A lap 2011. október 16., 21:03-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A múzeumlátogatások várható számának 2011. és 2012. évi modellezése.

A feladat előtörténete

A kultúrafogyasztás évről évre egyre inkább szorul ki a fogyasztók szükséglethierarchiájából. A kultúra egyre inkább „luxuscikként” jelenik meg a piacokon. Számos tényezőt figyelembe véve arra voltam kíváncsi a szimulációm során, hogy a múzeumok, mint kulturális intézmények és közvetítők milyen látogatottságra számíthatnak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A 2011, illetve a 2012. évre vonatkozó becsléseimet az Excelben Trend függvény segítségével végeztem el. Alapul véve a B26-J27 cellák (lásd: „Alapadat táblák” munkalap) minimum és maximum értékeit, melyek az egyes változók kapcsán lettek meghatározva.

2011. év szimulációja

Az „Alapadat táblák” munkalap B54-J54 celláiba olyan adatokat vettem fel az egyes attribútumokhoz, melyek egy pozitív, azaz optimista évet feltételeznek. Ebben az esetben a várható látogatószám 2011-ben 10366 ezer fő (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B60 cella). Ez azt jelenti, hogy az előző évhez képest a látogatószám a becslés alapján 909 ezer fővel emelkedni fog („Alapadat táblák” munkalap, B60 cella-K21. cella). Az „Alapadat táblák” munkalap B55-J55 celláiba egy pesszimista évnek megfelelő adatokat vettem fel az egyes attribútumokhoz. Így a látogatószám 10098 ezer fővel alakul (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B61 cella). Ez azt jelenti, hogy 2010-es évhez képest még mindig javulás várható a látogatószám tekintetében, azonban az optimista esethez képest a becsült látogatószám 268 ezer fővel kevesebb lesz.

2012. év szimulációja

A 2012-es év optimista becslése esetén ismételten olyan adatokat vettem fel (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B56-J56. cellák), amelyek egy pozitív helyzetet jellemeznek az egyes változók esetében. Azonban ez év tekintetében a 2011-es év során megbecsült értékeket is figyelembe vettem. Ennek megfelelően a becsült múzeumlátogatók száma egy feltételezett jó 2012-es év esetén 10347 ezer fő (lásd „Alapadat táblák” munkalap, B62 cella), ami valamivel kevesebb látogatószámot jelent a 2011-es évhez képest. Az év pesszimista becslése esetén a várható látogatószám 10011 ezer fő (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B63 cella). Az egyes attribútumokhoz tartozó becsült értékek a B57-J57 cellákban láthatóak.

Kritika:

• Bár a becsléseket az Excel függvénye segítségével végeztem el az egyes esetekben (optimista, pesszimista), illetve a két év tekintetében, a becsült értékek szubjektívek. A 1993-2010. év közötti állapotokat figyelembe véve állapítottam meg azokat.
• A trendszámítás továbbá nem veszi figyelembe az irányokat sem. Tehát nem állapítható meg, hogy egy független változó, a többi változatlansága mellett, hogyan hat az y-ra, azaz a függő változóra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok (X, Y változók) a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos honlapjáról (lásd: „Data” munkalap, E oszlopa) származnak, az előző 18 évet reprezentálva (1993-2010). A felhasznált adatok egyidejűek, azaz mind az X változók, mind az Y változó adott évet reprezentálnak.

Objektumok (sorok)

A szimulációt Magyarország 1993-2010. közötti éveire futattam le. Az adott időszakok az „Alapadat táblák” munkalap A4-A21. celláiban láthatóak. 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Átlagos kulturális kiadások (Ft/háztartás) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a kulturális kiadás mértéke, annál valószínűbb, hogy múzeumi belépőkre is költenek a kultúrafogyasztók.

Kiállítások száma (ezer db) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél több a kiállítás, annál valószínűbb, hogy több látogató megy el múzeumokba.

Muzeális intézmények száma (db) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél több a muzeális intézmény, annál több látogató várható, hiszen több a lehetőség.

• Megjegyzés: az önellenőrzés céljából számított korrelációs érték alapján az iránynak 1-nek kellene lennie (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, D25 cella), azonban a saját feltételezésemben bízva 0 irány szerint haladok tovább a szimulációval.

Alkalmazásban állók havi átlagkeresete (Ft) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél magasabb az alkalmazottak átlagkeresete, annál valószínűbb, hogy több a múzeumlátogatók száma is, hiszen van miből finanszírozni a belépőket.

Munkanélküliek száma (ezer fő) – Irány= 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküliek száma, annál kevesebb lesz a múzeumi látogatók száma, hiszen nincs keresete a fogyasztóknak, egy múzeumi látogatást nem engedhetnek meg maguknak.

Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (ezer fő) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél magasabb a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, annál valószínűbb, hogy nyitottabbak a múzeumi kiállításokra, ezért nőni fog a látogatószám is.

GDP értéke folyó áron (milliárd Ft) – Irány=0, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a GDP értéke, annál valószínűbb, hogy nőni fog a múzeumi látogatások száma.

Színházi előadások száma (ezer db) – Irány=1, ami azt jelenti, hogy minél több a színházi előadások száma, annál kevesebb a múzeumi látogatások száma, ugyanis konkurenciaként elszívja a kultúrafogyasztókat.

Mozi előadások száma (ezer db) – Irány= 0, ami azt jelenti, hogy minél több a mozielőadások száma, annál kevesebb a múzeumi látogatások száma, ugyanis konkurenciaként elhódítja a kultúrafogyasztókat, csakúgy, mint a színházi elődadások.

• Megjegyzés: az önellenőrzés céljából számított korrelációs érték alapján az iránynak 0-nak kellene lennie (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, J25 cella), azonban a saját feltételezésemben bízva 1-es irány szerint haladok tovább a szimulációval.

Múzeum-látogatás (ezer fő) – ez az Y változó (lásd: „Alapadat táblák” munkalap K oszlopa), vagyis az attribútumnak nincs iránya.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsődleges célcsoportnak határoztam meg a múzeumok igazgatóit, hiszen nem mindegy számukra sem a kiállítások, sem a rendezvények szempontjából az, hány látogatóval kell számolniuk. Továbbá könnyebben tervezhetővé válthatnának az alábbiak:

• a várható látogatók számából meg tudják tervezni az időszakos kiállítások időtávját.
• látogatók számához mérten kapacitásbővítések tervezése.
• tárlatvezetések számának növelése, vagy csökkentése.
• többek között az Alkalmazásban állók havi átlagkeresete (Ft), Munkanélküliek száma (ezer fő), illetve GDP értéke folyó áron (milliárd Ft) attribútumok figyelembe vételével esetleges jegyárak csökkentése, kedvezményes jegyvásárlási lehetőségek bővítése.
• stb.

Másik célcsoportomként a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot határoztam meg, akinek meghatározó szerepe van a kulturális intézmények támogatásában, jólétének biztosításában. Az általam meghatározott tényezők, illetve a szimuláció kimenetelének révén (várható látogatószám 2011-ben, illetve 2012-ben), tervezhetőbbé válhatna a szükséges támogatás mértéke.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Kiadás 1.A trendelemzéshez szükséges források

• 1 fő: Modell felállítása, adatok összegyűjtése a Központi Statisztikai Hivatal oldaláról, a táblázatok megszerkesztése
• Excelben a 2011, év, és 2012. év attribútumainak optimista és pesszimista értékbecslése, Trendfüggvény számítása, eredmények kiértékelése.
• 5000 forintos órabér, minimum 5 óra munka
• Ár = 25. 000 Ft.

• 1 fő: Excel-ben (2003-as verzió) való munkavégzés
• Excel tanfolyam ára: 30. 000 Ft.
• 25. 000 Ft + 30. 000 Ft = 55. 000 Ft

2. Saját megoldáshoz szükséges források

• 1 fő: adatok összegyűjtése, táblázatok szerkesztése (Excelben), COCO lefuttatása, a szimuláció kiértékelése
• My X használata, mely ingyenesen elérhető a miau.gau.hu honlapján
• Excel tanfolyam ára: 30. 000 Ft
• 5000 Ft-os órabér, minimum 8 óra munka
• Ár= 40. 000 Ft.

• 30, 000 Ft + 40. 000 Ft = 70. 000 Ft

A két megoldás közti különbség: 15. 000 Ft.

Bevétel A szimuláció helyes lefuttatása, valamint kiértékelése révén a múzeumok könnyebben tudnak tervezni a jövőre vonatkozóan. Ebből kifolyólag a szimuláció kimenetele értékkel rendelkezik, ami a kiadásban meghatározott költségeknél várhatóan nagyobb bevételeket eredményez.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának első lépésenként létrehoztam a „Data” munkalapot, melyen az adatok/objektumok attribútumai, mértékegységei, mennyiségei, forrásai, letöltésének dátumai, valamint a rögzítő neve külön oszlopban szerepel.

Ezek után a új fülön a „Pivot” munkalapon létrehoztam kimutatás varázsló segítségével a Pivot táblázatot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül.

A primer adatokat tartalmazó táblázatot készítettem el következő lépésben, mely az „Alapadat táblák” munkalapon található meg (lásd: A3-K21. cellák). A táblázat a függő (K oszlop), illetve a független változókat (B-J oszlopok) tartalmazza.

A táblázat feltöltését követően a B24-J24-es cellákban megadtam az irányokat. Az irányok 1, illetve 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatásának megfelelően (lásd: Wiki szócikk Attribútumok (X, Y oszlopok) c. pontja).

A szimuláció lefuttatásában akadályt jelentett az, hogy a változók mértékegységei nem egyneműek voltak. Ezt rangsorszámok létrehozásával küszöböltem ki (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B32-J49 tartománya). Ezzel a primer adatok standardizálásra kerültek.

A rangsorszámok, valamint az Y-változó bevételével (lásd: „Alapadat táblák” munkalap, B32-K49 tartománya) lefutattam a COCO-t, melynek eredménye a „COCO” munkalapon található.

• elsőként a tény/becslés oszlopait néztem meg, illetve azok különbségét (lásd: COCO munkalap, N68-M85 tartománya). Látható, hogy az 1994-es, illetve 1996-os évek ellentétei egymásnak. A COCO munkalap A8-K25 táblázat 1994 és 1996. évét megvizsgálva látható, hogy 1994-es évhez a 1996 év rosszabb évnek minősíthető. Az X-változók értéke jellemzően csökkent, ezzel azt eredményezve, hogy az Y-változó értéke is csökkent, azaz a múzeumi látogatások száma (ezer fő).
• azonban ha egy objektum becsült ára alacsonyabb, mint a tényleges, akkor ez azt jelenti, hogy felülértékelés történt (lásd: „COCO munkalap, K68-L85 tartománya). Feltételezhetően az X változók hiányosak, nem magyarázzák maximálisan az Y-változó értékét. Egy későbbi szimuláció során célszerű további X-változókat bevonni.
• az 1996-os év esetében fordított a helyzet. A becslés, nagyobb értékű, mint a tény. Ebben az esetben a 1996-os alul van értékelve a múzeumlátogatások számának kimenetelét tekintve.
• a lépcsők 2 táblát megnézve a COCO munkalapon látható, hogy csökkenő értékeket mutatnak. Ha nincs például kulturális kiadás (ezer Ft/fő) ott nincs Múzeumlátogatás sem (B59 cella). Ez az állítás igaz a kiállítások számának tekintetében is: ha nincs kiállítás, nincs múzeumlátogató sem.
• a lépcsők 2 F illetve J oszlopát megnézve látható az is, hogy hiába csökkent a munkanélküliek száma, nem mennek többen múzeumba, illetve hiába kevesebb a mozielőadások száma, az sem eredményezi automatikusan a múzeumlátogatások növekedését.

A 2011 és 2012. év várható látogatószámának megbecsüléséhez FKeres függvényt használtam.

• ehhez 2010. évet alapul véve megbecsülésre kerültek az „Alapadat táblák” munkalap 50 és 51. sorában a rangsorszámok.
• a szimulációba bevonásra került még továbbá a „COCO” munkalap A48-J66-os tartománya
• a módszer eredményeként 2011-re a becsült látogatószám 10213 ezer fő, míg 2012-ben 10650 ezer fő.

Az „Alapadat táblák (2)” munkalapon ezek után megfordítottam az irányokat és megnéztem, hogy milyen eredmények születnének.

• az inverz megoldás az „inverz” munkalapon látható
• HA függvény segítségével aztán a „COCO munakalap, O68-O85 celláiban ellenőriztem, hogy az eredmények mennyire kockázatosak.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet