A lap jelenlegi, 2011. június 22., 12:48-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egyéni vállalkozás által üzemeltettet kereskedelmi egységek vizsgálata a konkurens szakokkal/karokkal rendelkező térségek esetében Debrecenben 2004 és 2008 között

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A települések/kistérségek stratégiai fejlesztési tervét SWOT-analízissel készítettük el. A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, szolgáltatás stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Ez egy egyszerű helyzetelemző eszköz, ami önmagában összeköti felméréseinket és a kitűzött irányokat.Elmondható azonban, hogy nem helyettesíti feltétlenül a többi technikát, hanem inkább egyfajta kiindulópontot,egy rendezett helyzetelemzést szolgáltat számunkra. A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze:

• Strengths - erősségek (belső tényezők: olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen.)
• Weaknesses - gyengeségek (belső tényezők: pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyás, hogy még jobban működjenek)
• Opportunities - lehetőségek (külső tényezők: olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket.)
• Threats - veszélyek (külső tényezők: olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek.)

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/SWOT_elemz%C3%A9s

Innentől pedig konkrétan Debrecenre vetítve láthatjuk az elemzést:

• 2004-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 1 főre vetítve átlagosan (11,45), kisebb volt mint Debrecen esetében (14,53), ezért ez ERŐSSÉGNEK minősül.
• 2005-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 1 főre vetítve átlagosan (11,45), kisebb volt mint Debrecen esetében (13,29), ezért ez ERŐSSÉGNEK minősül.
• 2006-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 1 főre vetítve átlagosan (11,45), kisebb volt mint Debrecen esetében (11,87), ezért ez ERŐSSÉGNEK minősül.
• 2007-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 1 főre vetítve átlagosan (11,45), nagyobb volt mint Debrecen esetében (10,63), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2008-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 1 főre vetítve átlagosan (11,45), nagyobb volt mint Debrecen esetében (8,3), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.

• 2004-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek , cukrászdák száma 1 főre vetítve átlagosan (16,68), nagyobb volt mint Debrecen esetében (13,85), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2005-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek , cukrászdák száma 1 főre vetítve átlagosan(16,68), nagyobb volt mint Debrecen esetében (12,85), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2006-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek , cukrászdák száma 1 főre vetítve átlagosan (16,68), nagyobb volt mint Debrecen esetében (11,87), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2007-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek , cukrászdák száma 1 főre vetítve átlagosan (16,68), nagyobb volt mint Debrecen esetében (11,65), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2008-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek , cukrászdák száma 1 főre vetítve átlagosan (16,68), nagyobb volt mint Debrecen esetében (9,61), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.

• 2004-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma 1 főre vetítve átlagosan (69,56), nagyobb volt mint Debrecen esetében (58,8), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2005-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma 1 főre vetítve átlagosan (69,56), nagyobb volt mint Debrecen esetében (56,83), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2006-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma 1 főre vetítve átlagosan (69,56), nagyobb volt mint Debrecen esetében (55,5), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2007-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma 1 főre vetítve átlagosan (69,56), nagyobb volt mint Debrecen esetében (53,04), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2008-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma 1 főre vetítve átlagosan (69,56), nagyobb volt mint Debrecen esetében (45,71), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.

• 2004-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett könyv-,újság-,papíráru szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,82), nagyobb volt mint Debrecen esetében (1,6), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2005-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett könyv-,újság-,papíráru szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,82), nagyobb volt mint Debrecen esetében (1,41), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2006-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett könyv-,újság-,papíráru szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,82), nagyobb volt mint Debrecen esetében (1,41), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2007-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett könyv-,újság-,papíráru szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,82), nagyobb volt mint Debrecen esetében (1,31), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2008-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett könyv-,újság-,papíráru szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,82), nagyobb volt mint Debrecen esetében (1,36), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.

• 2004-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (11,92), nagyobb volt mint Debrecen esetében (8,36), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2005-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (11,92), nagyobb volt mint Debrecen esetében (7,76), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2006-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (11,92), nagyobb volt mint Debrecen esetében (7,64), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2007-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (11,92), nagyobb volt mint Debrecen esetében (7,33), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2008-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (11,92), nagyobb volt mint Debrecen esetében (6,84), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.

• 2004-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma 1 főre vetítve átlagosan (25,5), nagyobb volt mint Debrecen esetében (19,15), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2005-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma 1 főre vetítve átlagosan (25,5), nagyobb volt mint Debrecen esetében (17,7), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2006-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma 1 főre vetítve átlagosan (25,5), nagyobb volt mint Debrecen esetében (16,73), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2007-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma 1 főre vetítve átlagosan (25,5), nagyobb volt mint Debrecen esetében (16,55), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2008-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma 1 főre vetítve átlagosan (25,5), nagyobb volt mint Debrecen esetében (14,17), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.

• 2004-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,88), kisebb volt mint Debrecen esetében (2,58), ezért ez ERŐSSÉGNEK minősül.
• 2005-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,88), kisebb volt mint Debrecen esetében (2,38), ezért ez ERŐSSÉGNEK minősül.
• 2006-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,88), kisebb volt mint Debrecen esetében (2,68), ezért ez ERŐSSÉGNEK minősül.
• 2007-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,88), kisebb volt mint Debrecen esetében (2,86), ezért ez ERŐSSÉGNEK minősül.
• 2008-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 1 főre vetítve átlagosan (1,88), kisebb volt mint Debrecen esetében (2,38), ezért ez ERŐSSÉGNEK minősül.

• 2004-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett bárok, borozók száma 1 főre vetítve átlagosan (6,07), nagyobb volt mint Debrecen esetében (2,14), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2005-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett bárok, borozók száma 1 főre vetítve átlagosan (6,07), nagyobb volt mint Debrecen esetében (1,94), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2006-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett bárok, borozók száma 1 főre vetítve átlagosan (6,07), nagyobb volt mint Debrecen esetében (2,04), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2007-ben, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett bárok, borozók száma 1 főre vetítve átlagosan (6,07), nagyobb volt mint Debrecen esetében (1,99), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.
• 2008-ban, az egyéni vállalkozás által üzemeltetett bárok, borozók száma 1 főre vetítve átlagosan (6,07), nagyobb volt mint Debrecen esetében (1,75), ezért ez GYENGESÉGNEK minősül.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzés elvégzése közben előfordultak különböző problémák. Az adatokat a teir.vati.hu oldalról kérdeztük le, ahonnan előfordult, hogy rossz mutató lett letöltve, mivel nagyon hasonló volt az attribútumok elnevezése. A sorrenddel is előfordultak problémák, mivel különböző sorrendben kerültek letöltésre a mutatóink, ami később további nehézségeket okozott. Probléma volt az is, hogy a legfrissebb adatok még hiányosak voltak, vagy -esetünkben a 2008-as év- teljesen hiányoztak. Így csak a kevésbé friss és aktuális, régebbi adatokból dolgozhattunk. A lekért adatbázisok viszont hatalmasak voltak, és csak hosszú (és monoton) munka árán tudtuk leszűrni a nekünk szükséges adatokat belőle. Mindezeket később úgy lehetett kiküszöbölni, hogy a munkát teljes egészében elölről kellett kezdenünk, a lekérdezésektől a szűréseken át mindent. Ennek ellenére készen lettünk vele, aminek folytán - véleményünk szerint - igen hasznos eredmények születtek.

Objektumok (sorok)

2004-2008 az alábbi kistérségek kerültek vizsgálatra:

• Békéscsaba
• Budapest
• Debrecen
• Gödöllő
• Gyöngyös
• Gyula
• Jászberény
• Kaposvár
• Pécs
• Szarvas
• Szeged
• Szolnok

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

• Egyéni vállalkozás által üzemeltetett bárok, borozók száma (település)

Mértékegység: db Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél több bár, borozó található ott, mert annál több szabadidős lehetőség van, nagyobb a választási lehetőség közöttük.

• Egyéni vállalkozás által üzemeltetett élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (település)

Mértékegység: db Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél több élelmiszer jellegű üzlet, és áruház található ott, mert annál több szabadidős és vásárlási lehetőség van, annál nagyobb a választási lehetőség közöttük.

• Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek , cukrászdák száma (település)

Mértékegység: db Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél több étterem és cukrászda található ott, mert annál több szabadidős lehetőség van, annál nagyobb a választási lehetőség közöttük.

• Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) (település)

Mértékegység: db Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél több kiskereskedelmi hálózati egység található ott, mert annál több szabadidős és vásárlási lehetőség van, annál nagyobb a választási lehetőség közöttük.

• Egyéni vállalkozás által üzemeltetett könyv-,újság-,papíráru-szaküzletek száma (település)

Mértékegység: db Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél több könyv-,újság-,papíráru-szaküzlet található ott, mert annál több szabadidős és vásárlási lehetőség van, annál nagyobb a választási lehetőség közöttük.

• Egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma (település)

Mértékegység: db Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél több ruházati szaküzlet található ott, mert annál több vásárlási lehetőség van, annál nagyobb a választási lehetőség közöttük.

• Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (település)

Mértékegység: db Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél több vendéglátóhely található ott, mert annál több szabadidős lehetőség van, annál nagyobb a választási lehetőség közöttük.

• Egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (település)

Mértékegység: db Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél több zöldség-, gyümölcsszaküzlet található ott, mert annál több bevásárlási lehetőség van, annál nagyobb a választási lehetőség közöttük.

• Állandó népesség száma (település)

Mértékegység: fő Annál jobb turisztikai szempontból egy település, minél nagyobb az állandó népesség száma, mert minél több ember lakik egy településen, annál nagyobb lesz a forgalma az ott lévő vállalkozásoknak.

Mindegyik attribútumnál a 0 volt preferált. Minél nagyobb annál, jobb; minél nagyobb az X(i), annál nagyobb lehet az Y.

Az intervallum, amit az elemzés átkarol: 2004-2008

A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

  * Magyar Turizmus Zrt.,
  * Országos Idegenforgalmi Bizottság,
  * MATUR,
  * ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
  * Tourinform,
  * Magyar Szálloda Szövetség,
  * Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
  * a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
  * utazási irodák,
  * KSH,
  * turisták,
  * Nemzetgazdasági Minisztérium,
  * RIB,
  * a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
  * kutatók 
  * azok a személyek, akik az adott térségben egyéni vállalkozást akarnak létesíteni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A SWOT-analízis hasznosság becslése alapján az elemzés során megfogalmazott javaslatok mekkora potenciális bevétel növekedést eredményeznek a vizsgált térségnek. Például Debrecen esetében a bárok, borozók nyitása esetén figyelembe kell venni, hogy 2004 és 2008 között a számuk alul maradt az ideálisnak tekinthető értékhez képest. A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló bárok, borozók kapjanak támogatást. Az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el:

• egész éves nyitva tartással
• átlagosan napi 100 vendéggel számolva, mely szezonálisan ingadozó (áprilistól szeptemberig magasabb a látogatók száma)
• napi átlag 2000 Ft/fő bevétellel számolva
• éves bevételként 73.000.000 Ft realizálható.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megvalósításának lépései:

• adatok legyűjtése a TEIR-ről, az adatokat 4 évre (2004-2008) vonatkozóan kértük le és 8 mutatót vizsgáltunk
• a 9. mutató az állandó népesség volt, aminek segítségével 1 főre vetítettük a már lekérdezett adatokat
• 2004 és 2008 között 168 kistérség került vizsgálatra, amelyből leszűrtük a számunkra fontos

12 konkurens szakkal/karral rendelkező várost

• a következő lépés az ellenőrzés volt, amit az EXCEL kimutatás-varázslójával készítettünk el
• Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra
• Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást
• az elkészített SWOT-analízist a miau.gau.hu/wiki oldalra töltöttük fel, melyet szükség esetén hasznosítani lehet.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

Debrecen és a bárok borozók:

• A vizsgált Debrecen kistérség a 2004. évi Bárok, borozók mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2005. évi Bárok, borozók mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2006. évi Bárok, borozók mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2007. évi Bárok, borozók mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2008. évi Bárok, borozók mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a ruházati szaküzletek:

• A vizsgált Debrecen kistérség a 2004. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma (település) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2005. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma (település) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2006. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma (település) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2007. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma (település) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2008. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett ruházati szaküzletek száma (település) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a vendéglátóhelyek:

• A vizsgált Debrecen kistérség a 2004. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (település) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2005. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (település) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2006. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (település) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2007. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (település) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2008. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (település) mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Debrecen és a zöldség-, gyümölcs szaküzletek:

• A vizsgált Debrecen kistérség a 2004. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcs szaküzletek száma (település) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2005. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcs szaküzletek száma (település) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2006. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcs szaküzletek száma (település) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2007. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcs szaküzletek száma (település) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2008. évi Egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcs szaküzletek száma (település) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és az élelmiszer jellegű üzletek:

• A vizsgált Debrecen kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és az éttermek, cukrászdák:

• A vizsgált Debrecen kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a kiskereskedelmi hálózati egységek:

• A vizsgált Debrecen kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a könyv-, újság-, papíráru szaküzletek:

• A vizsgált Debrecen kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru szaküzl. mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru szaküzl. mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru szaküzl. mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru szaküzl. mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debrecen kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru szaküzl. mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Lehetőségek és veszélyek 2004-2008:

• A Egyéni vállalkozás által üzemeltetett zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (település) mutató tekintetében a veszély indokolt mértékű.
• A Élelmiszer jellegű üzletek mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.
• A Éttermek, cukrászdák mutató tekintetében a veszély indokolt mértékű.
• A Kiskereskedelmi hálózati egységek mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.
• A Könyv-, újság-, papíráru szaküzl. mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

következtetések, javaslatok

Debrecen erősségei közé tartozik az éttermek, cukrászdák, a kiskereskedelmi hálózati egységek, és a zöldség-, gyümölcs szaküzletek. Ezeket az erősségeket továbbra is fenn kell tartania Debrecennek, és fejlesztenie kell őket. Ezek közül lehetőség: a bárok borozók, és az élelmiszer jellegű üzletek. A lehetőségeket továbbra is fenn kell tartani.

A debreceni kistérség gyengeségei közé sorolandók: vendéglátóhelyek, könyv-, papíráru szaküzletek. Veszélynek minősültek: könyv-, újság-, papíráru szaküzlet, kiskereskedelmi hálózati egységek, éttermek, cukrászdák,zöldség-, gyümölcsszaküzletek, vendéglátóhelyek, ruházati szaküzletek. Ezeket fejleszeni kell, hogy ne veszélynek minősüljenek, javítani kell rajtuk.

A legtöbb vizsgálatnál a lehetőség potenciál nagyobb,mint amekkora ténylegesen kihasználásra került.

Az évenkénti elemzésből kiderült, hogy a legtöbb mutató kiegyenlítetlen teljesítményt nyújtott az évek során.

A bárok, borozók és az élelmiszer jellegű üzletek az évenkénti elemzések során gyengeségnek minősültek,összességében azonban lehetőségként jelentek meg. Ezt érdemes kihasználni és tovább fejleszteni.