|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| | Forrás | | Forrás |
| − | 1.A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
| + | XLS |
| − | 2.Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
| |
| − | 3.A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
| |
| − | 4.Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
| |
| − | 1.Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
| |
| − | 2.Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
| |
| − | 3.Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
| |
| − | 4.A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
| |
| − | 5.Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
| |
| − | 1.egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
| |
| − | 2.egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
| |
| − | 3.a mértékegység szerepeljen minden esetben
| |
| − | 4.a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
| |
| − | 6.Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
| |
| − | 7.Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
| |
| − | 8.Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
| |
| − | 9.Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
| |
| − | 10.Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
| |
| − | 11.Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
| |
| − | 5.A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
| |
| − | 1.a logikus érvelésre
| |
| − | 2.a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
| |
| − | 3.az objektivitás elvárására
| |
| − | 4.a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
| |
| − | 5.az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
| |
| − | 6.a szabálykövető magatartás elsajátítására
| |
| − | 7.a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
| |
| − | 8.a felesleges ismétlések kerülésére
| |
| − | 9.az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
| |
| − | 10.vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
| |
| − | Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
| |
| | | | |
| − | | + | A tervezett alkalmazás/megoldás címe |
| − | Utaljon lehetőleg:
| + | A feladat előtörténete |
| − | | + | A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése |
| − | 1.a célra
| + | A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) |
| − | 2.a célcsoportra
| + | Objektumok (sorok) |
| − | 3.az innovatív megoldás mikéntjére
| + | Attribútumok (X, Y oszlopok) |
| − | Mégis legyen lehetőség szerint:
| + | A feladat által érintett célcsoportok |
| − | | + | A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság |
| − | 1.rövid
| + | A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) |
| − | 2.egzakt
| + | Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) |
| − | 3.figyelemfelkeltő
| + | Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) |
| − | Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
| + | Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) |
| − | | + | Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba |
| − | A megfelelő szálloda kiválasztása egy több napos vezetői training lebonyolításához. | + | Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok |
| − | | |
| − | [szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
| |
| − | Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...
| |
| − | | |
| − | demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls
| |
| − | demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls
| |
| − | Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
| |
| − | | |
| − | 1.nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
| |
| − | 2.időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
| |
| − | 3.csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
| |
| − | 4.ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
| |
| − | 5.ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
| |
| − | 6.illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
| |
| − | 7.ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
| |
| − | [szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
| |
| − | Elsőként azt kell megadni:
| |
| − | | |
| − | 1.milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
| |
| − | 2.vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
| |
| − | 3.miként sikerült a problémákat megoldani
| |
| − | 4.ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
| |
| − | 5.ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
| |
| − | [szerkesztés] Objektumok (sorok)
| |
| − | 1.Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
| |
| − | 2.és semmi mást
| |
| − | [szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)
| |
| − | Attribútumok:
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Ide meg kell adni:
| |
| − | | |
| − | 1.az attribútumok egzakt meghatározását
| |
| − | 2.a használt mértékegységet attribútumonként
| |
| − | 3.és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
| |
| − | [szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok
| |
| − | Ide fel kell listázni (*)
| |
| − | | |
| − | 1.a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
| |
| − | 2.ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
| |
| − | [szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
| |
| − | demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
| |
| − | | |
| − | Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
| |
| − | | |
| − | 1.melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
| |
| − | 2.mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
| |
| − | 3.S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
| |
| − | A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
| |
| − | | |
| − | A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
| |
| − | | |
| − | 1.milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
| |
| − | 2.mennyit ér ez az állapot
| |
| − | 3.milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
| |
| − | 4.mennyit ér ez az állapot
| |
| − | 5.mennyit a két érték közötti különbség
| |
| − | | |
| − | Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
| |
| − | | |
| − | A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
| |
| − | | |
| − | Virtuális témaváltás:
| |
| − | | |
| − | legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
| |
| − | legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
| |
| − | Állapotkülönbségek
| |
| − | | |
| − | energiafelhasználás-különbözet
| |
| − | időfelhasználás-különbözet
| |
| − | égett része tömeg-arányának különbözete
| |
| − | ízélmény-különbözet
| |
| − | stb.
| |
| − | Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
| |
| − | Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
| |
| − | | |
| − | 1.adatbázis
| |
| − | 2.sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
| |
| − | 3.solver ill. MY-X paraméterek
| |
| − | 4.egyéb lépések
| |
| − | [szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
| |
| − | Ide
| |
| − | | |
| − | 1.CSAK és
| |
| − | 2.kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
| |
| − | 3.felsorolásszerűen
| |
| − | 4.a számítás releváns eredményei kellenek.
| |
| − | [szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
| |
| − | Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
| |
| − | | |
| − | 1.meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
| |
| − | 2.végső győztest kell hirdetni
| |
| − | [szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
| |
| − | Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
| |
| − | | |
| − | demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
| |
| − | | |
| − | [szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
| |
| − | Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
| |
| − | | |
| − | 1.melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
| |
| − | 2.hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
| |
| − | 3.mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
| |
| − | 4.mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
| |
| − | 5.mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
| |
| − | [szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
| |
| − | Ide kell megadni:
| |
| − | | |
| − | 1.milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
| |
| − | 2.milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
| |
| − | | |
| − | --------------------------------------------------------------------------------
| |
| − | | |
| − | 1.Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
| |
| − | 2.Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
| |
| − | 3.Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
| |
| − | 4.Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
| |
| − | | |
| − | --------------------------------------------------------------------------------
| |
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A feladat előtörténete
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
