A lap 2011. június 23., 15:13-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Berkenye SWOT analízise a közművelődési mutatók alapján

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb, mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika. A 25 kistérségi település mutatói értékének átlag számításával hasonlítom össze Berkenyei közművelődési intézmény mutatóit, ami alapján SWOT analízist készítek.

Mozielőadások száma

• A 2005-ös adat szerint az egész térségbe a mozi előadások száma átlagosan megközelítőleg 3. Berkenye esetében ez az érték 0 volt. Ebben az esetben akkor gyengeségről beszélünk.
• 2006-ban az átlag 0.28 volt. A település értéke viszont nem változott. Szóval a térség ugyanolyan gyenge maradt.
• A 2007-es évben az egész térségbe a mozi előadások száma átlagosan 0, így ebben az évben a térségnek a mozi előadások száma sem gyengeségként sem erősségként nem analizálható.
• 2008-ban a Berkenyei érték 0 volt, míg az egész térség átlaga ennél a mutatónál 0,043, tehát továbbra is gyengeségről beszélhetünk a település esetében.
• 2009-ben az átlag 0,08-ra emelkedett, Berkenyében még mindig 0 az eredmény, továbbra is gyengesége van.

A lehetőségeket és veszélyeket nézve a kistérségek mozielőadások száma 0,608 volt, míg a Berkenyei mozielőadások száma 0 volt. Így veszély áll fenn a településen.

Múzeumi kiállítások száma

• A 2005-ös évben. A Berkenyei település esetében ez az érték 0 volt, vagyis itt gyengeségről beszélhetünk.
• 2006-ban az átlagos érték 0,04 volt, a Berkenyei település értéke pedig nem változott. Így megmaradt a gyengeség.
• 2007-es évben az átlag megnőtt 0,08-ra míg Berkenye esetében a múzeumi kiállítások szám,a 0 maradt. A településen továbbra is gyengeség áll fenn.
• 2008-ban az átlagos kiállítások száma átlagosan 0,08. Ehhez viszonyítva Berkenye megint alul teljesített, hiszen az érték ebben az évben 0 volt. A gyengeség megmaradt.
• 2009-ben az átlag nem változott, a településen ismét nem nyílt újabb kiállítás. A település ebben az évben gyengeséget produkált.

A lehetőségeket és veszélyeket nézve múzeumi kiállítások átlaga az összes kistérségre nézve 0,064, míg Berkenye kiállításainak átlagos értéke pedig 0 volt. Így veszély áll fenn a településen.

A munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak száma

• 2005-ben a térség könyvtárainak száma átlagosan 0 volt. Berkenyénél is 0 az érték. A munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak számával kapcsolatban ebben az évben erősségről beszélünk.
• 2006-ban átlagosan 0 könyvtár épült a kistérségeknél. Berkenyére ez ugyanígy vonatkozik Vagyis sem erősség sem gyengeség nem jellemző.
• 2007-ben mind az átlagos könyvtárak száma, mind pedig a Berkenyei könyvtárak száma 0 volt. Itt nem áll fenn sem gyengeség sem erősség.
• 2008-ban az átlagos szám ami 0 sehol sem változott.
• 2009-es évben a könyvtárak száma nőtt 0,12-re, a Berkenyei érték pedig nem változott. Ebben az évben gyengeség áll fenn.

A lehetőségeket és veszélyeket nézve a munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak száma 0,024 volt, míg a Berkenyei munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak értéke 0 volt. Így veszély áll fenn a településen.

Közművelődési intézmények száma

• 2005-ben a térség közművelődési intézményeinek száma 0 volt. Berkenyénél ezekben a Közművelődési intézmények száma szintén 0 volt. Közművelődési intézmények számáról ebben az évben sem erősségről sem gyengeségről nem beszélünk.
• 2006-ban átlagosan a Közművelődési intézmények száma 0,8-ra nőtt Berkenyénél ebben az évben ez 1-re emelkedett. Vagyis erősség áll fenn.
• 2007-ben a közművelődési intézmények száma 0,52, Berkenyénél ez lecsökkent 0-ra. Ezért itt a gyengeség áll fenn.
• 2008-ban az átlagos munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak száma nem változott.
• 2009-es évben a Közművelődési intézmények száma 0,6-ra nőtt, Berkenye értéke 1-re változott. Ebben az évben az erősség áll fenn.

A lehetőségeket és veszélyeket nézve a Közművelődési intézmények száma átlagosan 0,488 volt, míg a Berkenyei Közművelődési intézmények értéke 0,6 volt. Így veszély áll fenn a településen.

Rendszeres művelődési foglalkozások száma

• 2005: A település rendszeres művelődési foglalkozások száma 1 volt. Berkenyénél ez az érték szintén 0, így a 'Rendszeres művelődési foglalkozások számánál itt gyengeséget észlelhetünk.
• 2006: a foglalkozások száma hirtelen megugrott 66-ra. A települések átlagához képest ami 57.74, ez magasabb eredmény, így lehetőséget mutat.
• 2007: 104-re ugrott a foglalkozások száma, így ez erősséget mutat.
• 2008: Vissza csökkent az eredeti állapotba (0) és így ez gyengeségnek számít a térségben.
• 2009: a foglalkozások száma 52, ami a települések átlagához képest alacsonyabb eredmény, s így gyengeséget mutat.

A lehetőségeket és veszélyeket nézve a rendszeres művelődési foglalkozások száma 1 volt. A Diósjenői rendszeres művelődési foglalkozások száma ugyanennyi volt, vagyis se nem veszélyről, se nem lehetőségről nem beszélhetünk. A manuális kivitelezésű SWOT analízis gyengesége, hogy a mutatókat önmagukban vizsgálja, nem egymáshoz viszonyítva.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

5 év*5 mutató+1 állandó népesség száma*25 település= 750 adat.

• Kevés volt a rendelkezésre álló adat, és sok érték 0 volt. Ez valószínűleg a települések kis mértetéből adódik, tehát ezek nem adatgyűjtési hiányosságok.

Objektumok (sorok)

• Alsópetény
• Bánk
• Berkenye
• Borsosberény
• Diósjenő
• Felsőpetény
• Horpács
• Keszeg
• Kétbodony
• Kisecset
• Legénd
• Nagyoroszi
• Nézsa
• Nógrád
• Nógrádsáp
• Nőtincs
• Ősagárd
• Pusztaberki
• Rétság
• Romhány
• Szátok
• Szendehely
• Szente
• Tereske
• Tolmács

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• A munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárak száma (település):Az irány minél nagyobb annál jobb (0), hiszen az egyéb könyvtárak száma minél nagyobb annál jobb a település számára
• Közművelődési intézmények száma (település):Az irány minél nagyobb annál jobb (0), hiszen a Közművelődési intézmények száma minél nagyobb annál jobb a település számára
• Mozielőadások száma (település): Az irány minél nagyobb annál jobb (0), hiszen a Mozielőadások száma minél nagyobb annál jobb a település számára
• Múzeumi kiállítások száma (település):Az irány minél nagyobb annál jobb (0), hiszen a Múzeumi kiállítások száma minél nagyobb annál jobb a település számára
• Rendszeres művelődési foglalkozások száma (település):Az irány minél nagyobb annál jobb (0), hiszen a Rendszeres művelődési foglalkozások száma minél nagyobb annál jobb a település számára

A feladat által érintett célcsoportok

• A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:
• a Magyar Turizmus Zrt. ill.
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• MATUR,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
• a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
• utazási irodák,
• KSH,
• turisták,
• Nemzetgazdasági Minisztérium,
• RIB,
• a megyei és
• régiós stratégiai döntés-előkészítők,
• a kapcsolódó kormányzati szereplők,
• a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
• kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek *milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
• a helyi közösség turisztikai felelőse
• az adott kistérség önkormányzata

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy falumúzeum létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevételbecslések érhetők el
• Egy múzeum bemutatja az állandó illetve időszakos kiállításai során berkenye vidéki jellegét, történelmi hagyományait.

Egy múzeumi belépő 1200Ft-ba kerül átlagosan. Ezekhez nyugdíjas kedvezmények kapcsolódnak, ami 800Ft.-os árat jelent. Tehát egy héten 5 alkalommal lehet megtekinteni a kiállításokat. A lakosság kb. 670 fő. Ehhez társulnak a különböző korosztályú turisták.

• Tehát egy havi bevétel heti 30fővel átlagos 1000 Ft.-os belépő árral számolva: 30fő*1000FTx4hét= 120000Ft. bevételt jelentene az önkormányzatnak, amiből a közművelődési intézményekre, illetve az infrastruktúrát lehetne fejleszteni.
• De ugyanez a helyzet a mozielőadásokkal is. Ha létesítenének moziépületet, vagy a mozielőadások számát növelnék meg, akkor az szintén bevételt eredményezne.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a közművelődési intézmények vizsgálata volt 5 évre (2005-2009) és 5 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2005-2007 között 25, a 2008-2009-es években is 25 kistérséget vizsgáltunk. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el az 5 db Y-STD elemzést. 2005-2007 között 25 objektumunk, és 5 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 25, 2008-2009-ben is ugyanennyiek voltak az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútumoké (oszlopoké) pedig 5. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Ezt követően a saját szócikk elkészítése volt a feladat, az Ideális szócikk alapján. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyártottuk le a sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltuk, hogy az adott kistérségben gyengeségnek vagy erősségnek, lehetőségnek vagy veszélynek számít-e, attól függően, hogy az adott kistérség jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősség és gyengeség 2005-2009

Lehetőség veszélyek 2005-2009

Következtetések javaslatok