|
|
| (14 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | Tartalomjegyzék
| + | =Forrás= |
| − | [elrejtés] | + | [http://miau.gau.hu/levelezo/2011osz/valasztas.xlsx XLS] |
| | | | |
| − | 1 Forrás
| + | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= |
| − | 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
| + | Gazdasági, demográfiai adatok változásának hatása a választási eredményre. |
| − | 3 A feladat előtörténete
| |
| − | 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
| |
| − | 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
| |
| − | 5.1 Objektumok (sorok)
| |
| − | 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
| |
| − | 6 A feladat által érintett célcsoportok
| |
| − | 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
| |
| − | 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
| |
| − | 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
| |
| − | 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
| |
| − | 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
| |
| − | 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
| |
| − | 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
| |
| | | | |
| − | [szerkesztés] Forrás
| + | =A feladat előtörténete= |
| | + | A 3. negyedéves közvélemény-kutatások által az aktuális pártpreferenciák felkeltették a figyelmemet. Érdekesnek tartottam egy kutatást végezni a korábbi gazdasági, demográfiai változások hatását vizsgálva a választásokra levetíteni és számszerű adatokat kapni, hogy bizonyos változások milyen hatással vannak a pártválasztásra. |
| | | | |
| − | XLS
| + | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= |
| | + | Szakértői sablonszövegek: |
| | | | |
| − | A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
| + | * 2007 és 2009 között jelentésen eltérő átlag nettó bérnövekedés volt tapasztalható. (Jó lenne tudni a terület és élethelyzet specifikus inflációs hatásokat.) |
| − | Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
| + | * Mutatószám képzésben kezdtem, pl. munkabér növekedés/teljesítmény |
| − | A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
| |
| − | Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
| |
| − | Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
| |
| − | Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
| |
| − | Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
| |
| − | A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
| |
| − | Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
| |
| − | egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
| |
| − | egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
| |
| − | a mértékegység szerepeljen minden esetben
| |
| − | a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
| |
| − | Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
| |
| − | Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
| |
| − | Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
| |
| − | Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
| |
| − | Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
| |
| − | Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
| |
| − | A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
| |
| − | a logikus érvelésre
| |
| − | a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
| |
| − | az objektivitás elvárására
| |
| − | a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
| |
| − | az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
| |
| − | a szabálykövető magatartás elsajátítására
| |
| − | a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
| |
| − | a felesleges ismétlések kerülésére
| |
| − | az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
| |
| − | vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
| |
| | | | |
| − | Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
| + | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= |
| − | [szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe
| + | ==Objektumok (sorok)== |
| | + | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== |
| | + | =A feladat által érintett célcsoportok= |
| | + | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= |
| | + | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= |
| | + | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= |
| | + | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= |
| | + | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= |
| | + | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= |
| | + | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= |
| | + | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] |
| | | | |
| − | Utaljon lehetőleg:
| + | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] |
| − | | + | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] |
| − | a célra
| |
| − | a célcsoportra
| |
| − | az innovatív megoldás mikéntjére
| |
| − | | |
| − | Mégis legyen lehetőség szerint:
| |
| − | | |
| − | rövid
| |
| − | egzakt
| |
| − | figyelemfelkeltő
| |
| − | | |
| − | Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
| |
| − | [szerkesztés] A feladat előtörténete | |
| − | | |
| − | Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
| |
| − | | |
| − | miért választotta a szerző a témát,
| |
| − | vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
| |
| − | mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája | |
| − | | |
| − | Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
| |
| − | | |
| − | nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
| |
| − | időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
| |
| − | csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
| |
| − | ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
| |
| − | ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
| |
| − | illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
| |
| − | ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
| |
| − | | |
| − | Elsőként azt kell megadni:
| |
| − | | |
| − | milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
| |
| − | vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
| |
| − | miként sikerült a problémákat megoldani
| |
| − | ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
| |
| − | ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] Objektumok (sorok)
| |
| − | | |
| − | Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
| |
| − | és semmi mást
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)
| |
| − | | |
| − | Ide meg kell adni:
| |
| − | | |
| − | az attribútumok egzakt meghatározását
| |
| − | a használt mértékegységet attribútumonként
| |
| − | és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok | |
| − | | |
| − | Ide fel kell listázni (*)
| |
| − | | |
| − | a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
| |
| − | ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
| |
| − | | |
| − | Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
| |
| − | | |
| − | melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
| |
| − | mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
| |
| − | S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
| |
| − | | |
| − | A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
| |
| − | | |
| − | A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
| |
| − | | |
| − | milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
| |
| − | mennyit ér ez az állapot
| |
| − | milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
| |
| − | mennyit ér ez az állapot
| |
| − | mennyit a két érték közötti különbség
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
| |
| − | | |
| − | A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
| |
| − | | |
| − | Virtuális témaváltás:
| |
| − | | |
| − | legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
| |
| − | legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
| |
| − | | |
| − | Állapotkülönbségek
| |
| − | | |
| − | energiafelhasználás-különbözet
| |
| − | időfelhasználás-különbözet
| |
| − | égett része tömeg-arányának különbözete
| |
| − | ízélmény-különbözet
| |
| − | stb.
| |
| − | | |
| − | Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
| |
| − | | |
| − | | |
| − | | |
| − | [szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) | |
| − | | |
| − | Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
| |
| − | | |
| − | adatbázis
| |
| − | sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
| |
| − | solver ill. MY-X paraméterek
| |
| − | egyéb lépések
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
| |
| − | | |
| − | Ide
| |
| − | | |
| − | CSAK és
| |
| − | kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
| |
| − | felsorolásszerűen
| |
| − | a számítás releváns eredményei kellenek.
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
| |
| − | | |
| − | Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
| |
| − | | |
| − | meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
| |
| − | végső győztest kell hirdetni
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
| |
| − | | |
| − | Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
| |
| − | [szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
| |
| − | | |
| − | Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
| |
| − | | |
| − | melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
| |
| − | hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
| |
| − | mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
| |
| − | mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
| |
| − | mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
| |
| − | | |
| − | Ide kell megadni:
| |
| − | | |
| − | milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
| |
| − | milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
| |
| − | | |
| − | Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
| |
| − | Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
| |
| − | Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
| |
| − | Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
| |
A 3. negyedéves közvélemény-kutatások által az aktuális pártpreferenciák felkeltették a figyelmemet. Érdekesnek tartottam egy kutatást végezni a korábbi gazdasági, demográfiai változások hatását vizsgálva a választásokra levetíteni és számszerű adatokat kapni, hogy bizonyos változások milyen hatással vannak a pártválasztásra.
