A lap 2011. december 5., 14:53-kori változata

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Munkanélküliség kezelése. Vizsgálat 20 fő részvételével, hogy a képességeik alapján várhatóan kinek lesz munkája.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A különböző munkavállalók kitöltöttek egy adatlapot

Objektumok (sorok)

1. Munkanélküli 1
2. Munkanélküli 2
3. Munkanélküli 3
4. Munkanélküli 4
5. Munkanélküli 5
6. Munkanélküli 6
7. Munkanélküli 7
8. Munkanélküli 8
9. Munkanélküli 9
10. Munkanélküli 10
11. Munkanélküli 11
12. Munkanélküli 12
13. Munkanélküli 13
14. Munkanélküli 14
15. Munkanélküli 15
16. Munkanélküli 16
17. Munkanélküli 17
18. Munkanélküli 18
19. Munkanélküli 19
20. Munkanélküli 20

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Életkor (év) - Minél kevesebb, annál valószínűbb, hogy kap állást.

Legmagasabb iskolai végzattség - Minél magasabb, annál valószínűbb, hogy kap állást.

Nyelvvizsga (db) - Minél több van, annál valószínűbb, hogy kap állást.

Fizetési igény (Ft) - Minél kevesebb, annál valószínűbb, hogy kap állást.

Pályakezdő - Ha igen, akkor valószínűbb, hogy kap állást.

Milyen messze lakik a munkahelytől (km) - Minél kevesebb, annál valószínűbb, hogy kap állást.

Jogosítvány - Ha van, akkor valószínűbb, hogy kap állást.

Hány év tapasztalata van (év) - Minél több van, annál valószínűbb, hogy kap állást.

A feladat által érintett célcsoportok

• Munkaadók - Mert ez alapján az elemzés alapján könnyen eldönthetik, hogy ki a legalkalmasabb jelölt az állás betöltésére.

• Munkaközvetítők - Mert ez alapján az elemzés alapján tudják segíteni a munkaadókat a megfelelő jelölt kiválasztásában. A munkaára legalkalmasabb jelentkezőket küldheti tovább a meghallgatásra (nekik is érdekük, hogy minél alkalmasabb jelöltet küldjenek, mert így később is hozzájuk fog fordulni a munkaadó cég.)

• Munkavállalók - Mert ez alapján az elemzés láthatják, hogy milyen eséllyel pályáznak, ill. milyen attribútumokban kell fejlődniük.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

• legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
• legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

• energiafelhasználás-különbözet
• időfelhasználás-különbözet
• égett része tömeg-arányának különbözete
• ízélmény-különbözet
• stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [1] [2], majd a Hallgató értelmez...