„A sikeres munkahelyi szocializáció személyiségfüggő” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
(Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
24. sor: 24. sor:
  
 
Ösztönös szakértői megérzésre hivatkozva létrehozásra került a rendelkezésre álló információk alapján egy fontossági sorrend ( lásd 11. sor) azért, hogy a lehető legfontosabb tényezők befolyásolják döntésünket.  
 
Ösztönös szakértői megérzésre hivatkozva létrehozásra került a rendelkezésre álló információk alapján egy fontossági sorrend ( lásd 11. sor) azért, hogy a lehető legfontosabb tényezők befolyásolják döntésünket.  
A 11.sor tartalmazza azt, hogy az egyes tényezők esetén mit tarunk előnyösebbnek( ideálisnak)azért,hogy minden tényezőt egymással párhuzamosan figyelembe tudjunk venni.  
+
A 11.sor tartalmazza azt, hogy az egyes tényezők esetén mit tartunk előnyösebbnek( ideálisnak)azért,hogy minden tényezőt egymással párhuzamosan figyelembe tudjunk venni.  
**0= egyenes arányosság, vagyis minél nagyobb a vizsgált változó értéke, a jelölt annál alkalmasabb az új munkakör betöltésére.
+
 
**1 = fordított arányosság
+
* 0= egyenes arányosság, vagyis minél nagyobb a vizsgált változó értéke, a jelölt annál alkalmasabb az új munkakör betöltésére.
 +
* 1 = fordított arányosság
 
   
 
   
 
Az N oszlopban a 4-9. sorig kiszámítottam a személyenkénti jóságpontok összegét,  
 
Az N oszlopban a 4-9. sorig kiszámítottam a személyenkénti jóságpontok összegét,  
132. sor: 133. sor:
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
  
Az összpontszámok alapján az első helyen a 6. személy áll.
+
A Direkt munkalap 32. sora alapján a győztes az 1. személy, mert az ideális alkalmazott tulajdonságainak ez a személy felel meg az 5 konkurens jelölt 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.
A 2. és 3. helyezett között csupán 1 pont a különbség.
 
Az 1. személy lett a 2., az 5. személy pedig  a 3. legtöbb pontot elért jelölt.
 
  
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
  
Az adatokból kiolvasható, hogy a  6. személy érte el a legtöbb pontot, 51-et a megszerezhető 60 pontból. Ezzel ő javasolható a pozíció betöltésére, tekintve, hogy a legtöbb ponttal rendelkező volt a feltételezett legideálisabb jelölt.
+
A best practice és hasonlóságelemzés nem jutott azonos végkövetkeztetésre.
Mivel nincs nagy különbség az első három jelöl között, ezért figyelmbe vehetőek még az egyenkénti kapott pontszámok is. Például a határottságra a nyertes csak 3 pontot kapott, az 5. személy pedig a maximumot, 6-ot. Ha a határozottság kiemelten fontos az adott munkakörben, az akár döntő tényező is lehet.
 
  
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
  
Az elemzés segítségével a meglévő adatok alapján objektívebb értékelést kapunk, és a tanultak segítségével a megfelelő döntést hozhatjuk meg, mely mind gazdaságilag, mind pedig idő és energia terén hasznot jelent számunkra.  
+
Az elemzés segítségével a meglévő adatok alapján objektívebb értékelést kapunk, és a tanultak segítségével a megfelelő döntést hozhatjuk meg, mely mind gazdaságilag, mind pedig idő és energia terén hasznot jelent számunkra.
 +
 
 +
Mindenképpen célravezető tehát hasonlóságelemzést végezni, ugyanis így nem csak egy-egy tulajdonság hanem a  teljes összkép alapján tudunk választani, mivel ez a módszer komplexebb képet ad a jelöltekről, ellentétben a fent már említett hagyományos összehasonlítással.
  
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

A lap jelenlegi, 2011. november 30., 12:18-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_szd.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Személyiségalapú munkaerő toborzás, kiválasztás.

A feladat előtörténete

Azért választottam ezt a témát, mert érdekel a pszichológia, a szociálpszichológia, ezért is közelíteném meg ezt a témát humán, és lelki aspektusokból.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Egy fiktív vállalat álláshirdetésére jelentkezőkkel az utolsó kör alkalmával személyiségtesztet töltettek ki, melyet értékeltek, és ez alapján döntöttek. A jelentkezőket a kiválasztásban dolgozó HR munkatárs értékeli, és ezen hasonlóságelemzés segíti munkáját abban, hogy a megfelelő dolgozót tudja választani. A jelenlegi példa fiktív, az itt szereplő adatoknak a valósággal kapcsolata nincs. 6 jelöltet vizsgáltam az alábbi szempontok szerint. A vizsgálati tér tehát 6 objektumot és 10 attribútumot tartalmaz.


A cél meghatározni, hogy kinél a legvalószínűbb a gyors, és sikeres munkahelyi szocializáció, hogy a jelölt temperamentuma, viselkedése is harmonikusan illeszkedjék az adott munkahelyi környezetbe.

A forrás dokumentum Alapadatok munkalapja 4,5,6,7,8, 9-es sora alapján látható:

Ösztönös szakértői megérzésre hivatkozva létrehozásra került a rendelkezésre álló információk alapján egy fontossági sorrend ( lásd 11. sor) azért, hogy a lehető legfontosabb tényezők befolyásolják döntésünket. A 11.sor tartalmazza azt, hogy az egyes tényezők esetén mit tartunk előnyösebbnek( ideálisnak)azért,hogy minden tényezőt egymással párhuzamosan figyelembe tudjunk venni.

  • 0= egyenes arányosság, vagyis minél nagyobb a vizsgált változó értéke, a jelölt annál alkalmasabb az új munkakör betöltésére.
  • 1 = fordított arányosság

Az N oszlopban a 4-9. sorig kiszámítottam a személyenkénti jóságpontok összegét, a győztes jelölt az akinél a jóságpontok összege a legmagasabb. Tehát az állásra jelentkezett személyek (6)és tulajdonságok(10) adatai alapján a győztes jelentkező: 6. személy ( lásd alapadatok munkalap 9. sor)

Kritika: a fontossági sorrendek és jóságpontokra átváltási rendszer teljesen önkényes, ami nem jelenti azt hogy rossz, csak azt jelenti, hogy nem bizonyított.

Tehát az önkényesség feloldására van szükség= kontrol számítások, melyek visszaigazolják, vagy elvetik a jóságpontok rendszerét.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

  • 1. személy
  • 2. személy
  • 3. személy
  • 4. személy
  • 5. személy
  • 6. személy


Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • segítőkészség (pont)
  • türelmesség (pont)
  • önuralom (pont)
  • kreativitás (pont)
  • határozottság (pont)
  • motiváltság (pont)
  • önismeret (pont)
  • kezdeményezőkészség (pont)
  • együttműködőképesség (pont)
  • alkalmazkodás (pont)

Mindegyik attribútum esetében minél nagyobb pontot kapott a jelölt, annál gyanúsabb, hogy ő a leginkább megfelelő.

A feladat által érintett célcsoportok

  • Emberi erőforrás területén, a toborzás és kiválasztással foglalkozó személyek
  • Munkaerőközvetítő- és munkaerő-kölcsönző cégek
  • Multinacionális vállalatok

Közös érdeke a kiválasztásban részt vevőknek, hogy a megfelelő személy kerüljön a megfelelő munkakörbe és munkahelyre, hogy az új munkatárs könnyen és gyorsan beilleszthető legyen a már meglévő, összeszokott csoportba.

Az elemzés objektív megközelítésben segíti a döntéshozót, az adott vállalat, szegmens számára legkedvezőbb döntés meghozatalában. Könnyen időt, de akár még pénzt is spórolhat vele cég, hiszen kevésbé kell az intuíciókra hagyatkoznia. A feladat kiértékelése után a vezetőség információt kaphat a HR állapotáról, az itt levezetett információk kiértékelése további módszerek bevonását teheti szükségessé, a hatékonyságnövelés céljából.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

  • Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai:
  • Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office) Szakértői munkaidő Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

  • Adatvagyon megszerzése

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x) Szakértői munkaidő Költségkülönbözet becslése:6.666 Forint megtakarítás a tananyag javára

  • Adatvagyon megszerzése= azonos költségek ( különbözet =0)

Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek Szakértői munkaidő, az adatvagyon rendelkezésére állásától számítva Önkényes vélemény: 30 perc hasonlóság elemzés:10 perc Hasznosság különbözet becslése:

  • Önellenőrzési mechanizmusok:

Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül, 1 óra : 40.000 Forint( vesd össze Társadalmi vita) Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak: 0 Forint Szuboptimális megoldás kockázata: Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvélemény-kutatás elrendelésével: min.:25.000 Forint,( ha a baráti beszélgetés elbizonytalanít) Tehát, mindösszesen 71.666 Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 10 perc munka.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatban 10 befolyásoló tényezővel értékeltem a 6 jelöltet.

Gyakorlati lépések:

  • Meta-adatbázis készítése;
  • PIVOT kimutatás készítése;
  • Primer adattábla készítése,
  • Rangsorok kialakítása "SORSZÁM" függvény segítségével;
  • SOLVER beállításai: a célcella minél nagyobb értéket kell, hogy felvegyen, korlátozó tényező: egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette lévőnél;
  • COCO futtatása; eredmények kiértékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Direkt munkalap 32. sora alapján a győztes az 1. személy, mert az ideális alkalmazott tulajdonságainak ez a személy felel meg az 5 konkurens jelölt 10 mutatószáma alapján, ahol az ellenőrző számítások nem mutattak ki kockázatot.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice és hasonlóságelemzés nem jutott azonos végkövetkeztetésre.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés segítségével a meglévő adatok alapján objektívebb értékelést kapunk, és a tanultak segítségével a megfelelő döntést hozhatjuk meg, mely mind gazdaságilag, mind pedig idő és energia terén hasznot jelent számunkra.

Mindenképpen célravezető tehát hasonlóságelemzést végezni, ugyanis így nem csak egy-egy tulajdonság hanem a teljes összkép alapján tudunk választani, mivel ez a módszer komplexebb képet ad a jelöltekről, ellentétben a fent már említett hagyományos összehasonlítással.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó dokumentumok

  • Antalovits Miklós: Munkaköri- és munkahelyi szocializáció. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2006.
  • Hargitai Éva: Munkahelyi beilleszkedés. A munkaadó lapja, 2007. 14. évfolyam 5. szám 32-33. p.
  • Világi Rudolf: Munkahelyi szocializáció vagy mit tehet a személyügy az új dolgozó beilleszkedésének segítése érdekében I.-II. rész. Humánpolitikai szemle, 2000. 11 évfolyam 2. szám 3-10 p. - 3. szám 3-8 p.
  • Személyiségteszt

http://www.aarenson.hu/online_szemelyisegteszt/cms/hu

  • Pedagógiai Lexikon, wikipédia változat:Szocializáció

http://www.pedlexikon.hu/index.php?title=Pedag%C3%B3giai_Lexikon%2C_wikip%C3%A9dia_v%C3%A1ltozat:Szocializ%C3%A1ci%C3%B3

  • Személyiség

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%A9lyis%C3%A9g

  • Személyiség-lélektan

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%A9lyis%C3%A9g-l%C3%A9lektan