„Kommunikacio” változatai közötti eltérés
Bean (vitalap | szerkesztései) (→Objektumok (sorok)) |
Bean (vitalap | szerkesztései) (→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
Oszlopokban találhatóak a mérés alapjául szolgáló adatok: | Oszlopokban találhatóak a mérés alapjául szolgáló adatok: | ||
| + | |||
| + | * kommunikációs eszközök kódoltan, 1-5-ig sorszámozva | ||
| + | * eszközhasználata, 1-5-ig kódolva, 1-el jelöltem az egy hét alatt legkevesebbet használt eszközt, 5-el az egy hét alatt leggyakrabban használt eszközt | ||
| + | * konfliktust okozó szavak száma, az eszköz használat közben megjelenő konfliktust okozó szavak darabban megadott számát jelöli, az irányt itt is 1-5- ig határoztam meg, | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
A lap 2012. január 3., 14:19-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/bk.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Belső kommunikáció vizsgálata, a leghatékonyabb kommunikációs eszköz feltárása
A feladat előtörténete
Szakdolgozatomat egy vállalat belső kommunikációjáról írom, melyben keresem a leghatékonyabb kommunikációs eszközt.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A Munka1-es fülön található C2-J12 cellatartományban elhelyezkedő táblázat, I oszlopában található mérés alapján az 1-es eszköz rendelkezik alacsony hatékonysággal, az 5 eszköz pedig magas hatékonysággal, az 2-es, 3-as és 4-es eszköz elfogadható hatékonyságú.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatokat, egy cégnél végzett kérdőíves kutatásom adja.
Objektumok (sorok)
A sorokat 10 különböző beosztású munkavállaló alkotja, az anonimitás megőrzése érdekében sorszámmal jelöltem őket:
- Vezető 1
- Vezető 2
- Vezető 3
- Vezető 4
- Vezető 5
- Beosztott 1
- Beosztott 2
- Beosztott 3
- Beosztott 4
- Beosztott 5
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Oszlopokban találhatóak a mérés alapjául szolgáló adatok:
- kommunikációs eszközök kódoltan, 1-5-ig sorszámozva
- eszközhasználata, 1-5-ig kódolva, 1-el jelöltem az egy hét alatt legkevesebbet használt eszközt, 5-el az egy hét alatt leggyakrabban használt eszközt
- konfliktust okozó szavak száma, az eszköz használat közben megjelenő konfliktust okozó szavak darabban megadott számát jelöli, az irányt itt is 1-5- ig határoztam meg,
A feladat által érintett célcsoportok
A multinacionális cégek, kommunikációs szakemberei számára szolgálhat segítségül ez a táblázat, hogy megtalálják a leghatékonyabb kommunikációs eszközt.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ez a mérési módszer segít abban, hogy a cégen belül értékeljük, hogy az egyes kommunikációs eszközök segítségével milyen hatékonyan tudunk kommunikálni, vezető beosztott, és beosztott beosztott között.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- alapadatok rögzítése
- Irány meghatározása
- mérés lefolytatása, HA függvény segítségével
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A vizsgálat alapján a legrosszabb, kommunikációs eszköz a "folyosói pletyka", itt a konfliktusok száma kritikusan magas, az ideális állapot az e-mail használatnál valósul meg, amely megenged némi konfliktust. Egyéb esetkeben a kommunikáció állapota átlagosnak tekinthető.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A táblázat segített rávilágítani arra, hogy nem szabad hagyni, hogy a „folyosói pletyka” eluralkodjon, mert a belső kommunikáció irányíthatóságát megnehezíti. Ha nem adunk információt megfelelő időben és mennyiségben, akkor keletkezik, még pedig a pletyka eszközével, ami nem tesz jót a cég hírnevének, ronthatja a munkavállalók közérzetét. Ahhoz, hogy egy szervezet sikeresen tudjon működni, fontos, hogy megvalósuljon a hatékony két írányú kommunikáció.
