„Bmw telephely” változatai közötti eltérés

A lap 2011. december 15., 19:48-kori változata

Bmw telephely Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/bmw_telephely.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye azon településeinek az összehasonlítása munkaerő szempontjából, melyek rendelkeznek ipari parkkal.

A feladat előtörténete

A BMW gyár Magyarországra szeretné telepíteni új személygépjármű típus, motorgyártó gyáregységét. A menedzsment célzottan Magyarország Észak-alföldi régiójának Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéjét választotta, mivel elmaradott térségben gazdasági tevékenysége eredménye után felmerülő társasági adókötelezettségnél adókedvezményt tud igénybe venni. A legnagyobb kritériuma, a munkaerő biztosítása a gyárnak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A BMW gyár menedzsmentjének célzottan gazdasági megfontolások mentén kell a települések közül választania. A település kiválasztásához szeretnék, segítséget adni az elemzéssel. Az elemzés során olyan adatokat vettem figyelembe, mint például a lakosság száma, iskolai végzettség szerinti álláskeresők száma, összes regisztrált álláskeresők száma. De mindezek az adatok figyelembe vétele mellett, nem biztos, hogy a menedzsment úgy dönt, hogy oda települ le a gyár, ahol éppen a legtöbb munkakereső él. Más gazdasági, területi szempontok is lehetnek döntőek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatokat online adatbázisokból gyűjtöttem. Objektumok:

• Csenger
• Fehérgyarmat
• Mátészalka
• Nyírbátor
• Nyíregyháza
• Tuzsér
• Záhony

Attribútumok:

• Állandó lakosok száma
• Szakközép iskola végzettségű álláskereső
• Regisztrált vállalkozások száma
• Helyi iparűzési adó (nettó árbevétel %- a)
• Főiskolát végzett álláskereső
• Egyetemet végzett álláskereső
• Összes nyilvántartott álláskeresők száma

Online források:

• Központi Statisztikai Hivatal honlapja www.ksh.hu (tájékoztatási adatbázis, területi statisztika részből regisztrált vállalkozások)
• Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége honlapja www.toosz.hu (ipari park)
• Állami Foglalkozási Szolgálat honlapja www.afsz.hu (álláskeresők, szakember állomány)
• Adó szakmai lap honlapja (NAV hivatalos havi kiadványa) www.ado.hu ( helyi adó mérték településenként)

Az adatgyűjtés online weboldalakról történt. Az adatgyűjtés nem okozott problémát, mivel az egyes autómárkák honlapjairól letölthetőek az adott modellekre jellemző termékkatalógusok, illetve az árlisták.

Objektumok:

• Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)
• Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)
• Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT)
• Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)
• Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T)
• Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)

Attribútumok:

• Hengerűrtartalom (cm³)
• Max. teljesítmény (LE)
• Üzemanyag fogyasztás (l/100km) kombinált
• CO₂ kibocsátás kombinált (g/km)
• Max. sebesség (km/h)
• Saját tömeg (kg)
• Bruttó listaár (Ft)

További online források:

• Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T) http://mitsubishi.hu/pdfs/l200_my10/l200_dc_my10/spec.pdf
• Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T) http://www.toyota.hu/Images/HILUX-2010-DEC-E_tcm266-1072742.pdf
• Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT) http://www.mazda.hu/showroom/bt-50/ebrochure/
• Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T) http://www.ford.hu/SBE/katalogus/p=1204914384763
• Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T) http://www.nissanhovany.hu/media/download/arlistak/nissan-navara.pdf
• Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T) http://www.vwh.hu/files/hu/download/datei/915.pdf

Dátum: 2011. december Státusz: közhasznú

A feladat által érintett célcsoportok

Jelen esetben a legnagyobb hasznosság az ismerősömet fogja érni, aki maga is kíváncsian várja az összehasonlítás eredményét. Azonban minden olyan érdeklődő, aki autót szeretne vásárolni, szintén célcsoport lehet.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az összehasonlítás hasznos lehet mindazok számára, akik pick upot szeretnének vásárolni, mivel megtakaríthatják a hosszas keresgélés idejét, és nem kell bonyolult matematikai lépésekkel kiszámolniuk, hogy melyik a legmegfelelőbb terepjáró. Mivel a feladat azt veszi alapul, hogy az a legjobb pick up, amelyik a legkevesebb CO2-t bocsátja ki, és a legkevesebbet fogyasztja, a várt hasznosság a későbbiekben is megjelenik, mivel a gépjármű használatából származó káros CO2 kibocsátások minimalizálódni fognak, ezáltal a környezetszennyezés mértéke csökken, illetve kisebb fogyasztás esetén az egyes háztartások pénzt takaríthatnak meg, ugyanakkor most nem számolunk az esetleges műszaki hibákból származó többletkiadásokkal.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A következő befolyásoló tényezők alapján alakítottam ki a feladatot:

• Hengerűrtartalom (cm³, maximalizálandó)
• Max. teljesítmény (LE, maximalizálandó)
• Üzemanyag fogyasztás kombinált (l/100km, minimalizálandó)
• CO₂ kibocsátás kombinált (g/km, minimalizálandó)
• Max. sebesség (km/h, maximalizálandó)
• Saját tömeg (kg, minimalizálandó)
• Bruttó listaár (Ft, minimalizálandó)

Az ismerősöm befolyásolta a válaszokat azzal, hogy különböző szempontokat vett figyelembe. Ilyen például az, hogy a platós, dupla kabinnal rendelkező gépjárművek körében vizsgálódott. Az adatok gyűjtése online módon történt, megkeresésük nem jelentett problémát.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása

2. Attribútumok meghatározása

3. Adatgyűjtés

4. Meta-adatbázis készítése Excel segítségével

5. Meta-adatbázis alapján pivot kimutatás elkészítése ellenőrzés céljából

6. Adattábla készítése az adatbázisból

7. Rangsor-táblázat készítése sorszám függvény segítségével

8. COCO tábla készítése

9. SOLVER beállítása, futtatása

8. Eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• A coco elemzés során háromféle ítélet születhet: olcsó, drága vagy kiegyenlített. Az értékelés a következőképpen történik: ha a solver által kiszámolt ár megegyezik az eredeti árral, akkor kiegyenlítettnek, ha kevesebb, mint az eredeti ár, akkor drágának, ha több mint az eredeti ár, akkor olcsónak minősül a pick up. A solver lefuttatása után kiderült, hogy 3 gépjármű ítélete drága (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T), Mazda BT-50 (2.5 MZR-CD 4x4 MT), Mitsubishi L200 MY12 (Intense Plus A/T)), 1 gépjárművé pedig olcsó (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)). Kiegyenlített minősítést 2 gépjármű kapott (Nissan Navara (LE 2.5 I 5 A/T 4x4 A/T), Volkswagen Amarok (2,0 I BiTDI 120 kW/163 LE 4 MOTION M/T)). Az összehasonlított pick upok közül a Nissan Navara rendelkezik a legmagasabb árral, ugyanakkor a Volkswagen Amarok rendelkezik a legnagyobb saját tömeggel és a legmagasabb elérhető sebességgel, valamint ez rendelkezik a legkisebb üzemanyag fogyasztással és hengerűrtartalommal.Ugyanakkor az olcsónak minősített Toyota Hilux rendelkezik a legkisebb CO2 kibocsátással.

Összegezve: A kapott eredményeknél a jelképes eltérések "kerekítési hibák", vagyis a Ford Ranger esetében lehet relatív drága, míg a Toyota Hilux kapcsán lehet relatív olcsó kijelentést tenni.

• A szórások helyezései megmutatják, hogy melyek a legfontosabb összehasonlító tényezők. Jelen esetben a hengerűrtartalom az, amelyik az első helyezést kapta, tehát a legnagyobb mértékben „beleszólt” a végeredménybe. A szórás helyezéseiben a második helyezést a saját tömeg kapta, így ez az, ami a hengerűrtartalom mellett befolyásolja még leginkább a végeredményt. A következő négy helyezett (CO2 kibocsátás, max. teljesítmény, üzemanyag fogyasztás, max. sebesség ) már kevésbé befolyásolja a gépjárművek árait.Zajnak egyik tényező sem minősül.

• Az online coco végeredményét vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy két kiugró eltérést talált, ezek közül az egyiket drágának (Ford Ranger (3.0 Duratorq TDCi A/T)), a másikat olcsónak (Toyota Hilux (4x4 3,0 literes D-4D dízel 5 A/T)) minősítette. Ezek a minősítések megegyeznek a saját készítésű értékekkel, a többi esetben kiegyenlítettséget állapított meg, ami megfelel a kerekítési hibák okozta eltérésnek. További eltérés, hogy az online coco a CO2 kibocsátást zajnak minősítette.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• Az ismerősöm által megvásárolt pick up kiegyenlítettnek minősült. A szubjektív véleményem az, hogy ezt a választást is tekinthetjük jó döntésnek, nem csak azt, amely esetben olcsóbban tudnánk megvásárolni a gépjárművet, hiszen az értékének megfelelő árat fizette ki.

• Ajánlhatnék az ismerősömnek másik pick upot is a solver eredményei alapján, hiszen a vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a Toyota Hilux éri meg a leginkább az árát, ugyanakkor a legolcsóbb mindezek mellett is a Mazda BT-50, melyet a solver kiegyenlítettnek talált . Mindezek mellett úgy gondolom, hogy jó vételt bonyolított az ismerősöm, hiszen az értékének megfelelő áron sikerült pick upot vásárolnia, a számára tetszetős külső adottságok mellett.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A jövőben, ha hasonló szituációba kerül az ismerősöm, vagy bárki más, akkor hasznos lesz számára, ha az általam készített összehasonlítás alapján dönt, ami elkészíthető más attribútumok és objektumok felhasználásával. A feladatomból világosan kiderül, hogy ez a módszer mennyivel hatékonyabb, mint az, hogy egy-egy vásárló napokig járja a kereskedéseket, mire végül elkötelezi magát egy gépjármű mellett, amiről talán sohasem tudja meg biztosan, hogy az volt-e a legjobb döntés, amit hozhatott. Az összehasonlítás ""egyértelmű"" választ ad a kérdésünkre: Milyen terméket érdemes megvennem? A vásárlásra fordított idő jóval lecsökken, és a hozam pedig a döntés helyességében mutatkozik meg legfőképpen, hiszen az összehasonlító elemzésből kiolvashatjuk, hogy mi az optimális döntés.

Kommentárok

Az ismerősömet, amikor megvásárolta a Nissan Navara típusú pick upot, külső vélemények is befolyásolták. Így például az, hogy a környezetében már többen is vásároltak ilyen típusú gépjárművet, és nagyon elégedettek ezzel a márkával. Az összehasonlításomban nem számoltam a márkahűséggel, az ismerősök tanácsaival és a tapasztalatokkal. A pick upokat márkától eltekintve kezeltem. A feladatomban az attribútumok játszottak fontos szerepet, hogy kiderüljön, bizonyos igények mellett, számszerű adatokból kiindulva milyen optimális döntést lehet hozni.