„Foglalkoztatasiesely” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat előtörténete)
(Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA))
 
(33 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
13. sor: 13. sor:
 
A helyszín egy kis falu a budapesti agglomerációban, tehát az ország hátrányos helyzetű régióihoz képest előnyösebb helyzetben vannak az itt élők.
 
A helyszín egy kis falu a budapesti agglomerációban, tehát az ország hátrányos helyzetű régióihoz képest előnyösebb helyzetben vannak az itt élők.
 
Mi az oka mégis, hogy ilyen helyzetbe kerültek, és hol, miben és kinek kellene segítenie rajtuk, ill. nekik kellene magukon segíteni?
 
Mi az oka mégis, hogy ilyen helyzetbe kerültek, és hol, miben és kinek kellene segítenie rajtuk, ill. nekik kellene magukon segíteni?
Azt gondolom, hogy ahol ezek az emberek megjelennek a Munkaügyi Központokban kell az első lépést megtenni.
+
Azt gondolom, hogy ahol ezek az emberek először bekerülnek az ellátó rendszerbe -  a Munkaügyi Központokban - kell az első lépést megtenni.
  
 
== A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==
 
== A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája ==
  
A fizikai dolgozók elhelyezkedési esélyeinek vizsgálatához kérdőívet készítettem. A kérdőív alapján készített rangsorban a több pontot a magasabb végzettség, a speciális szaktudás, a kedvező közlekedési helyzet kapta.  
+
Az első Munkalapon található "kiinduló tábla" C oszlopa tartalmazza azokat a számokat, amelyek alapján visszakereshetők az egyes attribútumok megnevezései, 1-21 -ig. Az egyes pontok mögött álló részletes megnevezések az A-tól F oszlopig, a tágabbtól a konkrétabb felé haladó meghatározással találhatók meg.
 +
A jelenleg fellelhető munkanélküliségi adatokat tartalmazó statisztikák szerint a képzetlen, hátrányos helyzetű kistérségben  élő nők elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak. Mégis elmondható, hogy fellelhető a szubjektivitás abban a rangsorban, amit az adottságok és tanult képességek alapján összeállítottam . A minél több munkatapasztalat, minél magasabb végzettség, jobb közlekedési lehetőség, pozitívumnak számít a munkát kereső szempontjából. Valamint fontosabbnak tartottam az életkort és az iskolai végzettséget más adottságoknál és képességeknél.
  
Az elkészített kérdőívben megpróbáltam leszűkíteni a kérdések körét, először sokkal több kérdést tettem fel. Ebből választottam ki az általam legfontosabbnak és legmegfoghatóbbnak tartott és egymáshoz súlyukban mérhető  21 kérdést.
+
**0= egyenes arányosság, vagyis minél több pontot ér valamilyen adottság,képesség, annál nagyobb az esély az elhelyezkedésre.
A pontozás szerint 1=rossz, 2=jó .  
+
Ennek eredménye látható az " adatbázis 6 főre " ötödik Munkalapon.
Két általam legfontosabbnak tartott szempont az életkor és az iskolai végzettség esetében lehetett 3 pontot is adni 3=legjobb.
+
A pontokat összesítve jóságpontokra váltottam át azért, hogy össze tudjam hasonlítani az eredményt.  
 +
A legnagyobb eséllyel munkát találó az akinek a legtöbb pontja van, ezek a '''személy1''' és '''személy2''' egyaránt '''32-32''' ponttal.
 +
A '''személy3''' '''27''' ponttal a legkisebb eséllyel találna munkát.
 +
Ha az egyes kérdésekre adott válaszokat megvizsgálom, a két első helyezett az utolsótól 5 pontban különbözik.
 +
Miközben a két első helyezett egymástól 6 pontban különbözik.
  
A rangsorolásom alapján 2 első helyezett és egy utolsó helyezett volt. A két első helyezett az utolsótól  5 pontban különbözött.
 
  
Ezek:
+
Kritika: ez alapján az eredmény alapján az állapítható meg, hogy a speciális szakképzettség nem feltétlenül előny, de a 8 általános alatti végzettség nem feltétlenül hátrány. Ez az eredmény vitatható és ezért megkérdőjelezi a módszer helyességét.
* standard szakképzettség - speciális szakképzettség
+
Tehát valamilyen ellenőrző vizsgálati módszerre van szükség, ami vagy cáfolja, vagy igazolja, hogy egyenlő mértékben befolyásolják az elhelyezkedési esélyeket a szubjektív módon kiválasztott szempontok.
* 5 évnél kevesebb ill. 10 évnél több munkagyakorlat
 
* amikor dolgozott alkalmazottként vezető/beosztott ill. vállalkozóként kereskedelmi/termelő területen
 
* tanult kompetenciák humán - reál
 
* vállalna-e több műszakot ill. nem
 
 
 
Az általam ilyen módon elvégzett vizsgálatnak volt viszont egy olyan nem várt eredménye is,hogy a két első helyezett között több ponton volt különbség mint az első és utolsó helyezett között.
 
 
 
Ezek:
 
* aktív korú - pályakezdő
 
* középfokú végzettség - 8 általánost sem végzett
 
* l évnél kevesebb ideje - 1 évnél több ideje munkanélküli
 
* adottságai humán - reál jellegűek
 
* nem vállalna el bármit - elvállalna bármit 
 
* csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna - nem csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna
 
* közlekedés rossz - jó
 
 
 
Tehát a kérdőív alapján adott pontokkal az eredmény önellentmondásba került, hiszen úgy tűnik, hogy a speciális szakképzettség nem feltétlenül előny, de a 8 általános alatti végzettség nem feltétlenül hátrány.  
 
Tehát egy olyan kérdőívet és értékelő módszert kell kidolgozni, ahol az egyes kérdésekre adandó válaszok a helyi viszonyok pontos ismeretében kell, hogy elkészüljenek.
 
 
 
'''Az így elkészített rangsor alapján kialakított vélemény nem egységes, eseti rendező elvek alapján készített és nem is aktualizálható könnyen.'''
 
  
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
54. sor: 38. sor:
  
 
== Objektumok (sorok) ==
 
== Objektumok (sorok) ==
Munkaügyi központban jelentkező fizikai dolgozók.  
+
Munkaügyi központban jelentkező munkanélküliektől kikérdezéses módszerrel gyűjtött adatok.  
 
Anonim megnevezéssel személy1, személy2 stb.
 
Anonim megnevezéssel személy1, személy2 stb.
  
125. sor: 109. sor:
 
* városias 2 p.  
 
* városias 2 p.  
 
* falusias 1 p.
 
* falusias 1 p.
A kérdőív alapján készített rangsorban a több pontot a magasabb végzettség, speciális szaktudás a kedvező közlekedési helyzet kapta.
 
  
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
 
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
 
A tervezett célcsoport: fizikai dolgozók a munkaerőpicon,ill. a munkanélküliek között,  legfeljebb középfokú végzettséggel
 
A tervezett célcsoport: fizikai dolgozók a munkaerőpicon,ill. a munkanélküliek között,  legfeljebb középfokú végzettséggel
 
A megfelelően elkészített kérdőívek segítségével a  '''Munkaügyi Központok''' segítséget kapnának ahhoz, hogy mely munkanélküliek esetében érdemes az energiáikat arra összpontosítani, hogy a munkaerőpiacra visszavezessék őket. Valamint melyek azok a csoportok, akiknél az egyedüli megoldás a közmunka lenne. Ezzel kiszűrhetőek a potyautasok is.
 
Egyes '''beruházási lehetőségeket felkutató szervezetek''' a rendelkezésre álló anonim munkanélküli állomány összetétele alapján tudnának beruházási döntést hozni.
 
  
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
 
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
A haszon nem azonnali és kézzelfogható, de a best practice döntés alapján meghozandó döntés tévútra viheti a Munkaügyi központot vagy a Beruházót, mert például egy 8 általánost sem végzett személyt irányít nyelvi képzésre, vagy egy hátrányos régióból származó speciális szakképzettségű embert aki nem vállalna el a képzettségének nem megfelelő munkát hátrébb sorol annál aki ha elvállal a szakképzettségének nem megfelelő munkát az azt jelenti, hogy magasabb képzettséget igénylőmunkát hajlandó elvégezni mint amihez ért ez jó eséllyel inkább negatív mint pozitív hozzáállás.
+
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 +
 +
*Best practice szakértői vélemény költségvonzatai:  '''194 000 Ft'''
 +
*Adatvagyon 20 értékelhető alanyra ráfordított idő
 +
*Kérdőív szerkesztés                           6 óra  5 000,- Ft/óra= 30 000  Ft
 +
*Anonim források felkutatása                   4 óra  6 000,- Ft/óra= 24 000  Ft
 +
*Kérdezőbiztos 30perc/főx20                   6 óra  8 000,- Ft/óra= 48 000  Ft
 +
*Kérdőív feldolgozás (60%valós)                    3 óra  10 000,- Ft/óra= 30 000  Ft
 +
*Adatfelvitel                                   1 óra  2 000,- Ft/óra=   2 000  Ft
 +
*Összesítés                                   2 óra  10 000,- Ft/óra= 20 000  Ft
 +
*Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)  ingyenes licence           0 Ft
 +
*Szakértői munkaidő                   1 óra  20 000,- Ft/óra= 20 000 Ft
  
Tehát valamilyen szinten tájékoztató jellegű a best practice alapján végzett vizsgálat is, de számos kérdést felvet.
+
A kérdőívek nem egységes,eseti rendező elvek alapján készítettek, nem aktualizálhatók.
+
*Hasonlóságelemzés költségvonzatai:                '''160 000 Ft'''
 +
*Adatvagyon ( azonos mint best practice -nél)ráfordított idő/óra óradíj Ft/h összesen
 +
*Kérdőív szerkesztés                      6 óra   5 000,- Ft/óra=        30 000 Ft
 +
*Anonim források felkutatása                 4 óra   6 000,- Ft/óra=        24 000 Ft
 +
*Kérdezőbiztos                          6 óra   8 000,- Ft/óra=        48 000 Ft
 +
*Kérdőív feldolgozás                        3 óra    10 000,- Ft/óra=        30 000 Ft
 +
*Adatfelvitel                            1 óra   2 000,- Ft/óra= 2 000 Ft
 +
*Összesítés                                 2 óra    10 000,- Ft/óra= 20 000 Ft
 +
*Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x)  ingyenes licence                    0 Ft
 +
*Szakértői munkaidő                 0,2 óra  30 000,- Ft/óra= 6 000 Ft
  
A best practice alapján csak 4. helyre sorolt munkavállalót az 1. helyre sorolja, a két 1. helyezettet 2. és 3. helyezettre bontja. A best practice elemzésben a két 1. helyezettünk között 6 válasznál volt eltérés, nagyobb volt a különbség mint az 1. és 6. helyezett között a különbségek számában.
+
Mindkét elemzésben az utolsó helyet ugyan az a munkavállaló érte el.
+
*Költségkülönbözet:                                         '''34 000 Ft'''
Tehát valamilyen szinten tájékoztató jellegű a best practice alapján végzett vizsgálat is, de számos kérdést felvet.
+
*Költségkülönbözet becslése:'''34 000 Forint megtakarítás a tananyag javára '''
A kérdőívek nem egységes,eseti rendező elvek alapján készítettek, nem aktualizálhatók.
 
  
Az '''Félkövér szöveg'''1. munkalap''' - A kiinduló tábla nevet kapta - az ebben szereplő szempontok alapján készült a kérdőív. Ebben 4 nagy csoportra osztottam a kérdéseket -
+
* Személyes adatok
+
*Hasznosság különbözet becslése:                       ''' 54 000 Ft'''
* Megszerzett tudás
+
*Önellenőrzési mechanizmusok: 
* Egyéniség mentalitás
+
*Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül,1 óra :                   20 000 Ft
* Szociális helyzet
+
*Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak:                                                       0 Ft
Ezen belül
 
Személyes adatok ==
 
*életkor
 
*családi állapot
 
* alap végzettség
 
* szakképzettség
 
* nyelv tudás
 
  
Megszerzett tudás ==
+
+
''munkatapasztalat''
+
*Szuboptimális megoldás kockázata:                    ''' 84 000 Ft'''
* munkával töltött évek száma
+
*Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvéleménykutatás elrendelésével:min.:20.000 Ft                 
* mikor dolgozott utoljára
+
*( ha a baráti beszélgetés elbizonytalanít)                        1 óra                  30 000 Ft
* foglalkoztatás formája amikor dolgozott
 
* - alkalmazott
 
* - saját vállalkozás
 
* foglalkoztatás minősége amikor dolgozott
 
* - szakképzettségének megfelelő
 
  
 +
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
  
Egyéniség mentalitás ==
 
  
''képesség''
+
* Objektumok meghatározása: A fizikai dolgozók elhelyezkedési esélyeinek vizsgálatához kérdőívet készítettem. A megkérdezettek köre 20 volt, de az elemző program miatt 6 főre kellett csökkentenem a mintát, ami a módszer megfelelőségét prezentálja.
* adottság
 
* tanult
 
''mobilitás''
 
* utazási hajlandóság
 
* vállalna-e több műszakos munkát
 
* bármit elvállalna
 
* csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna
 
* tanulni hajlandó lenne-e
 
  
Szociális helyzet ==
+
* Attribútumok meghatározása: Az elkészített kérdőívben megpróbáltam leszűkíteni a kérdések körét, először sokkal több kérdést tettem    fel.Ebből választottam ki az általam legfontosabbnak és legmegfoghatóbbnak tartott és egymáshoz súlyukban mérhető 21 kérdést.
  
''lakókörnyezeti adottságok''
+
* kérdőívre adott válaszokra pontot adtam
* lakóhely megye/régió
+
* A pontozás szerint 1=rossz, 2=jó .
* vasút/busz
+
* Két általam legfontosabbnak tartott szempont az életkor és az iskolai végzettség esetében lehetett 3 pontot is adni 3=legjobb.
* autópálya közelsége
+
* Így készítettem el az adatbázist.
* lakóhely jellege
+
* Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével
 +
* A COCO tábla elkészítése.
  
'''2. munkalap''' a 20 főre elkészített direkt táblázatot
+
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
  
'''3. munkalap''' a 20 főre elkészített inverz táblázatot
+
* a következő eredményt kaptam: A rangsorolásom alapján 2 első helyezett és egy utolsó helyezett volt. A két első helyezett az utolsótól 5 pontban különbözött.
 +
Ezek:
 +
*standard szakképzettség - speciális szakképzettség
 +
*5 évnél kevesebb ill. 10 évnél több munkagyakorlat
 +
*amikor dolgozott alkalmazottként vezető/beosztott ill. vállalkozóként kereskedelmi/termelő területen
 +
*tanult kompetenciák humán - reál
 +
*vállalna-e több műszakot ill. nem
  
'''4. munkalap''' a 20 főre készített hasonlóságelemzés
+
Megvizsgáltam a két első helyezett közötti különbségeket. Erre viszont egy olyan nem várt eredményt kaptam, hogy a két első helyezett között '''több''' ponton volt különbség mint az első és utolsó helyezett között.
 +
Ezek:
 +
*aktív korú - pályakezdő
 +
*középfokú végzettség - 8 általánost sem végzett
 +
*l évnél kevesebb ideje - 1 évnél több ideje munkanélküli
 +
*adottságai humán - reál jellegűek
 +
*nem vállalna el bármit - elvállalna bármit
 +
*csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna - nem csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna
 +
*közlekedés rossz - jó
  
Mivel a túl nagy 20 fős táblázat a hasonlóságelemzéskor hiteltelen adatokat adott, ezért leszűkítettem és 6 fővel végeztem el.
+
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
'''5. munkalap''' a 6 főre elkészített direkt táblázatot
+
A best practice alapján csak 4. helyre sorolt munkavállalót az 1. helyre sorolja a hasonlóságelemzés. A két 1. helyezettet 2. és 3. helyezettre bontja. A best practice elemzésben a két 1. helyezettünk között 6 válasznál volt eltérés, nagyobb volt a különbség mint az 1. és 6. helyezett között a különbségek számában.
 +
Mindkét elemzésben az utolsó helyet ugyan az a munkavállaló érte el.
 +
Az előnyök és hátrányok ilyen formán történő kiegyenlítődése fontos szempont a vizsgálat előkészítésénél.
  
'''6. munkalap''' a 6 főre elkészített inverz táblázatot
+
== Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==
  
'''7. munkalap''' a 6 főre elkészített hasonlóságelemzés
+
A feladat  válaszai alapján eredményesebb munkaerő közvetítés jöhet létre, illetve a jelenleg a munkaerőpiacról kiszoruló személyek esetében az okok és azok orvoslására teendő lépések jobban körvonalazódnak, ami időt és pénzt takarít meg mind a velük foglalkozó szakemberek, mind a maga a munkanélküli számára.
  
Így már sikerült eredményt kapnom, egy hiteltelen volt csak az eredmények között.
+
A munkanélküliekkel nagy számban foglalkozó Munkaügyi központok részére hasznos lenne egy ilyen jellegű adtbázis létrehozása (kérdőív kidolgozása) és ezzel a jelentkező munkanélküliek előzetes szűrése.
 +
Azonnal a megfelelő ügyintézőhöz lehetne irányítani az embereket. A továbbképzésre alkalmasakat a munkaerőpiacra visszavezethetőeket, a csak közmunkára alkalmasakat azonnal szét lehetne választani. A kérdőívet mindenképpen tökéletesíteni célszerű, az egyes csoportokra jobban jellemző kérdésekkel. Az általam elkészített modell továbbfejlesztése célszerű  a konkrét igényeknek megfelelően.
  
A hasonlóság elemzés módszerével elkészült rangsor már árnyaltabb lett. Az a munkanélküli aki, középfokú végzettségű, háromnál több gyereke van, 8 általános alatti a végzettsége, de speciális szaktudása van, 10 évnél több a munkatapasztalata, hajlandó több műszakban dolgozni, és hajlandó tanulni, az autópálya viszont 20 km-nél közelebb van lakóhelyéhez, jó eséllyel kereshet munkát. Ebben az esetben megelőzi az érettségizett,de az autópályától messzebb lakó munkát keresőt. és még mindig több esélye van elhelyezkedni, m int egy standard szakképzettséggel rendelkező középfokú végzettségűnek. Az előnyök és hátrányok ilyen formán történő kiegyenlítődése fontos szempont a vizsgálat előkészítésénél.
+
Nem csak az emberek, hanem a kistérségek szerint is más és más kérdéscsoportok a fontosabbak.  
  
Javaslatok - következtetések : A munkanélküliekkel nagy számban foglalkozó Munkaügyi központok részére hasznos lenne egy ilyen jellegű kérdőív kidolgozása, és ezzel a jelentkező munkanélküliek előzetes szűrése. Azonnal a megfelelő ügyintézőhöz lehetne irányítani az embereket. A továbbképzésre alkalmasakat a  munkaerőpiacra visszavezethetőeket, a csak közmunkára alkalmasakat azonnal szét lehetne választani.
+
A "best practice" konzervatív gondolkodása a minél magasabb végzettség, minél több tapasztalat, magasra értékelése a munkaerő piacon nem igazolódik vissza, a munkaerő csak akkora értékkel bír, amit az adott munkakörben a vállalkozó ki tud termelni, meg tud fizetni. Tehát a megfelelő adatbázis hozzásegítene ahhoz, hogy az igények figyelembe vételével lehessen az elemzéseket végzeni, illetve abba az irányba lehessen fejleszteni az arra alkalmasnak kiválasztott személyeket.
A kérdőívet mindenképpen tökéletesíteni célszerű, az egyes csoportokra jobban jellemző kérdésekkel. Az általam elkészített modellnek hibája, hogy nem elég konkrét. Nem csak az emberek, hanem például a kistérségek szerint is más és más kérdéscsoportok a fontosabbak.
 

A lap jelenlegi, 2011. december 2., 21:05-kori változata

Forrás

XLS


A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek esélye a munkaerőpiacon


A feladat előtörténete

Munkám során azokkal az emberekkel foglalkozom, akik nem csak a munkaerőpiacról, hanem a munkanélküli ellátásokból is kiestek már. Jelenlegi nevén foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek a helyi Polgármesteri Hivatalban. A helyszín egy kis falu a budapesti agglomerációban, tehát az ország hátrányos helyzetű régióihoz képest előnyösebb helyzetben vannak az itt élők. Mi az oka mégis, hogy ilyen helyzetbe kerültek, és hol, miben és kinek kellene segítenie rajtuk, ill. nekik kellene magukon segíteni? Azt gondolom, hogy ahol ezek az emberek először bekerülnek az ellátó rendszerbe - a Munkaügyi Központokban - kell az első lépést megtenni.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az első Munkalapon található "kiinduló tábla" C oszlopa tartalmazza azokat a számokat, amelyek alapján visszakereshetők az egyes attribútumok megnevezései, 1-21 -ig. Az egyes pontok mögött álló részletes megnevezések az A-tól F oszlopig, a tágabbtól a konkrétabb felé haladó meghatározással találhatók meg. A jelenleg fellelhető munkanélküliségi adatokat tartalmazó statisztikák szerint a képzetlen, hátrányos helyzetű kistérségben élő nők elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak. Mégis elmondható, hogy fellelhető a szubjektivitás abban a rangsorban, amit az adottságok és tanult képességek alapján összeállítottam . A minél több munkatapasztalat, minél magasabb végzettség, jobb közlekedési lehetőség, pozitívumnak számít a munkát kereső szempontjából. Valamint fontosabbnak tartottam az életkort és az iskolai végzettséget más adottságoknál és képességeknél.

    • 0= egyenes arányosság, vagyis minél több pontot ér valamilyen adottság,képesség, annál nagyobb az esély az elhelyezkedésre.

Ennek eredménye látható az " adatbázis 6 főre " ötödik Munkalapon. A pontokat összesítve jóságpontokra váltottam át azért, hogy össze tudjam hasonlítani az eredményt. A legnagyobb eséllyel munkát találó az akinek a legtöbb pontja van, ezek a személy1 és személy2 egyaránt 32-32 ponttal. A személy3 27 ponttal a legkisebb eséllyel találna munkát. Ha az egyes kérdésekre adott válaszokat megvizsgálom, a két első helyezett az utolsótól 5 pontban különbözik. Miközben a két első helyezett egymástól 6 pontban különbözik.


Kritika: ez alapján az eredmény alapján az állapítható meg, hogy a speciális szakképzettség nem feltétlenül előny, de a 8 általános alatti végzettség nem feltétlenül hátrány. Ez az eredmény vitatható és ezért megkérdőjelezi a módszer helyességét. Tehát valamilyen ellenőrző vizsgálati módszerre van szükség, ami vagy cáfolja, vagy igazolja, hogy egyenlő mértékben befolyásolják az elhelyezkedési esélyeket a szubjektív módon kiválasztott szempontok.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A tervezett megoldás egyszeri bekerülési értéke a meglévő személyi állománytól függően kisebb/nagyobb tanácsadói költséggel megoldható, majd önállóan bővíthető. A költség több Munkaügyi Központ között megosztható, vagy egyszeri állami beruházással és betanítással használható. A jelenlegi software/hardware háttérrel működtethető. Eszköz beruházást nem igényel. A tanácsadói költség az ország számos Központjára kivetítve elhanyagolható, esetleg saját személyi állománnyal is megvalósítható.

Objektumok (sorok)

Munkaügyi központban jelentkező munkanélküliektől kikérdezéses módszerrel gyűjtött adatok. Anonim megnevezéssel személy1, személy2 stb.

Attribútumok (X, Y oszlopok

1.- életkor

  • aktív korú 3p.
  • pályakezdő 2p.
  • védett korú >55 1p.

2.- családi állapot

  • családos 1-2 gyerek 1p.
  • családos 3<gyerek 2p.
  • egyedülálló 1p.

3.- alapvégzettség

  • <általános 8 osztály 1p.
  • általános 8 osztály 2p.
  • középfokú 3p.

4.- szakképzettség

  • standard 1 p.
  • speciális 2 p.

5.-nyelvtudás

  • egy 1 p.
  • több 2 p

6. - munkával töltött évek száma'

  • 5 év> 1 p.
  • 10 év< 2 p.

7. - mikor dolgozott utoljára

  • 1 év< 1 p.
  • 1 év> 2 p.

8.- foglalkoztatás formája amikor dolgozott

  • alkalmazott - beosztott 1 p./ vezető 2 p.
  • saját vállalkozás - termelő 2 p. kereskedő 1.p

9. - Foglalkoztatás minősége

  • szakképzettségének megfelelő 1 p.
  • szakképzettségének nem megfelelő 2 p.

10. - Adottság

  • humán 1 p.
  • reál 1 p.

11. - Tanult kompetenciák

  • humán 1 p.
  • reál 1 p.

12.- Utazási hajlandóság

  • igen 2 p.
  • nem 1 p.

13. - Vállalna-e több műszakot

  • igen 2 p.
  • nem 1 p.

14. - Bármilyen munkát elvállalna

  • igen 2 p.
  • nem 1 p.

15. - csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna el

  • igen 1 p.
  • nem 2 p.

16. - anyagi kényszer erőssége

  • gyerek/eltartott 1 p.
  • adósság 1 p.

17. - tanulási hajlandóság

  • igen 2 p.
  • nem 1 p.

18. - lakóhely megye/régió

  • Budapest+vonzáskörzet 2 p.
  • hátrányos régió 1 p.

19. - Vasút / távolsági busz

  • közlekedés jó 2 p.
  • közlekedés rossz 1 p.

20. - autópálya elérhetősége

  • 20 km-en belül 2 p.
  • 20 km-en túl 1 p.

21. - lakóhely jellege

  • városias 2 p.
  • falusias 1 p.

A feladat által érintett célcsoportok

A tervezett célcsoport: fizikai dolgozók a munkaerőpicon,ill. a munkanélküliek között, legfeljebb középfokú végzettséggel

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

  • Best practice szakértői vélemény költségvonzatai:  194 000 Ft
  • Adatvagyon 20 értékelhető alanyra ráfordított idő
  • Kérdőív szerkesztés 6 óra 5 000,- Ft/óra= 30 000 Ft
  • Anonim források felkutatása 4 óra 6 000,- Ft/óra= 24 000 Ft
  • Kérdezőbiztos 30perc/főx20 6 óra 8 000,- Ft/óra= 48 000 Ft
  • Kérdőív feldolgozás (60%valós) 3 óra 10 000,- Ft/óra= 30 000 Ft
  • Adatfelvitel 1 óra 2 000,- Ft/óra= 2 000 Ft
  • Összesítés 2 óra 10 000,- Ft/óra= 20 000 Ft
  • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office)  ingyenes licence 0 Ft
  • Szakértői munkaidő 1 óra 20 000,- Ft/óra= 20 000 Ft


  • Hasonlóságelemzés költségvonzatai:  160 000 Ft
  • Adatvagyon ( azonos mint best practice -nél)ráfordított idő/óra óradíj Ft/h összesen
  • Kérdőív szerkesztés 6 óra 5 000,- Ft/óra= 30 000 Ft
  • Anonim források felkutatása 4 óra 6 000,- Ft/óra= 24 000 Ft
  • Kérdezőbiztos 6 óra 8 000,- Ft/óra= 48 000 Ft
  • Kérdőív feldolgozás 3 óra 10 000,- Ft/óra= 30 000 Ft
  • Adatfelvitel 1 óra 2 000,- Ft/óra= 2 000 Ft
  • Összesítés 2 óra 10 000,- Ft/óra= 20 000 Ft
  • Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(MY-x)  ingyenes licence 0 Ft
  • Szakértői munkaidő 0,2 óra 30 000,- Ft/óra= 6 000 Ft


  • Költségkülönbözet: 34 000 Ft
  • Költségkülönbözet becslése:34 000 Forint megtakarítás a tananyag javára 


  • Hasznosság különbözet becslése: 54 000 Ft
  • Önellenőrzési mechanizmusok: 
  • Önkényes szakértői vélemény ellenőrzés baráti beszélgetés keretén belül,1 óra :  20 000 Ft
  • Önellenőrző számítások része a szolgáltatásnak:  0 Ft


  • Szuboptimális megoldás kockázata:  84 000 Ft
  • Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom, közvéleménykutatás elrendelésével:min.:20.000 Ft
  • ( ha a baráti beszélgetés elbizonytalanít)  1 óra 30 000 Ft

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  • Objektumok meghatározása: A fizikai dolgozók elhelyezkedési esélyeinek vizsgálatához kérdőívet készítettem. A megkérdezettek köre 20 volt, de az elemző program miatt 6 főre kellett csökkentenem a mintát, ami a módszer megfelelőségét prezentálja.
  • Attribútumok meghatározása: Az elkészített kérdőívben megpróbáltam leszűkíteni a kérdések körét, először sokkal több kérdést tettem fel.Ebből választottam ki az általam legfontosabbnak és legmegfoghatóbbnak tartott és egymáshoz súlyukban mérhető 21 kérdést.
  • kérdőívre adott válaszokra pontot adtam
  • A pontozás szerint 1=rossz, 2=jó .
  • Két általam legfontosabbnak tartott szempont az életkor és az iskolai végzettség esetében lehetett 3 pontot is adni 3=legjobb.
  • Így készítettem el az adatbázist.
  • Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével
  • A COCO tábla elkészítése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

  • a következő eredményt kaptam: A rangsorolásom alapján 2 első helyezett és egy utolsó helyezett volt. A két első helyezett az utolsótól 5 pontban különbözött.

Ezek:

  • standard szakképzettség - speciális szakképzettség
  • 5 évnél kevesebb ill. 10 évnél több munkagyakorlat
  • amikor dolgozott alkalmazottként vezető/beosztott ill. vállalkozóként kereskedelmi/termelő területen
  • tanult kompetenciák humán - reál
  • vállalna-e több műszakot ill. nem

Megvizsgáltam a két első helyezett közötti különbségeket. Erre viszont egy olyan nem várt eredményt kaptam, hogy a két első helyezett között több ponton volt különbség mint az első és utolsó helyezett között. Ezek:

  • aktív korú - pályakezdő
  • középfokú végzettség - 8 általánost sem végzett
  • l évnél kevesebb ideje - 1 évnél több ideje munkanélküli
  • adottságai humán - reál jellegűek
  • nem vállalna el bármit - elvállalna bármit
  • csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna - nem csak szakképzettségének megfelelő munkát vállalna
  • közlekedés rossz - jó

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice alapján csak 4. helyre sorolt munkavállalót az 1. helyre sorolja a hasonlóságelemzés. A két 1. helyezettet 2. és 3. helyezettre bontja. A best practice elemzésben a két 1. helyezettünk között 6 válasznál volt eltérés, nagyobb volt a különbség mint az 1. és 6. helyezett között a különbségek számában. Mindkét elemzésben az utolsó helyet ugyan az a munkavállaló érte el. Az előnyök és hátrányok ilyen formán történő kiegyenlítődése fontos szempont a vizsgálat előkészítésénél.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A feladat válaszai alapján eredményesebb munkaerő közvetítés jöhet létre, illetve a jelenleg a munkaerőpiacról kiszoruló személyek esetében az okok és azok orvoslására teendő lépések jobban körvonalazódnak, ami időt és pénzt takarít meg mind a velük foglalkozó szakemberek, mind a maga a munkanélküli számára.

A munkanélküliekkel nagy számban foglalkozó Munkaügyi központok részére hasznos lenne egy ilyen jellegű adtbázis létrehozása (kérdőív kidolgozása) és ezzel a jelentkező munkanélküliek előzetes szűrése. Azonnal a megfelelő ügyintézőhöz lehetne irányítani az embereket. A továbbképzésre alkalmasakat a munkaerőpiacra visszavezethetőeket, a csak közmunkára alkalmasakat azonnal szét lehetne választani. A kérdőívet mindenképpen tökéletesíteni célszerű, az egyes csoportokra jobban jellemző kérdésekkel. Az általam elkészített modell továbbfejlesztése célszerű a konkrét igényeknek megfelelően.

Nem csak az emberek, hanem a kistérségek szerint is más és más kérdéscsoportok a fontosabbak.

A "best practice" konzervatív gondolkodása a minél magasabb végzettség, minél több tapasztalat, magasra értékelése a munkaerő piacon nem igazolódik vissza, a munkaerő csak akkora értékkel bír, amit az adott munkakörben a vállalkozó ki tud termelni, meg tud fizetni. Tehát a megfelelő adatbázis hozzásegítene ahhoz, hogy az igények figyelembe vételével lehessen az elemzéseket végzeni, illetve abba az irányba lehessen fejleszteni az arra alkalmasnak kiválasztott személyeket.