„Cappuccino” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat által érintett célcsoportok)
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
 
(25 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  
   A letölthető excel URL-je: [http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bp_phd_v1.xls XLS]
+
   A letölthető excel URL-je:
  Egyéb támogatás: [http://miau.gau.hu/miau2009/index_2.php3?x=e07&string=Badinszky itt]
 
  
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
 
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
10. sor: 9. sor:
 
== A feladat előtörténete ==
 
== A feladat előtörténete ==
  
Rendszeresen fogyasztok cappuccinót, nemcsak a koffein tartalma miatt iszom, hanem azért, mert szokássá vált a számomra.  
+
Nagyon szeretem az otthon főzött kávét. Ha esetleg a lakásomtól távol vagyok, mindig felkeresek egy-két helyet, ahol elfogyaszthatom aktuális koffeinadagomat, cappuccinómat.
 +
 
 +
Az utóbbi időben igen sok kávézóban megfordultam. Mivel életem részévé vált az erős fekete és társai, a minden formában elkészíthető kávé családja, ezért gondoltam, az általam fontosnak vélt szempontok szerint rangorolom őket.  
  
Nagyon szeretem az otthon főzött kávét. Ha esetleg a lakásomtól távol vagyok, mindig felkeresek egy-két helyet, ahol elfogyaszthatom aktuális koffeinadagomat, cappuccinómat.  
+
Munkám során kifejezetten a cappuccinókat mutatom be, hiszen mostanság sokkal szívesebben kortyolok hosszasan habos csodákat, mint a nyeletnyi feketét.
  
 
Mégis, melyik a legjobb hely?
 
Mégis, melyik a legjobb hely?
18. sor: 19. sor:
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
A kávézók cappuccinóival általában elégedett vagyok, de magasak az elvárásaim ezekkel szemben.  
+
A kávézók cappuccinóival általában elégedett vagyok, de magasak az elvárásaim ezekkel szemben, gondolok itt egy cappuccinó kávétartalmára, Budapesten való gyakoriságukra vagy akár az itallap választékára. Ezeknek a paramétereknek megfelelően, mintahogy az értékeket kiosztva (a magasabb szám a jobb) láthatjuk, hogy a Starbucks Coffee, a Coffeeshop Company, és a Dallmayr kávézók a vezetők.  
  
Ezért választottam feladatomnak és célomnak, hogy a 6 híresebb kávézóláncot összehasonlítsam az általam fontos szempontok alapján, és megtaláljam a legjobbat.  
+
Napjainkban fontos az ár megítélése, vagyis annak eldöntése, hogy egyes helyeken mennyi pénzt adunk ki egy-egy adat cappuccinóért, de véleményem szerint nem ez a legfontosabb szempont. Az összhatás a fontos, amihez minden attribútom rangsorolása eredményezi a végső következtetést és a kávézók legközelebbi felkeresését.  
  
Amennyiben nem lett volna ez az óra, akkor egyszerű osztályozással döntöttem volna el a „pivot” fülön található táblázat alapján, hogy melyik a jobb. Amelyik a legtöbb 1-es számot kapja, számomra az a jobb.
+
Ezért választottam feladatomnak és célomnak, hogy a 6 híresebb kávézóláncot összehasonlítsam az általam fontos szempontok alapján, és megtaláljam a legjobbat.
  
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
45. sor: 46. sor:
 
Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
Az attribútumok és mértékegységei.
 
Az attribútumok és mértékegységei.
 +
 
- A kávétartalom tulajdonság ml-ben határozható meg az adat.
 
- A kávétartalom tulajdonság ml-ben határozható meg az adat.
 +
 
- A gyakoriságnál- Budapesten található helyek elhelyezkedése, sűrűségét mértem, így Budapest/ db a mértékegysége.
 
- A gyakoriságnál- Budapesten található helyek elhelyezkedése, sűrűségét mértem, így Budapest/ db a mértékegysége.
 +
 
- A fogyasztói árnál forintban került meghatározásra, hogy egy normál cappuccinó mennyibe kerül.
 
- A fogyasztói árnál forintban került meghatározásra, hogy egy normál cappuccinó mennyibe kerül.
 +
 
- A kiszolgálásnál a személyes tapasztalatom alapján értékeltem, így ez viszonylag szubjektív értékelés.
 
- A kiszolgálásnál a személyes tapasztalatom alapján értékeltem, így ez viszonylag szubjektív értékelés.
 +
 
- Egyéb termékek számát a darabszámok alapján határoztam meg.
 
- Egyéb termékek számát a darabszámok alapján határoztam meg.
 +
 
A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.
 
A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.
  
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
Vizsgálatom olyan embereknek szól, akik szeretik az általam vizsgált kávézókat, és érdekli őket, hogy melyik a legjobb hely, illetve azok a tulajdonosoknak, akiket érdekel, hogy miben kell fejlődniük, min kell változtatniuk, hogy ő legyen a legjobb kávézó Budapesten, ami által a profitját tudja növelni.
+
Vizsgálatom olyan fogyasztóknak szól, akik:
  
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
+
- kedvelik a kappuccinókat,
  
Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.
+
- szívesen járnak nagyobb kávézókba
  
A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.
+
- érdeklődnek a legjobb hely felől.  
Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek  az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.
 
  
Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.
 
  
Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.
+
Valamint olyan kávéház tulajdonosoknak, akiket érdekel, hogy miben kell fejlődniük, min kell változtatniuk, hogy a saját vendéglátóegységük legyen a legjobb kávézó Budapesten, ami által a profitját tudja növelni.
  
A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
+
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
 +
A vizsgálat után megtudhatjuk, hogy melyik kávézó nyeri el a legjobb eredményt a megadott szempontok, valamint ár-érték arány alapján.
  
'''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:
+
Arra is fény derül, hogy az egyes attribútomok minősítése összességében mennyire befolyásolja a végeredményt. Bebizonyosodhat, mint az ilyen számításoknál általában bebizonyosodik, hogy nem feltétlenül a legdrágább a legjobb.
  
- vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása
+
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
  
- az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján
+
Az összes attribútom, mind a kávétartalom, Budapesten lévő elhelyezkedés és gyakoriság, a fogyasztói ár, a kiszolgálás, valamint a cappuccinók mellett felsorakoztatott egyéb termékek db számát figyelembe véve jutottunk el a rangsor felállításához.
  
- a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)
+
A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.
  
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
+
A számítások eredménye mellett a személyes benyomás is meghatározó tényezője a választásomnak.
  
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
+
Fontos számomra, hogy melyik hol helyezkedik el, és ott milyen körülmények között, milyen kiszolgálásban lehet részem a kedvenc feketém kortyolgatása közben.
  
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
 
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
  
1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
+
Adatgyűjtés saját kutatás és kísérlet alapján történt.  
  
2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
+
Alapadat fülön a 6 (az „Objektumok” részben felsorolt) kávézók a megadott szempontok alapján vannak felsorolva, ahol fel van tüntetve az érték, a dimenzió, a forrás, dátum, a tér, a státusz, a feldolgozási státusz és a megjegyzés.
  
3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
+
A Pivot fülön az objektumok, az attribútumok, és az értékei vannak egy táblázatba rendezve.  
  
4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.  
+
ACOCO fülön- COCO tábla készítése, az ehhez szükséges mátrixok felhasználásával és az elemző modell felhasználása által vannak meghatározva.
  
5. Pivot tábla elkészítése.  
+
A my-x fülön- A COCO mátrix eredményének elemzése és kimutatása található.
  
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
+
1. Objektumok meghatározása (6 csokoládé Márka)
  
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
+
2. Attribútumok meghatározása
  
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
+
3. Metaadatbázis létrehozása (a kiinduló adatokat találjuk)
  
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
+
4. Pivot tábla készítése, mely a kimutatás varázsló segítségével jött létre. Itt állíthatjuk be azokat az adatokat, melyek minket érdekelnek.
  
 +
5. Rangsor tábla elkészítése sorszám függvény segítségével
  
Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
+
6. A solver futtatásához szükséges korlátozó feltételek megadása, kivonás segítségével
  
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
+
7. Fkeres függvénnyel táblázat készítése
  
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
+
8. Fkeres táblázat sorainak összeadása, kivéve a bolti árat (becsült ár meghatározása)
  
- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)
+
9. Itallap ár és a becsült ár különbségének kiszámítása
  
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban
+
10. Sorozatösszeg meghatározása (a 9. szempont alapján)
  
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
+
11. Eltérés kiszámítása %-os formában
  
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
+
12. Solver futtatása
  
 +
13. Az itallap ár és a becsült eredmények értékelése
  
 +
14. My-X futtatása
  
'''SOLVER  eredménye'''
+
15. Coco kimásolása, mely a bevitt adatok alapján kiértékeli a különböző kávézókat, mely segítségével a kávéházak közötti sorrend felállítható
  
A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:
+
16. Eredmény értékelése, sorrend felállítása
  
 +
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
  
{||rules=cols border=1
+
A COCO számítás eredménye:
 
 
 
 
!cég sorszáma
 
!üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)
 
!COCO becslés (Y*)
 
!Különbség
 
!Ítélet (10%-os határ)
 
!% (eltérés)
 
 
 
|-
 
| 30
 
| align="right" | 9 900 000
 
| align="right" | 18 999 999
 
| align="right"| -8 999 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -47,62%
 
 
 
|-
 
| 34
 
| align="right"| 19 800 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 900 001
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 4,76%
 
 
 
|-
 
| 35
 
| align="right"| 27 000 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 8 100 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 42,86%
 
 
 
|-
 
|bgcolor="#FF8C00"| 58
 
| align="right"| 2 500 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| -33 249 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -93,01%
 
 
 
|-
 
| 74
 
| align="right"| 69 800 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| 35 250 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 93,01%
 
 
 
|-
 
| 97
 
| align="right"| 30 630 000
 
| align="right"| 30 629 998
 
| align="right"| 2
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 0,00%
 
  
|}
+
1. Starbucks Coffee
  
 +
2. Dallmayr
  
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
+
2. Coffee Heaven
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
  
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
+
2. CoffeeShop Company
  
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
+
2. Costa
  
 +
3. Piazza d'Oro
  
A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.
 
  
 +
A Starbucks Coffee cappuccinója a szempontok által felállított rangsor szerint túlárazott, míg a Dallmayr kávézó habos csodája alúlárazott. Ez a kávézó a Solver számítás szerint a harmadik helyen áll.
  
'''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''
+
A Solver számítás eredményeképpen megállapítható, hogy a Coffeeshop Company, a Coffee Heaven, a Costa és a Dallmayr kávézók a kínált árnak megfelelően kerülnek a fogyasztók elé. Ezek valamennyien a Solver számításban felállított rangsor szerint a második helyen szerepelnek.
  
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
+
Az abszolút első helyen szerepel, tehát a legkedvezőbb árfekvésű, a Dallmayr kávézó habos csodája, mely az eredmény szerint alúlárazott.
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
  
az internet használat első éve  13,23%,
+
A kutatómunka, illetve a számítások alapján a legjobban a Dallmayr Kávéház cappuccinója éri meg a legjobban az árát.
 
 
a cég mérete                    36,60%,
 
 
 
az e-innovátor attitűd          15,01%,
 
 
 
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
 
 
 
arányban járultak hozzá.
 
 
 
 
 
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor'''
 
 
 
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
 
1. cég mérete
 
 
 
2. az internet használat első éve
 
 
 
3. az elektronikus beszerzés aránya
 
 
 
4. az elektronikus értékesítés aránya
 
 
 
5. az e-innovátor attitűd.
 
 
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
 
 
 
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.
 
 
 
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
 
1. elektronikus értékesítés aránya
 
 
 
2. internet használatának első éve
 
 
 
3. e-innovátor attitűd
 
  
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
+
Az adatbázis eredménye az lett, hogy az árak, ízek, „gyakoriságok” kávétartalom és az egyéb termékek száma alapján mindegy, hogy melyik kávézót választjuk, hiszen a vizsgált szempontok összessége alapján, vagyis a vizsgálat szerint „közel” azonosak.
 
 
Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
 
 
 
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
 
 
 
Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
 
 
 
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
 
 
 
 
 
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
 
 
 
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
 
 
 
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
 
 
 
 
 
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
 
Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
 
Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.
 
Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
 
 
 
A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.
 
 
 
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
 
 
  
'''GYŐZTES hirdetése'''
+
Mégis a legjobb választás az általam vizsgált szempontok szerint a Caffeeshop Company, hiszen itt megfelelő a cappuccinó kávétartalma, a kiszolgálás, az ár, az előfordulásuk Budapesten és a választék nagysága a legjobb érték.
  
Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
+
Annak ellenére mondom ezt, hogy a Solver számítás szerint a legjobb kategória nyertese a Dallmayr cappuccinója.
  
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
  
 
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
 
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
 
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
 
Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
 
 
Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
 
 
Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
 
 
Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
 
 
 
1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
 
 
2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
 
 
3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
 
 
 
Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
 
 
Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
 
 
Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
 
 
  
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
'''Felhasznált irodalom'''
 
 
Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
 
 
Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
 
 
Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
 
 
Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
 
 
Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
 
 
Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
 
 
Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
''Elektronikus:''
 
 
Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
 
 
Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
 
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Innovatív HR-modulok]]
 

A lap jelenlegi, 2011. november 25., 17:42-kori változata

Forrás

 A letölthető excel URL-je:

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Melyik kávézó cappuccinója a legjobb?

A feladat előtörténete

Nagyon szeretem az otthon főzött kávét. Ha esetleg a lakásomtól távol vagyok, mindig felkeresek egy-két helyet, ahol elfogyaszthatom aktuális koffeinadagomat, cappuccinómat.

Az utóbbi időben igen sok kávézóban megfordultam. Mivel életem részévé vált az erős fekete és társai, a minden formában elkészíthető kávé családja, ezért gondoltam, az általam fontosnak vélt szempontok szerint rangorolom őket.

Munkám során kifejezetten a cappuccinókat mutatom be, hiszen mostanság sokkal szívesebben kortyolok hosszasan habos csodákat, mint a nyeletnyi feketét.

Mégis, melyik a legjobb hely?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A kávézók cappuccinóival általában elégedett vagyok, de magasak az elvárásaim ezekkel szemben, gondolok itt egy cappuccinó kávétartalmára, Budapesten való gyakoriságukra vagy akár az itallap választékára. Ezeknek a paramétereknek megfelelően, mintahogy az értékeket kiosztva (a magasabb szám a jobb) láthatjuk, hogy a Starbucks Coffee, a Coffeeshop Company, és a Dallmayr kávézók a vezetők.

Napjainkban fontos az ár megítélése, vagyis annak eldöntése, hogy egyes helyeken mennyi pénzt adunk ki egy-egy adat cappuccinóért, de véleményem szerint nem ez a legfontosabb szempont. Az összhatás a fontos, amihez minden attribútom rangsorolása eredményezi a végső következtetést és a kávézók legközelebbi felkeresését.

Ezért választottam feladatomnak és célomnak, hogy a 6 híresebb kávézóláncot összehasonlítsam az általam fontos szempontok alapján, és megtaláljam a legjobbat.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A felhasznált adatok primer adatok, amelyek saját tapasztalatom alapján határoztam meg. A termékek árát az adott kávézókból gyűjtöttem össze. Objektumok a kávézóláncok nevei. Az attribútumok a számomra fontos tényezők, tulajdonságok, ami alapján egy helyet értékelek. Objektumok (sorok)

- Starbucks Coffee

- Coffeshop Company

- Coffe Heaven

- Costa Café

- Piazza d’Oro

- Dallmayr


Attribútumok (X, Y oszlopok) Az attribútumok és mértékegységei.

- A kávétartalom tulajdonság ml-ben határozható meg az adat.

- A gyakoriságnál- Budapesten található helyek elhelyezkedése, sűrűségét mértem, így Budapest/ db a mértékegysége.

- A fogyasztói árnál forintban került meghatározásra, hogy egy normál cappuccinó mennyibe kerül.

- A kiszolgálásnál a személyes tapasztalatom alapján értékeltem, így ez viszonylag szubjektív értékelés.

- Egyéb termékek számát a darabszámok alapján határoztam meg.

A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Vizsgálatom olyan fogyasztóknak szól, akik:

- kedvelik a kappuccinókat,

- szívesen járnak nagyobb kávézókba

- érdeklődnek a legjobb hely felől.


Valamint olyan kávéház tulajdonosoknak, akiket érdekel, hogy miben kell fejlődniük, min kell változtatniuk, hogy a saját vendéglátóegységük legyen a legjobb kávézó Budapesten, ami által a profitját tudja növelni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat után megtudhatjuk, hogy melyik kávézó nyeri el a legjobb eredményt a megadott szempontok, valamint ár-érték arány alapján.

Arra is fény derül, hogy az egyes attribútomok minősítése összességében mennyire befolyásolja a végeredményt. Bebizonyosodhat, mint az ilyen számításoknál általában bebizonyosodik, hogy nem feltétlenül a legdrágább a legjobb.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az összes attribútom, mind a kávétartalom, Budapesten lévő elhelyezkedés és gyakoriság, a fogyasztói ár, a kiszolgálás, valamint a cappuccinók mellett felsorakoztatott egyéb termékek db számát figyelembe véve jutottunk el a rangsor felállításához.

A kiszolgálásnál és a fogyasztói árnál a kisebb a jobb, míg a többi attribútum esetében a nagyobb a jobb.

A számítások eredménye mellett a személyes benyomás is meghatározó tényezője a választásomnak.

Fontos számomra, hogy melyik hol helyezkedik el, és ott milyen körülmények között, milyen kiszolgálásban lehet részem a kedvenc feketém kortyolgatása közben.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Adatgyűjtés saját kutatás és kísérlet alapján történt.

Alapadat fülön a 6 (az „Objektumok” részben felsorolt) kávézók a megadott szempontok alapján vannak felsorolva, ahol fel van tüntetve az érték, a dimenzió, a forrás, dátum, a tér, a státusz, a feldolgozási státusz és a megjegyzés.

A Pivot fülön az objektumok, az attribútumok, és az értékei vannak egy táblázatba rendezve.

ACOCO fülön- COCO tábla készítése, az ehhez szükséges mátrixok felhasználásával és az elemző modell felhasználása által vannak meghatározva.

A my-x fülön- A COCO mátrix eredményének elemzése és kimutatása található.

1. Objektumok meghatározása (6 csokoládé Márka)

2. Attribútumok meghatározása

3. Metaadatbázis létrehozása (a kiinduló adatokat találjuk)

4. Pivot tábla készítése, mely a kimutatás varázsló segítségével jött létre. Itt állíthatjuk be azokat az adatokat, melyek minket érdekelnek.

5. Rangsor tábla elkészítése sorszám függvény segítségével

6. A solver futtatásához szükséges korlátozó feltételek megadása, kivonás segítségével

7. Fkeres függvénnyel táblázat készítése

8. Fkeres táblázat sorainak összeadása, kivéve a bolti árat (becsült ár meghatározása)

9. Itallap ár és a becsült ár különbségének kiszámítása

10. Sorozatösszeg meghatározása (a 9. szempont alapján)

11. Eltérés kiszámítása %-os formában

12. Solver futtatása

13. Az itallap ár és a becsült eredmények értékelése

14. My-X futtatása

15. Coco kimásolása, mely a bevitt adatok alapján kiértékeli a különböző kávézókat, mely segítségével a kávéházak közötti sorrend felállítható

16. Eredmény értékelése, sorrend felállítása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO számítás eredménye:

1. Starbucks Coffee

2. Dallmayr

2. Coffee Heaven

2. CoffeeShop Company

2. Costa

3. Piazza d'Oro


A Starbucks Coffee cappuccinója a szempontok által felállított rangsor szerint túlárazott, míg a Dallmayr kávézó habos csodája alúlárazott. Ez a kávézó a Solver számítás szerint a harmadik helyen áll.

A Solver számítás eredményeképpen megállapítható, hogy a Coffeeshop Company, a Coffee Heaven, a Costa és a Dallmayr kávézók a kínált árnak megfelelően kerülnek a fogyasztók elé. Ezek valamennyien a Solver számításban felállított rangsor szerint a második helyen szerepelnek.

Az abszolút első helyen szerepel, tehát a legkedvezőbb árfekvésű, a Dallmayr kávézó habos csodája, mely az eredmény szerint alúlárazott.

A kutatómunka, illetve a számítások alapján a legjobban a Dallmayr Kávéház cappuccinója éri meg a legjobban az árát.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az adatbázis eredménye az lett, hogy az árak, ízek, „gyakoriságok” kávétartalom és az egyéb termékek száma alapján mindegy, hogy melyik kávézót választjuk, hiszen a vizsgált szempontok összessége alapján, vagyis a vizsgálat szerint „közel” azonosak.

Mégis a legjobb választás az általam vizsgált szempontok szerint a Caffeeshop Company, hiszen itt megfelelő a cappuccinó kávétartalma, a kiszolgálás, az ár, az előfordulásuk Budapesten és a választék nagysága a legjobb érték.

Annak ellenére mondom ezt, hogy a Solver számítás szerint a legjobb kategória nyertese a Dallmayr cappuccinója.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok