A lap 2011. június 20., 14:32-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Gyulai kistérség SWOT analízise különböző típusú társasági formák szerint

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Működő betéti társaságoknál:

• A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 925 működő betéti társaság van, a gyulai kistérség 499. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 934 működő betéti társaság van, a gyulai kistérség 518. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1255 regisztrált betéti társaság van, a gyulai kistérség 577. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 841 regisztrált betéti társaság van, a gyulai kistérség 423. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1162 regisztrált betéti társaság van, a gyulai kistérség 539. Ez esetben ez gyengeség.
• Mivel az öt év során a gyulai kistérség a működő betéti társaságok tekintetében egyik évben sem haladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.

Működő egyéni vállalkozásoknál:

• A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 2220 működő egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 2106. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 2093 működő egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 1998. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 4027 regisztrált egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 3420. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1913 regisztrált egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 1718. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 5802 regisztrált egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 5556. Ez esetben ez gyengeség.
• Mivel az öt év során a gyulai kistérség a működő egyéni vállalkozások tekintetében egyik évben sem haladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.

Működő korlátolt felelősségű társaságoknál:

• A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 973 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 352. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1032 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 379. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1479 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 461. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1186 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 420. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1838 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 613. Ez esetben ez gyengeség.
• Az öt év során a gyulai kistérségben működő korlátolt felelősségű társaságok tekintetében mindenhol gyengeségként jelenik meg ezért ez is a veszélyekhez sorolható.

Működő közkereseti társaságoknál:

• A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 33 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 31. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 31 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 29. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 39 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 32. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 27 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 27. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 35 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 29. Ez esetben ez gyengeség.
• Mivel az öt év során a gyulai kistérségben a működő közkereseti társaságok tekintetében egyik évben sem haladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.

Működő nonprofit szervezeteknél:

• A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 445 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 396. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 457 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 412. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 446 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 380. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 454 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 393. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 461 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 401. Ez esetben ez gyengeség.
• Mivel az öt év során a gyulai kistérségben a működő nonprofit szervezetek tekintetében egyik éveben sem haladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.

Regisztrált részvénytársaságoknál:

• A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 26 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 8. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 26 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 8. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 25 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 8. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 27 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 7. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 29 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 7. Ez esetben ez gyengeség.
• Mivel az öt év során a gyulai kistérségben a regisztrált részvénytársaságok tekintetében egyik évben sem haladja meg az átlagot ez a mutató veszélyként jelenik meg.

Regisztrált költségvetési szerv és intézményeinél:

• A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 90 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 72. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 90 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 70. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 79 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 44. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 79 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 41. Ez esetben ez gyengeség.
• A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 77 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 45. Ez esetben ez gyengeség.
• Mivel az öt év során a a gyulai kistérségben a regisztrált költségvetési szerv és intézményei tekintetében egyik évben sem meghaladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztikai adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: A gazdasági szervezetek a TEIR-ben egyszer regisztrált, máskor pedig működő társaságként voltak feltüntetve.Ez mindegyik mutatóra nézve változott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 6864 rekord.

Objektumok (sorok)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

Következtetések, javaslatok