„Determinizmus” változatai közötti eltérés
| (6 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | |||
| − | |||
| − | * ... | + | *'''2002. ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.''' |
| − | Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük. | + | |
| + | |||
| + | |||
| + | *'''1988. | ||
| + | Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...''' | ||
| + | |||
| + | *'''1989 | ||
| + | (A tudományos determinizmus) az a doktrína, mely szerint egy zárt fizikai rendszer tetszőleges jövő pillanatban vett állapotát, tetszőleges pontossággal meg lehet jósolni, még akár a rendszeren belülről is, oly módon, hogy a jóslatainkat tudományos elméletekből vezetjük le, a kezdeti feltételek ismeretében, melyek szükséges pontossága mindig kiszámolható, ... ha tudjuk, hogy milyen jóslási feladatról van szó. A démon, csakúgy, mint egy tudós ember, nem kell, hogy abszolút matematikai precizitással ismerje a kezdeti feltételeket; a tudóshoz hasonlóan meg kell elégednie véges pontossággal''' | ||
| + | |||
| + | *'''1986. | ||
| + | Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.''' | ||
| + | *'''1976. | ||
| + | Egy rendszerről akkor mondjuk azt, hogy „determinisztikus”, ha – feltéve, hogy adva vannak bizonyos overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t 1 , t 2 , t 3 , … t n időpontban e rendszerre vonatkozó overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> e 1 , e 2 , e 3 , … e n adatok, és overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> E t a rendszer állapota valamely tetszőleges overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t időpontban – van egy olyan funkcionális viszony, mely szerint | ||
| − | + | display="block" overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">E t = f e 1 , t 1 , e 2 , t 2 , … e n , t n , t | |
| − | + | A rendszer „egy egész időszak folyamán determinisztikus” lesz, ha a fenti formulában szereplő overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t bármely időpont lehet ezen időszakon belül... Ha a világegyetem, mint egész, egy ilyen rendszert alkot, a determinizmus igaz a világegyetemre nézve; ha nem alkot ilyen rendszert, akkor nem igaz''' | |
| − | |||
| − | |||
| + | *'''1974 | ||
| + | Mi a különbség e kétféle [determinisztikus és indeterminisztikus] világ között a jövőbeli események determináltsága szempontjából? A különbség abban a funkcionális kapcsolatban [Kiemelés tőlem.] van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival''' | ||
| + | *'''1935 | ||
| + | ... a világmindenség jelen állapota az előző állapot okozatának és az eljövendő állapot okának tekintendő. Az olyan értelem, mely egy bizonyos pillanatban a természet összes erőit és az azt összetevő egységek helyzetét ismerné, mely továbbá eléggé mélyreható volna ezen adatok elemzésére, egyazon képletbe foglalhatná a világ legnagyobb testének és legkönnyebb atomjának mozgását. Semmi sem volna bizonytalan előtte; a jelen módjára látná a jövőt, éppúgy, mint a múltat. Az emberi értelem a csillagászatban elért tökéletességgel halvány vázául szolgálhat egy ilyen értelemnek... Az igazság keresése érdekében kifejtett minden erőlködése arra irányul, hogy minél jobban megközelítse a fent elképzelt értelmet''' | ||
| + | [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21264] | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
| 29. sor: | 42. sor: | ||
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek | LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek | ||
* ... | * ... | ||
| − | + | ||
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
| − | * ... | + | * ... |
| + | nem találtam | ||
| + | |||
== Definíciós modul == | == Definíciós modul == | ||
| − | |||
| + | determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő. | ||
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
| − | Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem | + | *'''Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem''' |
| − | Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen | + | *'''Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen''' |
* ... | * ... | ||
| + | |||
== Ajánlott irodalmak modulja == | == Ajánlott irodalmak modulja == | ||
"Kindler József | "Kindler József | ||
| 60. sor: | 76. sor: | ||
* ... | * ... | ||
| + | [[Kategória:Lexikon_(special)]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. január 30., 12:46-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 2002. ...Determinizmus - ha azt a föltevést, hogy minden ami történik, okoknál fogva szükségképp történik, egyetemesítjük s az emberi akaratra is kiterjesztjük, olyképp, hogy az akaratnak minden nyilvánulása a reá ható okok (motívumok) folytán szigorú szükségességgel áll be, akkor az akaratról szóló ezt a tanítást determinizmusnak nevezzük.
- 1988.
Bár a „determináltnak” az az értelme, mely szerint a jövő determinált pusztán azért, mert az lesz, ami lesz, elegendő (legalábbis én így vélem) a determinizmus egyes ellenfeleinek – nevezetesen Bergsonnak és a pragmatistáknak – a megcáfolásához, a legtöbb ember mégsem erre az értelemre gondol, amikor úgy beszél a jövőről, mint ami determinált. Ilyenkor voltaképpen egy formulára gondolnak, amelynek segítségével a jövőt úgy lehet ábrázolni – s legalábbis elvileg ki lehet számítani – mint a múlt függvényét. E ponton azonban nagy nehézségekkel találjuk magunkat szembe...
- 1989
(A tudományos determinizmus) az a doktrína, mely szerint egy zárt fizikai rendszer tetszőleges jövő pillanatban vett állapotát, tetszőleges pontossággal meg lehet jósolni, még akár a rendszeren belülről is, oly módon, hogy a jóslatainkat tudományos elméletekből vezetjük le, a kezdeti feltételek ismeretében, melyek szükséges pontossága mindig kiszámolható, ... ha tudjuk, hogy milyen jóslási feladatról van szó. A démon, csakúgy, mint egy tudós ember, nem kell, hogy abszolút matematikai precizitással ismerje a kezdeti feltételeket; a tudóshoz hasonlóan meg kell elégednie véges pontossággal
- 1986.
Mit tanít a determinizmus? Azt tanítja, hogy az univerzumnak a már lejátszódott része teljes egészében meghatározza, hogy a maradék része milyen lesz. A jövő nem rejteget a méhében különféle lehetőségeket: az a rész, amit jelennek hívunk, csak egyetlen totalitással kompatibilis. Az örökkévalóság által kiválasztott egyetlen jövőbeli komplementeren kívül minden más lehetetlen.
- 1976.
Egy rendszerről akkor mondjuk azt, hogy „determinisztikus”, ha – feltéve, hogy adva vannak bizonyos overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t 1 , t 2 , t 3 , … t n időpontban e rendszerre vonatkozó overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> e 1 , e 2 , e 3 , … e n adatok, és overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> E t a rendszer állapota valamely tetszőleges overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t időpontban – van egy olyan funkcionális viszony, mely szerint
display="block" overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">E t = f e 1 , t 1 , e 2 , t 2 , … e n , t n , t A rendszer „egy egész időszak folyamán determinisztikus” lesz, ha a fenti formulában szereplő overflow="scroll" xmlns:mml="http://www.w3.org/1998/Math/MathML"> t bármely időpont lehet ezen időszakon belül... Ha a világegyetem, mint egész, egy ilyen rendszert alkot, a determinizmus igaz a világegyetemre nézve; ha nem alkot ilyen rendszert, akkor nem igaz
- 1974
Mi a különbség e kétféle [determinisztikus és indeterminisztikus] világ között a jövőbeli események determináltsága szempontjából? A különbség abban a funkcionális kapcsolatban [Kiemelés tőlem.] van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival
- 1935
... a világmindenség jelen állapota az előző állapot okozatának és az eljövendő állapot okának tekintendő. Az olyan értelem, mely egy bizonyos pillanatban a természet összes erőit és az azt összetevő egységek helyzetét ismerné, mely továbbá eléggé mélyreható volna ezen adatok elemzésére, egyazon képletbe foglalhatná a világ legnagyobb testének és legkönnyebb atomjának mozgását. Semmi sem volna bizonytalan előtte; a jelen módjára látná a jövőt, éppúgy, mint a múltat. Az emberi értelem a csillagászatban elért tökéletességgel halvány vázául szolgálhat egy ilyen értelemnek... Az igazság keresése érdekében kifejtett minden erőlködése arra irányul, hogy minél jobban megközelítse a fent elképzelt értelmet
Ontológiai modul
rendezettség
biológiai determinizmus
globalizáció
elemek heterogenitása
LaPlace féle determinizmus, pszihológiai determinizmus, biológiai determinizmus, materialisztik determinizmus, fatalizmus, nélküleztettlenség, technikai determinizmus, kvantum mechanikai NO-GO tételek
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
nem találtam
Definíciós modul
determinizmus: annak a képessége, hogy irányítsuk vagy meghatározzuk valakinek vagy valaminek a cselekedeteit. Így “a személy saját determinizmusából” megtett dolgot a személy saját maga okozná, nem pedig egy hozzá képest külső erő.
Tesztkérdések modul
- Determinizmus szerint az akarat foltetlenul szabad, az az elhatarozasaiban fuggetlen minden okokbol? Nem
- Determinizmus szerint, ha adva vannak az akaratra hato okok, motivumok, akkor adva van az akarat elhatarozasa is? Igen
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
"Kindler József ""Fejezetek a döntéselméletből"" Aula; Bp.; 1991"
"Káldor Miklos ""Gazdaságelmélet - gazdaságpolitika: Válogatott tanulmányok"" Közgazd. és Jogi Kvk.; Bp.; 1989"
"Gábor András ""Szakértő rendszerek 1988: Ismeretalapú információ feldolgozás Magyarországon"" Számalk; Bp.; 1988"
Fizika, Balázs Nádor, "Káosz és kvantummechanika", http://www.kfki.hu/ cheminfo/TermVil/tv9705/kaosz.html
http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/muvek/e.html, Arthur Eddington " A determinizmus alkonya…"
- ...
