhogy" jelentéktelen.
  
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
+
A legnagyobb kilengést a BMW M6 nál vehetjük észre ahol a legjelentéktelenebb a fogyasztás (az ár 8%a) viszont a legfontosabb a lóerő (az ár 30%a)a tulajdonságok közül.
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
  
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
+
Összességében az autók mindegyike jól árazott, minimális eltérés van a 100% tól.
  
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
 
  
 +
Eredmények autónként:
  
 +
Az AUDI R8 reális ára a solver szerint 34.990.000 ft az eredeti ár 99,97%-a, jól árazott.
  
'''Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése'''
+
A BMW M6 reális ára a solver szerint 35.997.000 ft az eredeti ár 99,99%-a, jól árazott.
  
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
+
A LEXUS IS F reális ára a solver szerint 29.512.000 ft az eredeti ár 100,04%-a, jól árazott.
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
  
az internet használat első éve  13,23%,
+
A MERCEDES CL 500 reális ára a solver szerint 33.014.000 ft az eredeti ár 100,04%-a, jól árazott.
  
a cég mérete                    36,60%,
+
A NISSAN SKYLINE reális ára a solver szerint 33.988.000 ft az eredeti ár 99,97%-a, jól árazott.
  
az e-innovátor attitűd          15,01%,
+
A PORSCHE CARRERA 4 reális ára a solver szerint 21.986.000 ft az eredeti ár 99,94%-a, jól árazott.
  
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
 
  
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
+
A legnagyobb súllyal az autók árában általánosságban a presztizs,a gyorsulás illetve a lóeró tényezők játszanak szerepet a táblázat szerint.
  
arányban járultak hozzá.
+
Habár a solver valóban nem hoz gyakorlatilag más eredményt mintaz árak maguk, ami valóban azt bizonyíthatja hogy nem minden esetben használható a coco módszer, illetve bizonyíthatja azt is hogy a termékek valóban jól árazottak.Valószinű hogy ezen prémium márkás termékek árképzését elég magas piackutatás illetve elemzés előzhette meg.
 
+
 
+
Úgy gondolom azonban hogy a feladatban említett termékfejlesztői szemszögből mégis van hasznossága az elemzésnek (ill. a coco módszernek) mivel segítségével kimutatható hogy miből is áll össze maga az autó ára, illetve milyen tulajdonságok hangsúlyosak egyes termékek árában és azt íly módon könnyen össze is lehet hasonlítani a konkurenciával.
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
 
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
1. cég mérete
 
2. az internet használat első éve
 
3. az elektronikus beszerzés aránya
 
4. az elektronikus értékesítés aránya
 
5. az e-innovátor attitűd.
 
 
 
Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
 
 
 
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.
 
 
 
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a
 
legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
 
 
 
 
A számítások alapján úgy vélem, hogy az '''internet használat első éve''' játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.
 
  
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
+
A hasonlósági elemzésen alapuló döntés, sokkal objektívebb, mint egy pusztán gyors mérlegelés után hozott (sokszor szubjektív)döntés. A COCO elemzés számszerűsítve mutatja meg, hogy melyik sportautót érdemes megvásárolni, illetve az ár mennyire van egyensúlyban a vizsgált személygépkocsik által hordozott tulajdonságokkal. Megmutatja továbbá hogy melyik modellnél, egyes tulajdonságok milyen súllyal vagy % os arányban vesznek részt a termékek végső árában.  
 
 
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
 
 
 
 
 
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
 
 
 
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
 
 
 
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
 
  
 +
Összességében elmondható, hogy mindenképpen érdemes a teljes szubjektivitás helyett a COCO elemzéssel összehasonlítható tulajdonságokat elemezni, hogy a döntést, a lehető legtöbb ismeret tudatában hozhassuk meg.
  
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
+
Jelen esetben a coco elemzés segítségével mélységében ismerhetjük meg a termékek árképzésében szerepet játszó tulajdonságokat, véleményem szerint objektívebb döntés hozható meg a segítségével.
  
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
  
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
A számítások alapján lehetősége nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes tulajdonságok szerepét az értékek megváltoztatásával, és a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, és azok változásainak hatását megvizsgálja.
 
 
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
 
 
 
  
 +
Ezek alapján mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, illetve korrigálhatja a fejlesztési igények fontosságát.
  
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

A lap jelenlegi, 2011. június 15., 19:37-kori változata

Plankó Tamás hasonlóságelemzés - sportautók

Forrás

 A letölthető excel URL-je: 

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Nemzetközi autógyártók sportautó kínálatainak összehasonlítása az autók tulajdonságainak felhasználásával. A vételár minimalizálása a célunk, azaz a legjobb sportautó kiválasztása a legversenyképesebb áron.

A feladat előtörténete

Alcím: Sportautó gyártásával foglalkozó cégek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az általuk gyártott termékek ár / teljesítménye alapján.

A vizsgálat célja, hogy több sportkocsi összehasonlításában bemutassa, mennyire arányos az árak szabása az egyes autógyártó cégek felső kategóriás sportautói között ár / teljesítmény alapján illetve az egyes tulajdonságok milyen súllyal szerepelnek az árképzés kialakításában.

A viszgálat során figyelembe vesszük a különböző márkák presztizs értékét, "kényelmi" szempontokat, illetve a sportautókra legjellemzőbb menettulajdonságokat.

A téma kiválasztásakor leginkább az játszott szerepet, hogy rávilágítsak a sportautók áraiban mennyire tükrőződnek vissza az adott termék valós értékei és összteljesítménye illetve mennyire játszik szerepet az úgynevezett presztizs vagy hírnév.

Kiváncsi voltam hogy egy nagyobb presztizzsel rendelkező márka mennyire ellensúlyoz az esetlegesen technikai vagy összteljesítményben jelentkező hiányosságokat.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Egy sportautó modell bevezetésekor fejtörést okozhat a tervezőknek , műszaki vezetőknek hogy milyen menettulajdonságokkal , felszereltséggel, opciókkal tegyék elérhetővé a leendő vagy meglévő modellt, illetve milyen irányba menjenek el a fejlesztés és az árazás során. A fejlesztési irányokat a termékfejlesztések kapcsán javarészt az eddig "bevált" konvenciokhoz vagy a már meglévő felhasználtható technikai tulajdonságokhoz igazítják a cégek. Ez azt jelenti hogy ugyan foglalkoznak piackutatással, de ennek ellenére mégis a jól bevált "módszerek" követése a jellemző.

Ezen módszerek használatával inkább a tervező szubjektív döntése viszi el bizonyos irányba a fejlesztést és aztán ehhez igazítja később az árazást. Jelen rendszerben nehezen meghatározható az egyes tulajdonságosok fontossága, súlya, maga a termék összetétele tekintetében, és azok viszonyulása a konkurenciához.

Ha ez a probléma megoldódna, a tervezőknek lényegesen könnyebb dolguk lenne a fejlesztés, árazás során, hiszen csak azokban a kérdésekben kéne a szubjektív megítélésre hagyatkozniuk, amiről nem lehetséges egyértelmű számszerűsített álláspontot kialakítani.

Attribútumok

A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:


• I. Extrák (a rendelhető extrák száma az adott modellhez)

• II. Fogyasztás

• III. Gyorsulás

• IV. Teljesítmény (LE)

• V. Presztizs (az adott márka értékeltsége a köztudatban)


• Cél: Autógyártók sportautóinak összehasonlító elemzése a termékjellemzők alapján, minimális árra törekedve


"Extrák" Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, milyen és mennyi extra szolgáltatás elérhető,választható az autóhoz.

"Fogyasztás" Fontos részlet a gazdaságosság és a környezetkimélés.

"Gyorsulás" A vezetési élményt befolyásoló nem elhanyagolható tényező.

"Teljesítmény" Nagyon fontos, bár leginkább érzelmi reakciókat kiváltó tényező.

"Presztizs" Az árat itt is főként a márka ismertsége, elismertsége határozza meg. Minél nagyobb presztizzsel rendelkező autógyártótól származik annál drágábban lehet értékesíteni.

A feladat által érintett célcsoportok

Egyik oldalról autóipari gyártó cégek termékfejlesztői illetve vezetői akik mérlegelik és döntenek a fejlesztési irányokról és trendekről.Arra törekednek, hogy a valós felhasználói igyények felé haladjanak, minél kisebb ráfordítás és minél nagyobb haszon mellett, természetesen a minél előkelőbb piaci jelenlét figyelembe vételével. Segítségével összehasonlító elemzések végezhetőek a konkurencia termékeivel.

Másik oldalról a fogyasztóknak segít hogy ár/teljesítmény arányban (beleértve ide az adott termék valós teljesítményét illetve presztizsértékét is az adott szegmensben) a lehető legjobb, legfejlettebb modellt választhassák ki.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Segítségével vizsonylag könnyen kiemelhetőek és kimutathatóak azok a tulajdonságok amelyekre nagyobb hangsúlyt helyezve magasabb minőséget illetve keresettséget érhetünk el adott termék esetében és ezáltal versenyelőnyre tehetünk szert. Melyik modell illetve az ahhoz kapcsolt ár passzol leginkább a fogyasztói igényekhez, és nem rugaszkodik el a konkurenciához viszonyítva.

Segítségével kimutathatóak a következőek:

- A termékek árazásában milyen súllyal szerepelnek az egyes tulajdnoságok, mennyire befolyásolják az árat

- A konkurenciához képest mennnyire jó a termék árazása

- Arányos e a tulajdonságok eloszlása a termék összetétéelében az árazást vizsgálva


A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik sportautó a legjobb választás a fogyasztó szempontjából, a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes jellemzők (tulajdonságok) összeválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (kiválasztott autótípusok felsorolása)

2. Attribútumok meghatározása (extrák, fogyasztás, gyorsulás, presztizs, teljesítmény)

3. Cél kijelölése: mit szeretnék kinyerni az összehasonlításból

4. Az alapadatok összegyűjtése

5. Pivot tábla elkészítése az alapadatok alapján.

6. Rangsor tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.

7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése,feltéltelek beállítása

8. Eredmények értelmezése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások a következő eredményekre vezetnek:

Az AUDI, BMW, és a Mercedes árképzésében legnagyobb szerepet a gyorsulás illetve a presztizs értékeke játszák.

A presztizs legkevésbé sulyos a LEXUS IS F sportokocsinál, ahol is leginkább a technikai tulajdonságok dominálnak.

A PORSCHE modelljénél szinte kizárólag a presztizs adja el a kocsit, a többi tulajdonság "mejdnemhogy" jelentéktelen.

A legnagyobb kilengést a BMW M6 nál vehetjük észre ahol a legjelentéktelenebb a fogyasztás (az ár 8%a) viszont a legfontosabb a lóerő (az ár 30%a)a tulajdonságok közül.

Összességében az autók mindegyike jól árazott, minimális eltérés van a 100% tól.


Eredmények autónként:

Az AUDI R8 reális ára a solver szerint 34.990.000 ft az eredeti ár 99,97%-a, jól árazott.

A BMW M6 reális ára a solver szerint 35.997.000 ft az eredeti ár 99,99%-a, jól árazott.

A LEXUS IS F reális ára a solver szerint 29.512.000 ft az eredeti ár 100,04%-a, jól árazott.

A MERCEDES CL 500 reális ára a solver szerint 33.014.000 ft az eredeti ár 100,04%-a, jól árazott.

A NISSAN SKYLINE reális ára a solver szerint 33.988.000 ft az eredeti ár 99,97%-a, jól árazott.

A PORSCHE CARRERA 4 reális ára a solver szerint 21.986.000 ft az eredeti ár 99,94%-a, jól árazott.


A legnagyobb súllyal az autók árában általánosságban a presztizs,a gyorsulás illetve a lóeró tényezők játszanak szerepet a táblázat szerint.

Habár a solver valóban nem hoz gyakorlatilag más eredményt mintaz árak maguk, ami valóban azt bizonyíthatja hogy nem minden esetben használható a coco módszer, illetve bizonyíthatja azt is hogy a termékek valóban jól árazottak.Valószinű hogy ezen prémium márkás termékek árképzését elég magas piackutatás illetve elemzés előzhette meg.

Úgy gondolom azonban hogy a feladatban említett termékfejlesztői szemszögből mégis van hasznossága az elemzésnek (ill. a coco módszernek) mivel segítségével kimutatható hogy miből is áll össze maga az autó ára, illetve milyen tulajdonságok hangsúlyosak egyes termékek árában és azt íly módon könnyen össze is lehet hasonlítani a konkurenciával.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hasonlósági elemzésen alapuló döntés, sokkal objektívebb, mint egy pusztán gyors mérlegelés után hozott (sokszor szubjektív)döntés. A COCO elemzés számszerűsítve mutatja meg, hogy melyik sportautót érdemes megvásárolni, illetve az ár mennyire van egyensúlyban a vizsgált személygépkocsik által hordozott tulajdonságokkal. Megmutatja továbbá hogy melyik modellnél, egyes tulajdonságok milyen súllyal vagy % os arányban vesznek részt a termékek végső árában.

Összességében elmondható, hogy mindenképpen érdemes a teljes szubjektivitás helyett a COCO elemzéssel összehasonlítható tulajdonságokat elemezni, hogy a döntést, a lehető legtöbb ismeret tudatában hozhassuk meg.

Jelen esetben a coco elemzés segítségével mélységében ismerhetjük meg a termékek árképzésében szerepet játszó tulajdonságokat, véleményem szerint objektívebb döntés hozható meg a segítségével.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A számítások alapján lehetősége nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes tulajdonságok szerepét az értékek megváltoztatásával, és a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, és azok változásainak hatását megvizsgálja.

Ezek alapján mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, illetve korrigálhatja a fejlesztési igények fontosságát.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok