A lap jelenlegi, 2011. június 30., 21:42-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A rétsági kistérség Nőtincs településének SWOT analízise a működő kereskedelmi egységek számának alapján, hasonlóságelemzéssel 2004-2008

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az adatbázis legyűjtését követően egy excel táblázatban rendszereztem a rétsági kistérség településeit az évszámok tekintetében (2004-2008). A vizsgálatomban az egyes kistérségek kereskedelmi egységeinek változását elemeztem azok jellege szerint.

Nőtincs esetében a kimutatás azt mutatja, hogy:

Bárok, borozóknál:

• A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,4 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 1db bár vagy borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,12 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,04 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 1,8 db bár illetve borozó működik. Nőtincsen 0db bár illetve borozó működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A Nőtincsi bárok és borozók az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

Élelmiszer jellegű üzletek és szaküzleteknél:

• A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,56 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 3 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,48 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,32 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 3,04 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 1 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 2,92 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működik. Nőtincsen 2 db élelmiszer jellegű üzlet és szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A Nőtincsi élelmiszer jellegű üzletek és szaküzletek az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

Éttermek, cukrászdák esetében:

• A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,48 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,56 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 10,04 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,52 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 9,56 db étterem illetve cukrászda működik. Nőtincsen 1 db étterem illetve cukrászda működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A Nőtincsi éttermek, cukrászdák az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

Kiskereskedelmi hálózatok esetében:

• A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 2 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében erősségnek minősül.
• A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,36 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében erősségnek minősül.
• A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,4 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 4 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében erősségnek minősül.
• A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 5 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében erősségnek minősül.
• A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db kiskereskedelmi egység működik. Nőtincsen 6 db kiskereskedelmi egység működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében erősségnek minősül.
• A Nőtincsi kiskereskedelmi hálózatok az 5év tükrében a lehetőségekhez sorolódik, mert mind az 5 évben erősségnek mutatkozott.

Ruházati szaküzletek tekintetében:

• A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,8 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,84 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,72 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,76 db ruházati szaküzlet működik. Nőtincsen 0 db ruházati szaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A Nőtincsi ruházati szaküzletek az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

Vendéglátóhelyek alakulásának tekintetében:

• A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,24 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 4 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,04 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 5 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 5 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 6 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében erősségnek minősül.
• A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 5,12 db vendéglátóhely működik. Nőtincsen 7 db vendéglátóhely működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében erősségnek minősül.
• A Nőtincsi vendéglátóhelyek 2004-2006 a veszélyekhez sorolódott, 2007-től viszont a lehetőséghez került a folyamatos erősödés miatt.

Zöldség-, gyümölcsszaküzletek tekintetében:

• A 2004-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2005-ös adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2006-os adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,32 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2007-es adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A 2008-as adatok szerint a rétsági kistérség településein átlagosan 0,44 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működik. Nőtincsen 0 db zöldség-, illetve gyümölcsszaküzlet működött a vizsgált évben. Ez Nőtincs tekintetében gyengeségnek minősül.
• A Nőtincsi zöldség-, gyümölcsszaküzletek az 5év tükrében a veszélyekhez sorolódik, mert mind az 5 évben gyengeséget mutatott.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Azért ezt az adatbázist választottunk, mert ehhez állt rendelkezésünkre adat a www.teir.vati.hu -ról. A vizsgálatunk hasonlóságelemzésen alapul ezért attribútumként a rétsági kistérség települései szerepelnek évszámok szerint az objektumok pedig a kereskedelmi típusok száma az egyes településeken. Összes adatszám = 8 mutató (+1 mutató állandó népesség) * 5 év * 25 település = 1125 rekord.

Objektumok (sorok)

• Alsópetény
• Bánk
• Berkenye
• Borsosberény
• Diósjenő
• Felsőpetény
• Horpács
• Keszeg
• Kétbodony
• Kisecset
• Legénd
• Nagyoroszi
• Nézsa
• Nógrád
• Nógrádsáp
• Nőtincs
• Ősagárd
• Pusztaberki
• Rétság
• Romhány
• Szátok
• Szendehely
• Szente
• Tereske
• Tolmács

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A vizsgálat során a 2004-2008-ig lévő adatokat elemeztük.

• Bárok, borozók száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
• Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
• Éttermek, cukrászdák száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
• Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül)(db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
• Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
• Ruházati szaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
• Vendéglátóhelyek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.
• Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db): az iránya minél nagyobb annál jobb, mert minél nagyobb a számuk, annál jobb a település kereskedelmi szempontból.

A feladat által érintett célcsoportok

A SWOT - elemzés eredményét az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani:

• a Magyar Turizmus Zrt. ill.
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• MATUR,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
• a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
• utazási irodák,
• KSH,
• turisták,
• Nemzetgazdasági Minisztérium,
• RIB,
• a megyei és
• régiós stratégiai döntés-előkészítők,
• a kapcsolódó kormányzati szereplők,
• a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
• kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.
• a helyi közösség turisztikai felelőse
• az adott kistérség önkormányzata

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. egy borozó létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő borozókat alapul véve):

• 12 hónapos nyitva tartással (365 nap)
• napi 50000 Ft árbevételt feltételezve
• 20%-os átlagos haszonkulccsal számolva

ez évi 3650000 Ft eredményt hozhat.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

SWOT elemzésünk lépései:

• téma kiválasztás (rétsági kistérségek)
• adatgyűjtés a www.teir.vati.hu-ról
• adatbázis szerkesztése az excelben: azért készítettük ezt az adatbázist, mert ez lesz az elemzésünk alapja.
• darabnézetes kimutatás készítése, hogy meggyőződjünk arról, hogy minden objektumhoz és attribútumhoz csak egy érték tartozik.
• standardizálást végeztünk annak céljából, hogy adataink összehasonlíthatóak legyenek (egy főre jutó vendégéjszakák száma).
• rangsorolás
• Y standard
• Y0 elemzés elkészítése

Az adatokat legyűjtöttük a TEIR-ről. A feladat a kereskedelmi mutatók vizsgálata volt a rétsági kistérség településein 5 évre (2004-2008) és 8 mutatóra vonatkozóan, ebből építettük fel a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is le kellett gyűjtenünk, hogy egy főre tudjuk nézni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el a 8 db Y-STD és Y0 elemzést. 2004-2008 között 125 objektumunk, és 8 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 125, az X-attribútomoké (oszlopoké) pedig 9. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, és az ideális szócikk elkészítése.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:

• 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
• 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
• 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
• 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek, gyengeségek

Nőtincs és a bárok, borozók:

• 2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Bárok, borozók száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Nőtincs és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:

• 2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Nőtincs és Éttermek, cukrászdák:

• 2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Nőtincs és a Kiskereskedelmi hálózati egységek:

• 2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Nőtincs és a Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:

• 2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Nőtincs és a Ruházati szaküzletek:

• 2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Nőtincs és a Vendéglátóhelyek:

• 2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Nőtincs és a Zöldség-, gyümölcsszaküzletek:

• 2004:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2004. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2005:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2005. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2006. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2007:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2007. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008:A vizsgált Nőtincs kistérség a 2008. évi Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Lehetőségek és veszélyek 2004-2008

Nőtincs és a bárok, borozók:

A bárok, borozók száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Nőtincs és az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak:

Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Nőtincs és éttermek, cukrászdák:

A Éttermek, cukrászdák száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Nőtincs és a kiskereskedelmi hálózati egységek:

A kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Nőtincs és a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek:

A könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek száma mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

Nőtincs és a ruházati szaküzletek:

A Ruházati szaküzletek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Nőtincs és a vendéglátóhelyek:

A vendéglátóhelyek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Nőtincs és a zöldség-, gyümölcsszaküzletek:

A Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Következtetések, javaslatok

• A bárok, borozók tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
• A településnek az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak tekintetében a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
• A településnek az éttermeket, cukrászdákat nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználták
• A kiskereskedelmi hálózati egységeknek a veszélyek kiküszöbölésére kell nagyobb figyelmet fordítania.
• A vizsgált térség a könyv-, újság-, papíráru-szaküzletek esetében a lehetőségeit megfelelően kihasználta, érdemes ennek további fenntartása.
• A ruházati szaküzleteit illetően a lehetőségeket megfelelően használták ki.
• A vizsgált település vendéglátóhelyeit nézve a lehetőségeket kitűnően kihasználta.
• A zöldség-, gyümölcsszaküzleteinek tekintetében a lehetőségeket megfelelően kihasználták, érdemes ennek folytatása.