„Kommunikacio” változatai közötti eltérés
Bean (vitalap | szerkesztései) (→A feladat előtörténete) |
Bean (vitalap | szerkesztései) (→Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)) |
||
| (55 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
| − | Belső kommunikáció vizsgálata, a leghatékonyabb | + | Belső kommunikáció vizsgálata, a leghatékonyabb kommunikáció feltárása |
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| − | Szakdolgozatomat egy vállalat belső kommunikációjáról írom, melyben keresem a leghatékonyabb | + | Szakdolgozatomat egy vállalat belső kommunikációjáról írom, melyben keresem a leghatékonyabb kommunikáció módját, vezetők és beosztottak szemszögéből egyaránt, az eszköz, az eszközhasználat gyakorisága, a használat során előforduló konfliktust okozó szavak száma, információ áramlás sebessége, valamint a határidők napokban mért elmulasztásának száma tekintetében. |
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | + | A Munka1-es fülön található C2-J12 cellatartományban elhelyezkedő táblázat, I oszlopában található mérés alapján a Vezető1 által kezdeményezett kommunikáció rendelkezik alacsony hatékonysággal, a Vezető5 és Beosztott5 által kezdeményezett kommunikáció pedig magas hatékonysággal. A 2-es, 3-as, 4-es vezető, és a 1-es, 2-es, 3-as, 4-es beosztott pedig elfogadható hatékonysággal kommunikál. | |
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| − | Az adatokat, | + | Az adatokat, egy cégnél végzett kérdőíves kutatásom adja, melyet kódolással tettem mérhetővé. |
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
| − | A sorokat | + | A sorokat 10 különböző beosztású munkavállaló alkotja, az anonimitás megőrzése érdekében sorszámmal jelöltem őket: |
| + | |||
| + | *Vezető 1 | ||
| + | *Vezető 2 | ||
| + | *Vezető 3 | ||
| + | *Vezető 4 | ||
| + | *Vezető 5 | ||
| + | *Beosztott 1 | ||
| + | *Beosztott 2 | ||
| + | *Beosztott 3 | ||
| + | *Beosztott 4 | ||
| + | *Beosztott 5 | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
Oszlopokban találhatóak a mérés alapjául szolgáló adatok: | Oszlopokban találhatóak a mérés alapjául szolgáló adatok: | ||
| − | * | + | * kommunikációs eszközök kódoltan, 1-5-ig sorszámozva |
| − | * | + | * eszközhasználata, 1-5-ig kódolva, 1-el jelöltem az egy hét alatt legkevesebbet használt eszközt, 5-el az egy hét alatt leggyakrabban használt eszközt |
| − | * | + | * konfliktust okozó szavak száma, az eszköz használat közben megjelenő konfliktust okozó szavak száma, az iránya 1-5-ig van jelölve, minél kevesebb a konfliktust okozó szavak száma, annál hatékonyabb a kommunikáció |
| − | * | + | * információ áramlás sebessége, percben meghatározva, 1-5-ig kódolva, minél gyorsabban jut el az információ az célszemélyhez annál hatékonyabb a kommunikáció |
| + | * határidő túllépése, napokban megadva, 1-5-ig kódolva, minél kevesebb nappal lépték túl a határidőt, annál hatékonyabb a kommunikáció | ||
| + | Minél nagyobb az X annál nagyobb lesz az Y. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| − | A multinacionális cégek, kommunikációs szakemberei számára szolgálhat segítségül ez a táblázat, hogy megtalálják a leghatékonyabb | + | A multinacionális cégek, kommunikációs szakemberei számára szolgálhat segítségül ez a táblázat, hogy megtalálják a leghatékonyabb kommunikációt. |
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | + | A sikeres kommunikációhoz, és biztos információ áramláshoz szükségesek az ilyen elemzéseknek időröl időre való elvégzése. Nem elhanyagolható az erre fordított idő, energia és pénz sem. Ha szakértői véleményt veszünk igénybe, melynek során az attribútumok értékelése után lefolytatja az elemzést, akár 3-4 órába is telhet. Ami 15.000 Ft óránként, ebben az esetben, ha 4 órával számolunk összesen 60.000 Ft. Az alapadatok egyszerűen beszerezhetjük a cégnél egy kérdőíves módszerrel, és hasonlóság elemzéssel, a vizsgált adatokat, kb. 20 perc alatt betölthetjük a programba. Objektívebb eredményt kapunk, és önellenőrzést is végezhetünk a segítségével, mindezt 800 Ft-os használati díjon. | |
| + | Tehát, mindösszesen 59.200 Forintot takaríthatunk meg a hasonlóságelemzés módszerével. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
* alapadatok rögzítése | * alapadatok rögzítése | ||
| − | * | + | * adatok kódolása |
| + | * irány meghatározása | ||
* mérés lefolytatása, HA függvény segítségével | * mérés lefolytatása, HA függvény segítségével | ||
| + | * COCO elemző modell használata | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| − | A vizsgálat alapján | + | A lefolytatott vizsgálat alapján: |
| + | |||
| + | * magas kockázattal, az 1-es, 3-as, 4-es vezetők, és az 1-es számú beosztott kommunikál | ||
| + | * elfogadható kockázattal, a 2-es és 3-as számú beosztott kommunkiál | ||
| + | * alacsony kockázattal pedig a 2-es és 5-ös vezető valamint a 4-es és az 5-ös beosztott kommunikál | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| − | A | + | A szakirodalmi elemzés alapján az 1-es számú vezető alacsony hatékonysággal, a hasonlóságelemzésnél pedig magas kockázattal kommunikál. Az 5 beosztott és vezető a szakirodalmi elemzésnél, magas hatékonysággal, de hasonlóságelemzésnél az 5-ös beosztott magas kockázattal, az 5-ös vezető pedig alacsony kockázattal kommunikál. Míg a 2-es, 3-as, 4-es vezetőnek, és 1-es, 2-es, 3-as, és 4-es beosztottnak a szakirodalmi elemzés alapján elfogadható hatékonyság jellemzi a kommunikációját, addíg a hasonloságelemzésnél a 2-es vezetőt, és 4-es beosztottat alacsony kockázatú, a 3-as és 4-es vezetőt, és 1-es beosztottat magas kockázatú, 2-es, 3-as beosztottat pedig elfogadható kockázati szintű kommunikáció jellemzi. Tehát az 1-es számú vezetőnél, és a 2-es, 3-as számú beosztottnál egyezik a két vizsgálat eredménye. A másik 7 vizsgált személynél az eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása miatt lehetséges, ami függ az osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. Mivel 70%-os az eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg. |
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | A lefolytatott számítások alapján egyértelműsíthető, hogy mind a pénzbeli, mind az időbeli ráfordítást vizsgálva megérte a hasonlóságelemzést végrehajtani, amivel 59.200 Ft-ot, 3 óra 40 percet spóroltunk meg, minden viszgálat alkalmával. | ||
| + | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
A lap jelenlegi, 2012. január 5., 23:12-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/bk.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Belső kommunikáció vizsgálata, a leghatékonyabb kommunikáció feltárása
A feladat előtörténete
Szakdolgozatomat egy vállalat belső kommunikációjáról írom, melyben keresem a leghatékonyabb kommunikáció módját, vezetők és beosztottak szemszögéből egyaránt, az eszköz, az eszközhasználat gyakorisága, a használat során előforduló konfliktust okozó szavak száma, információ áramlás sebessége, valamint a határidők napokban mért elmulasztásának száma tekintetében.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A Munka1-es fülön található C2-J12 cellatartományban elhelyezkedő táblázat, I oszlopában található mérés alapján a Vezető1 által kezdeményezett kommunikáció rendelkezik alacsony hatékonysággal, a Vezető5 és Beosztott5 által kezdeményezett kommunikáció pedig magas hatékonysággal. A 2-es, 3-as, 4-es vezető, és a 1-es, 2-es, 3-as, 4-es beosztott pedig elfogadható hatékonysággal kommunikál.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatokat, egy cégnél végzett kérdőíves kutatásom adja, melyet kódolással tettem mérhetővé.
Objektumok (sorok)
A sorokat 10 különböző beosztású munkavállaló alkotja, az anonimitás megőrzése érdekében sorszámmal jelöltem őket:
- Vezető 1
- Vezető 2
- Vezető 3
- Vezető 4
- Vezető 5
- Beosztott 1
- Beosztott 2
- Beosztott 3
- Beosztott 4
- Beosztott 5
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Oszlopokban találhatóak a mérés alapjául szolgáló adatok:
- kommunikációs eszközök kódoltan, 1-5-ig sorszámozva
- eszközhasználata, 1-5-ig kódolva, 1-el jelöltem az egy hét alatt legkevesebbet használt eszközt, 5-el az egy hét alatt leggyakrabban használt eszközt
- konfliktust okozó szavak száma, az eszköz használat közben megjelenő konfliktust okozó szavak száma, az iránya 1-5-ig van jelölve, minél kevesebb a konfliktust okozó szavak száma, annál hatékonyabb a kommunikáció
- információ áramlás sebessége, percben meghatározva, 1-5-ig kódolva, minél gyorsabban jut el az információ az célszemélyhez annál hatékonyabb a kommunikáció
- határidő túllépése, napokban megadva, 1-5-ig kódolva, minél kevesebb nappal lépték túl a határidőt, annál hatékonyabb a kommunikáció
Minél nagyobb az X annál nagyobb lesz az Y.
A feladat által érintett célcsoportok
A multinacionális cégek, kommunikációs szakemberei számára szolgálhat segítségül ez a táblázat, hogy megtalálják a leghatékonyabb kommunikációt.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A sikeres kommunikációhoz, és biztos információ áramláshoz szükségesek az ilyen elemzéseknek időröl időre való elvégzése. Nem elhanyagolható az erre fordított idő, energia és pénz sem. Ha szakértői véleményt veszünk igénybe, melynek során az attribútumok értékelése után lefolytatja az elemzést, akár 3-4 órába is telhet. Ami 15.000 Ft óránként, ebben az esetben, ha 4 órával számolunk összesen 60.000 Ft. Az alapadatok egyszerűen beszerezhetjük a cégnél egy kérdőíves módszerrel, és hasonlóság elemzéssel, a vizsgált adatokat, kb. 20 perc alatt betölthetjük a programba. Objektívebb eredményt kapunk, és önellenőrzést is végezhetünk a segítségével, mindezt 800 Ft-os használati díjon. Tehát, mindösszesen 59.200 Forintot takaríthatunk meg a hasonlóságelemzés módszerével.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- alapadatok rögzítése
- adatok kódolása
- irány meghatározása
- mérés lefolytatása, HA függvény segítségével
- COCO elemző modell használata
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A lefolytatott vizsgálat alapján:
- magas kockázattal, az 1-es, 3-as, 4-es vezetők, és az 1-es számú beosztott kommunikál
- elfogadható kockázattal, a 2-es és 3-as számú beosztott kommunkiál
- alacsony kockázattal pedig a 2-es és 5-ös vezető valamint a 4-es és az 5-ös beosztott kommunikál
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A szakirodalmi elemzés alapján az 1-es számú vezető alacsony hatékonysággal, a hasonlóságelemzésnél pedig magas kockázattal kommunikál. Az 5 beosztott és vezető a szakirodalmi elemzésnél, magas hatékonysággal, de hasonlóságelemzésnél az 5-ös beosztott magas kockázattal, az 5-ös vezető pedig alacsony kockázattal kommunikál. Míg a 2-es, 3-as, 4-es vezetőnek, és 1-es, 2-es, 3-as, és 4-es beosztottnak a szakirodalmi elemzés alapján elfogadható hatékonyság jellemzi a kommunikációját, addíg a hasonloságelemzésnél a 2-es vezetőt, és 4-es beosztottat alacsony kockázatú, a 3-as és 4-es vezetőt, és 1-es beosztottat magas kockázatú, 2-es, 3-as beosztottat pedig elfogadható kockázati szintű kommunikáció jellemzi. Tehát az 1-es számú vezetőnél, és a 2-es, 3-as számú beosztottnál egyezik a két vizsgálat eredménye. A másik 7 vizsgált személynél az eltérések oka a szakirodalmi elemzés osztályozási rendszer kialakításának szubjektivitása miatt lehetséges, ami függ az osztályozást kitaláló személy értékrendjétől. Mivel 70%-os az eltérés a szubjektív és az objektív elemzés között, döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható meg.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A lefolytatott számítások alapján egyértelműsíthető, hogy mind a pénzbeli, mind az időbeli ráfordítást vizsgálva megérte a hasonlóságelemzést végrehajtani, amivel 59.200 Ft-ot, 3 óra 40 percet spóroltunk meg, minden viszgálat alkalmával.
