„Tur BD Tema7 Keszeg” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Lehetőségek és veszélyek 2004-2009)
(A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája)
 
(26 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
=Forrás=
 
=Forrás=
 +
[http://miau.gau.hu/virag/Tema_7_vegleges.xlsx XLS]
 
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
 
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken Nagyorosziban SWOT-analízissel elemezve
+
A rétsági kistérség Keszeg településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008
 +
 
 
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
 
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája=
A feladatot a KSH adatai alapján kezdtem volna el csinálni. A meglévő adatok alapján próbáltam volna meghatározni a hely gyengeségeit és erősségeit, majd a környezetét megvizsgálva a lehetőségeit és a veszélyeit. Ezek alapján az adatokat az országos átlaghoz mértem volna, és így határoztam volna meg a sorrendet. A meghatározott átlagot az országban megszálló vendégek számából következtettem, elosztva azt a települések számával.
+
Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.
 +
 
 +
''Keszeg esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:''
 +
 
 +
 
 +
'''Bárok, borozóknál:'''
 +
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Keszegen 1db bár vagy borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Keszegen 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Keszegen 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Keszegen 2db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében ideálisnak minősül.
 +
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Keszegen 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
Az adott mutató 1 évben ideális volt és 4 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.
 +
 
 +
'''Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:'''
 +
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.  
 +
Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.
 +
 
 +
'''Éttermek, cukrászdák esetében:'''
 +
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,36 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,44 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,48 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,48 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,8 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.
  
Ehhez adatokat az Interneten kerestem volna, esetleg felkerestem volna a helyet, hogy alátámasszam a döntésemet. Megnéztem volna még, hogy létezik-e már hasonló témájú elemzés és segítségként használtam volna. Viszont az előző elemzésem nem lett volna olyan pontos, ugyanis nem adott volna pontos képet a település turisztikai helyzetéről.  
+
'''Kiskereskedelmi hálózatok esetében:'''
 +
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,46 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,4 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.
  
A település egy jobb turisztikai marketinggel valószínűleg előkelőbb helyet foglalhatna el az elemzett kistérségben.
+
'''Ruházati szaküzletek tekintetében:'''
 +
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.
  
A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír lehetőséggel:
+
'''Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:'''
* Vendégek száma a panziókban
+
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Keszegen 1 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Keszegen 1 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Keszegen 1 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Keszegen 2 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Keszegen 1 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
 +
Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.
  
A fenti táblázatból látszik, hogy Nagyoroszi az alábbi mutatók alapján bír veszélyekkel:
+
'''Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:'''
* Vendégek száma a kempingekben
+
*A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
* Vendégek száma a magánszállásadásban
+
*A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
* Vendégek száma a nyaralóházakban
+
*A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
* Vendégek száma a szállodákban
+
*A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
* Vendégek száma a turistaszállásokon
+
*A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban
+
Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken
 
  
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatok lekérése során le kellett kérni a 2004-es adatokat is, ugyanis az egyik mutatóban változás történt, így ezzel próbáltuk korrigálni az elemzésünket, majd később rájöttünk, hogy a két mutató ugyanaz. (Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken vs. Vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyeken)
+
Azért ezt az adatbázist választottuk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken. Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.
  
 
=Objektumok (sorok)=
 
=Objektumok (sorok)=
52. sor: 97. sor:
  
 
=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
 
=Attribútumok (X, Y oszlopok)=
* Vendégek száma a kempingekben (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+
A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.
* Vendégek száma a magánszállásadásban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+
* Vendégek száma a nyaralóházakban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+
*Bárok, borozók száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
* Vendégek száma a panziókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+
*Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
* Vendégek száma a szállodákban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+
*Éttermek, cukrászdák száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
* Vendégek száma a turistaszállásokon (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+
*Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
* Vendégek száma az ifjúsági szállókban (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+
*Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
* Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (1000 lakosra jutó vendégek száma): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél több a vendég, annál jobb a település turisztikai szempontból
+
*Ruházati szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
 +
*Vendéglátóhelyek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
 +
*Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
 +
 
 +
=A feladat által érintett célcsoportok=
  
A SWOT-elemzés 2004-2009-es időintervallumot vizsgál.
+
A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:
  
=A feladat által érintett célcsoportok=
+
*a Magyar Turizmus Zrt.
A SWOT-elemzés eredményét a helyi közösség turisztikai felelőse, az adott kistérség önkormányzata és esetleg még a Magyar Turizmus Zrt. is hasznosíthatja, mert hasznát vehetik különböző marketing elemzések céljából. Valamint megállapítható, hogy az adott településnek melyik turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
+
*Országos Idegenforgalmi Bizottság
 +
*MATUR
 +
*ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság
 +
*Tourinform
 +
*SMAI Magyarország
 +
*Magyar Szálloda Szövetség
 +
*Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége
 +
*a kistérségek települései,és az önkormányzataik
 +
*utazási irodák
 +
*KSH
 +
*turisták
 +
*Nemzetgazdasági Minisztérium
 +
*RIB
 +
*a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők
 +
*a kapcsolódó kormányzati szereplők
 +
*a turizmussal foglalkozó tanácsadók és kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
 +
*a helyi közösség turisztikai felelőse
 +
*az adott kistérség önkormányzata
  
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Az elemzés alapján meg tudjuk határozni azt a területet melynek fejlesztésével a legnagyobb anyagi hasznot tudjuk elérni.
 
Pl: Az elemzés alapján látható, hogy a környéken létesült nyaralóházakban megfelelő mennyiségű vendég foglal szállást, így egy ilyen beruházás anyagilag nem lenne veszteséges az adott településen sem.
 
  
Az elemzés várható hasznossága azért jobb, mint a best practice elemzéseké, mivel itt a teljes kistérség adatait összehasonlítva hozzuk meg a döntésünket, míg utóbbi esetében ezeket a következtetéseket az országos adatokból vontuk le. A best practice elemzések az objektumokat nem teljeskörűségre törekedve hasonlítják össze.
+
A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):
 +
 
 +
12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
 +
 
 +
napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
 +
 
 +
20%-os átlagos haszonkulccsal számolva
 +
 
 +
ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.
  
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:
 
A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatlegyűjtés
+
*A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:
* Adatbázis létrehozása
+
*Adatlegyűjtés
* Kimutatások létrehozása
+
*Adatbázis létrehozása (sorszám,kistérség,település, attribútum, érték, mértékegység, évszám, forrás, dátum)
* Standardizálás
+
*Kimutatások létrehozása
* Y0-elemzés
+
*Standardizálás
* További elemzés
+
*Y0-elemzés
* Eredményadatbázis létrehozása
+
*További elemzés
* Eredménypivot létrehozása
+
*Eredmény adatbázis létrehozása
* Diagramok létrehozása
+
*Eredmény- vizualizáció létrehozása
* Szócikk létrehozása
+
**Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
 +
**Diagramok létrehozása
 +
*Szócikk létrehozása
  
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
92. sor: 166. sor:
 
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi  Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
 
* 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi  Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
 
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi  Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
 
* 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi  Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi  Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
+
* 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi  Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
 
'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Keszegen'''
 
'''Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Keszegen'''
 
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi  Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
 
* 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi  Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
154. sor: 228. sor:
  
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)=
Nagyoroszi a véleményem szerint kisebb nagyobb turisztikai fejlesztésekkel jelentős fejlődést érhetne el a vizsgált mutatókban.
+
 
 +
*A Bárok, borozók száma mutató tekintetében Keszegen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, így lehetőségeit kitűnően kihasználta, ezt minimum szinten kell tartani.
 +
*A Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében Keszegen a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, így ebben az esetben ezek kiküszöbölésére kellene nagyobb figyelmet fordítani.
 +
*Az Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében Keszegen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, így ezt a minimum szinten kell tartani.
 +
*A Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében Keszegen a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, így ezek kiküszöbölésére kellene törekedni.
 +
*Keszegen a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, így minnél jobb kihasználásra kell törekedni.
 +
*A Ruházati szaküzletek száma mutatóban Keszegen nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, így ezen a területen a fejlesztés indokolt lenne, lehetőségek jobb kihasználására kellene törekedni.
 +
*A Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében Keszegen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, így lehetőségeit kitűnően kihasználta, így ezt a minimum szinten kell tartani.
 +
*A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült Keszegen, mint amennyire az indokolt lenne, így lehetőségeit kitűnően kihasználta, így ezt a minimum szinten kell tartani.
 +
 
 +
[[Kategória:Innovatív_turisztikai_elemzések]]

A lap jelenlegi, 2011. június 23., 22:15-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A rétsági kistérség Keszeg településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

Keszeg esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:


Bárok, borozóknál:

  • A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Keszegen 1db bár vagy borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Keszegen 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Keszegen 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Keszegen 2db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében ideálisnak minősül.
  • A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Keszegen 1db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.

Az adott mutató 1 évben ideális volt és 4 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.

Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:

  • A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Keszegen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszegen tekintetében gyengeségnek minősül.

Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.

Éttermek, cukrászdák esetében:

  • A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,36 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,44 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,48 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,48 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,8 db étterem illetve cukrászda működik. Keszegen 0 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.

Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.

Kiskereskedelmi hálózatok esetében:

  • A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,46 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,4 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db kiskereskedelmi egység működik. Keszegen 3 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.

Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.

Ruházati szaküzletek tekintetében:

  • A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Keszegen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Berkenye tekintetében gyengeségnek minősül.

Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.

Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:

  • A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Keszegen 1 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Keszegen 1 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Keszegen 1 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Keszegen 2 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Keszegen 1 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.

Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.

Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:

  • A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.
  • A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Keszegen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Keszeg tekintetében gyengeségnek minősül.

Az adott mutató mind az 5 évben gyengeséget mutatott, ezért a veszélyekhez sorolódik.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Azért ezt az adatbázist választottuk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken. Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

Objektumok (sorok)

  • Alsópetény
  • Bánk
  • Berkenye
  • Borsosberény
  • Diósjenő
  • Felsőpetény
  • Horpács
  • Keszeg
  • Kétbodony
  • Kisecset
  • Legénd
  • Nagyoroszi
  • Nézsa
  • Nógrád
  • Nógrádsáp
  • Nőtincs
  • Ősagárd
  • Pusztaberki
  • Rétság
  • Romhány
  • Szátok
  • Szendehely
  • Szente
  • Tereske
  • Tolmács

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.

  • Bárok, borozók száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
  • Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
  • Éttermek, cukrászdák száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
  • Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
  • Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
  • Ruházati szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
  • Vendéglátóhelyek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
  • Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

A feladat által érintett célcsoportok

A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

  • a Magyar Turizmus Zrt.
  • Országos Idegenforgalmi Bizottság
  • MATUR
  • ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság
  • Tourinform
  • SMAI Magyarország
  • Magyar Szálloda Szövetség
  • Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége
  • a kistérségek települései,és az önkormányzataik
  • utazási irodák
  • KSH
  • turisták
  • Nemzetgazdasági Minisztérium
  • RIB
  • a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők
  • a kapcsolódó kormányzati szereplők
  • a turizmussal foglalkozó tanácsadók és kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
  • a helyi közösség turisztikai felelőse
  • az adott kistérség önkormányzata

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

12 hónapos nyitva tartással (365 nap)

napi 50000 Ft árbevételt feltételezve

20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat végrahajtása során az alábbi lépéseket követtem:

  • A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:
  • Adatlegyűjtés
  • Adatbázis létrehozása (sorszám,kistérség,település, attribútum, érték, mértékegység, évszám, forrás, dátum)
  • Kimutatások létrehozása
  • Standardizálás
  • Y0-elemzés
  • További elemzés
  • Eredmény adatbázis létrehozása
  • Eredmény- vizualizáció létrehozása
    • Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
    • Diagramok létrehozása
  • Szócikk létrehozása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek 2004-2009

Borozók száma Keszegen

  • 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2005:A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma Keszegen

  • 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Éttermek és cukrászdák száma Keszegen

  • 2004:A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)Keszegen

  • 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma Keszegen

  • 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Ruházati szaküzletek száma Keszegen

  • 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Vendéglátóhelyek száma Keszegen

  • 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma Keszegen

  • 2004: A vizsgált Keszeg kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2005: A vizsgált Keszeg kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
  • 2006: A vizsgált Keszeg kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2007: A vizsgált Keszeg kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
  • 2008: A vizsgált Keszeg kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Lehetőségek és veszélyek 2004-2008

Keszeg és a Bárok, borozók száma: A Bárok, borozók száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Keszeg és az Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma: A Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Keszeg és az Éttermek, cukrászdák száma: A Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Keszeg és a Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül): A Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Keszeg és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma: A Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Keszeg és a Ruházati szaküzletek száma: A Ruházati szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Keszeg és a Vendéglátóhelyek száma: A Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Keszeg és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma: A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉSEK)

  • A Bárok, borozók száma mutató tekintetében Keszegen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, így lehetőségeit kitűnően kihasználta, ezt minimum szinten kell tartani.
  • A Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében Keszegen a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, így ebben az esetben ezek kiküszöbölésére kellene nagyobb figyelmet fordítani.
  • Az Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében Keszegen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, így ezt a minimum szinten kell tartani.
  • A Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében Keszegen a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben, így ezek kiküszöbölésére kellene törekedni.
  • Keszegen a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, így minnél jobb kihasználásra kell törekedni.
  • A Ruházati szaküzletek száma mutatóban Keszegen nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül, így ezen a területen a fejlesztés indokolt lenne, lehetőségek jobb kihasználására kellene törekedni.
  • A Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében Keszegen a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne, így lehetőségeit kitűnően kihasználta, így ezt a minimum szinten kell tartani.
  • A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült Keszegen, mint amennyire az indokolt lenne, így lehetőségeit kitűnően kihasználta, így ezt a minimum szinten kell tartani.