A lap jelenlegi, 2012. február 8., 23:47-kori változata

Tartalomjegyzék

1 Forrás
2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
3 A feladat előtörténete
4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése
5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5.1 Objektumok (sorok)
- 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
6 A feladat által érintett célcsoportok
7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Bárki számára elérhető, de szubjektív szempontok alapján kiválasztott mobiltelefonok összehasonlítása a hasonlóság elemzés módszerével.

A feladat előtörténete

A közeljövőben szeretnék egy új telefont vásárolni, és ezért választottam ezt a témát a feladathoz. A megszerzett adatok gyakorlatilag nem nagyon jelentenek sokat a döntéseim során, főleg a kinézet és az ár az, ami befolyásolta az eddigi döntéseimet ezen a téren. Ezzel az elemzéssel a hozzám hasonló helyzetben lévő vásárlóknak szetretnék segíteni.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése

Tapasztalataim alapján, az emberek a tartós elektronikai cikkek vásárlása esetén hajlamosabbak megvenni esetleg drágább készüléket is, mivel úgy vélik, az ár növekedésével a minőség is növekszik. Ezt sznob-hatást, a kereskedők, gyártók kihasználhatják. A feladatommal a hozzám hasonló dilemmákkal küzdő, mobiltelefont vásárlóknak szeretnék segíteni és természetesen a saját döntésemet is megkönnyíteni.

Best practice: A „Pivot” munkalapon, a kigyűjtött telefonokat -az ár kivételével-, a jellemzőkön belül sorba rendeztem (C19:I26) "Sorszám" fgv. segítségével. Ezután minden jellemzőhöz hozzárendeltem egy szubjektív véleményen alapuló súlyt (C31:H31). A következő lépésben a súlyokat összeszoroztam a sorszámozott értékekkel (C33:H40), majd összesítettem őket a „Hibaösszeg” (I33:I40) oszlopban. Az utolsó lépésben a „Hibaérték”-et (J33:J40) számoltam ki úgy, hogy az egyes telefonok árát osztottam az előző lépésben kiszámolt hibaösszeggel. A hibaértékek alapján a „SONY ERICSSON YENDO W150i, BLACK” készüléket választottam, mivel ez rendelkezett a legkisebb hibaértékkel.

A "Solver" munkalapra (A2:I12) behivatkoztam a "Pivot" munkalapon található alapadatokat. Újra sorba rendeztem a temékjellemzőket az ár kivételével. Ezt követően létrehoztam egy segédtáblázatot (L16:T24), amiben a korábban sorszámozott temkékjellemzőket megszoroztam egy súly értékkel, amit a Solver fgv. számol majd a későbbiekben a B14:H14 cellatartományba. A szorzatértékeket összegeztem a S17:S24 oszlopban. Majd a telefonok árát mellé hivatkoztam T17:T24 cellatartományba. A T16 cellában egy korrelációt számítottam a "Korell" fgv. segítségével az S17:S24 és a T17:T24 tömbök között. A Solver modulban a módosuló cellatartomány a B14:H14 volt, a célcella bedig a T16 cella. A feltételem az volt a számolásnál, hogy a célcellát (T16) minimalizáljuk. A Solver számítása alapján, az optimális súlyokkal számolva, a győztes telefon a "NOKIA 500, B.BLACK A/RM360" lett, mivel ennek lett a legkevesebb hibapontja (S17=12.28936838).

A Solver segítségével számolt megoldás feltételezhetően egy ideálisnak vélt súlyozással számolt. Ennek ellenére a továbbiakban a saját magam által választott irányokkal folytatom a vizsgálatot, mert a Solver számításait nem tartom túlságosan megbízhatónak.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladatomhoz szükséges adatokat az interneten, szabadon használható áru összehasonlító portálok segítségével szereztem be, ahol részletes leírást adnak a termékekről. Ezek a portálok csak ár szerint rangsorolják a termékeket, komolyabb összehasonlításra nem alkalmasak.

Objektumok (sorok)

NOKIA 500, B.BLACK A/RM360
NOKIA C2-02, GOLDEN WHITE
NOKIA C3-00, GOLDEN WHITE
Samsung C3500 Ch@t 350 (Silver)
Samsung GT-S5660 Galaxy Gio
Sony Ericsson Xperia X10 Mini Pro
SONY ERICSSON YENDO W150i, BLACK
ZTE Blade

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható.

A független változók:

Belső memória (MB). Ennek iránya 0, mivel ha magas a belső memória, akkor valószínűleg az ár is nőni fog.
Beszélgetési idő (óra). Ennek iránya 0, mivel ha magasabb a beszélgetési idő, akkor valószínűleg az ár is nőni fog.
Fényképezőgép felbontása (Mpx). Ennek iránya 0, mivel ha nagyobb felbontású a fényképezőgép, akkor valószínűleg az ár is valószínűleg nőni fog.
Képernyő felbontása (Pixel). Ennek iránya 0, mivel ha a képernyő felbontása nagyobb, akkor valószínűleg a készülék ára is nőni fog.
Max bővíthetőség (GB). Ennek iránya 0, mivel ha a bővíthetőség nagyobb, akkor valószínűleg a készülék ára is nőni fog.
Méret (mm^3). Ennek iránya 1, mivel ha kisebb a készülék, akkor valószínűleg az ára nőni fog.
Súly (Gramm). Ennek iránya 1. mivel ha a készülék súlya kisebb, akkor valószínűleg az ára nőni fog.

A függő változó:

Termék ára (Ft).

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportom, azok a mobiltelefon vásárlók, akik tudatosan (legjobb ár/érték arány alapján) szeretnék kiválasztani a követkető telefonjukat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

1. Az elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:

1 fő: modell felállítása, adatok beszerzése az interneten 750Ft-os órabér, 3 órás munka. Ár: 2.250 Ft

1 fő: Excel függvények szakszerű, megbízható kezelése, valamint ezeknek szöveges elemzése 900 Ft-os órabér, 4 órás munka. Ár: 3.200 Ft.

Összesen: 5.450 Ft.

2. Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:

1 fő: adatgyűjtés, Solver lefuttatása, elemzések 1000Ft-os órabér, 7 órás munka.

Összesen: 7.000 Ft.

A két verzió különbsége: 1.550 Ft.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Létrehoztam az "Adattábla" munkalapot amit feltöltöttem a különböző webáruházak és árukeresők online felületéről gyűjtött adatokkal. Ezt követően az "Adattábla" munkalap adatait felhasználva a "Data" munkalapon elkészítettem a metaadatbázist.
A metaadatbázis adataiból Pivot kimutatást (A3:E13), és db nézet kimutatást (A44:I54) készítettem, a "Pivot" nevű munkalapra.
Az alapadatokat átmásoltam a COCO nevű munkalap A4:I13-es celláiba, ezután megadtam az irányokat az oszlopok alatt lévő cellákba (B14:H14), az "Ár" kivételével.
Az alapadatokat rangsoroltam az B20:H27 közötti cellatartományokban, a "SORSZÁM" fgv. segítségével.
Az összes attribútum bevonásával a sorszámozott adatokat az "Ár"-at, a COCO szoftver segítségével elemeztem. Ez az elemzés a három attribútumot monotonnak jelzett:

a "Képernyő felbontása"-t, a "Max bővíthetőség"-et és a "Súly"-t.

Folytatva az elemzést, létrehoztam egy segédtáblázatot az L40:R46 cellatartományba, amellyel az adott szintű lépcső értékéből a következő lépcső értékét vontam ki.
A következő lépésben elkészítettem a Lépcsők táblát (B40:H47), ennek kitöltése a Solver feladata lesz majd.
A B52:H59 cellaratományba az "Fkeres" fgv. segítségével kigyűjtöttem a korábban sorszámozott, értékhez tartozó értéket a B40:H47 cellatartományból. Természetesen cellákra vonatkoztatva minden adatot.
Az I52:I59 cellatartományba behivatkoztam a készülékek tényleges árait, J52:J59 oszlopba medig összesítettem az egyes attribútumokra vonatkoztatott értékeket soronként. A K52:K59 oszlopban a becsült érték, tényleges értéktől való eltérését számoltam ki telefontípusonként.
A K60 cellában az eltérések szorzatösszegét számoltam ki a "Szorzatösszeg" fgv. segítségével.
A Solver segítségével kiszámoltam a ideálisnak vélt lépcsőértékeket. A módosuló cellák a B40:H47 voltak, a célcella a K50, a feltétel pedig, hogy a L40:R47 cellatartomány minden cellája nagyobb, vagy egyenlő legyen mint 0.
A Solver futtatása után az eltérések teljesen azonos, 0 értéket mutattak. Az Invers ("Invers" munkalap) alak lefuttatása után egy összehasonlítást készítettem az L52:L59 oszlopban, amelynek eredménye képpen három telefontípus esetében volt logikus kapcsolat. A döntést azonban nem tudtam meghozni ez alapján hiszen normál irányokkal minden temék ár érték arányos volt tökéletesen.
A "Max bővíthetőség " esetében monotonitás volt megfigyelhető minden telefon esetében.

Csupán ennek az egy attribútumnak és az "Ár" bevonásával ismét elvégeztem az elemzést, az előzőekben felsorolt metódus alapján. A normál irányú futtatás (COCO2 munkalapon), az invers lefuttatása (Invers2 munkalap) és az ellenőrzés alapján már meghozhattam a döntésemet.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Best practice megoldás

A "mi lett volna, ha ismeretlen a COCO-elemzés módszere" megoldás - vagyis a rangsorolás alapján történő kiválasztás - alapján a "SONY ERICSSON YENDO W150i, BLACK" lett volna a választásom ("Pivot" munkaplap, J39 cella) azért, mert ennek a készüléknak lett a legalacsonyabb a hibaértértéke. A Solvert segítségül hívva ("Solver" munkalap), azonban már a "NOKIA 500, B.BLACK A/RM360" választottam volna ("Solver" munkalap, S17 cella) azért, mert a vélhetően optimális súlyozással már ennek lett a legalacsonyabb a hibapontszáma.

Saját megoldás

A hasonlóságelemzés (COCO elemzési módszer alkalmazásával) a COCO táblázat elkészítése ("COCO" munkalap) és a Solver futtatása után a következő eredményt kaptam: A 8 termékből mindegyikneknek megegyezett a valós és a számított ára ("COCO" munkalap, K52:K59), ezért a megfelelő attribútummal újra elvégezve az elemzést ("COCO2" munkalap), már 3 telefon alul ("COCO2" munkalap, E37, E42, E43 cella), 3 felül értékeltnek mutatkozott ("COCO2" munkalap, E36, E39, E49 cella) és további kettő ár-érték arányos volt ("COCO2" munkalap, E38, E40 cella). Az eredmények az "Összehasonlítás" munkalapon láthatóak. A második futtatás eredményei alapján hoztam meg a döntésemet ("Összehansonlítás" munkalap, N4:T14). A győztesnek, a két logikusnak kimutatott lehetőség közül ("Összehansonlítás" munkalap, T8:T9), azt választottam, amely nem volt felülértékelve ("Összehansonlítás" munkalap, R8).

Végső megoldás

A COCO-elemzés eredményeit kell mérvadónak tekinteni, mivel ez a fajta metódus sokkal részletesebb és nagyobb mértékben képes kizárni a szubjektivitást az elemzésből.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények elemzése alapján elmondhatom, hogy egyik nagyom megosztott volt az eredmény, hiszen ugynannyi felül és alulértékelt (3-3) telefon és 2 db ár-érték arányos telefon. Bebizonyosodott az, hogy a sznob-hatás teljesen érvénysült volna ebben az esetben, ha saját kútfőből próbálok nekivágni az összehasonlításnak. Mivel egy átlag ember számára nem kevés pénzről beszélünk, nagyon hasznos volt ez a kicsit bővebb elemzés és úgy gondolom, hogy ez alapján megalapozott döntést hozok, ha a "NOKIA C3-00, GOLDEN WHITE"-ot választom.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A vizsgálat mindenképpen eredményre vezetett, mivel ezt a telefont vásároltam meg magamnak, annak ellenére, hogy nem vagyon Nokia párti. A hasonlóságelemzés segítségével a többi attribútum bevonásával részletesebb vizsgálat lefolytatása vált lehetségessé a számomra.

Vagyis a célcsoport fogyasztójának az elemzés segítségével lehetősége van (a körülményekhez viszonyítottan) a legjobb áron a legjobb minőségű termék megvásárlására.

Hasznosság szempontjából, amennyiben a best practice megoldást választom, akkor az alkalmazott megoldás miatt 1550 Ft kiadást takarítok meg, azonban az így kiválasztott megoldás, mint később kiderült közel sem ár-érték arányos. A best practice megoldással választot telefont 7979 FT-tal túlértékelték. Tehát a COCO által kínált megoldási lehetőséggel összségében 6429 Ft megtakarítás realizáltam.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Hasonló elemzésként említhető meg az alábbi két tanulmány:

HR:gyümölcslé [2]
BA3:üdítők [3]

Az első esetben az alábbi eltéréseket tapasztalhatjuk:

Csak a 100%-os gyümölcstartalmú üdítőket vizsgálta és nincs konkrétan megadva, milyen gyümölcsből készültek a termékek.
Az attribútumok között a C-vitamin is szerepel.
Eltérő a célcsoport. Az én tanulmányom az Interspar vásárlóit célozza meg, ez a tanulmány pedig az óvodákat, iskolákat, sportegyesületeket célozza.

A második esetben az alábbi eltéréseket figyelhetjük meg:

Eltérőek az objektumok és az attribútumok is. Nem csak gyümölcsleveket vizsgál.

nyilatkozat és kitöltési segédlet

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 '''Best practice''':
 A „Pivot” munkalapon, a kigyűjtött telefonokat -az ár kivételével-, a jellemzőkön belül sorba rendeztem (C19:I26) "Sorszám" fgv. segítségével.  Ezután minden jellemzőhöz hozzárendeltem egy szubjektív véleményen alapuló súlyt (C31:H31). A következő lépésben a súlyokat összeszoroztam a sorszámozott értékekkel (C33:H40), majd összesítettem őket a „Hibaösszeg” (I33:I40) oszlopban. Az utolsó lépésben a „Hibaérték”-et (J33:J40) számoltam ki úgy, hogy az egyes telefonok árát osztottam az előző lépésben kiszámolt hibaösszeggel. A hibaértékek alapján a „SONY ERICSSON YENDO W150i, BLACK” készüléket választottam, mivel ez rendelkezett a legkisebb hibaértékkel.
+A "Solver" munkalapra (A2:I12) behivatkoztam a "Pivot" munkalapon található alapadatokat. Újra sorba rendeztem a temékjellemzőket az ár kivételével. Ezt követően létrehoztam egy segédtáblázatot (L16:T24), amiben a korábban sorszámozott temkékjellemzőket megszoroztam egy súly értékkel, amit a Solver fgv. számol majd a későbbiekben a B14:H14 cellatartományba. A szorzatértékeket összegeztem a S17:S24 oszlopban. Majd a telefonok árát mellé hivatkoztam T17:T24 cellatartományba. A T16 cellában egy korrelációt számítottam a "Korell" fgv. segítségével az S17:S24 és a T17:T24 tömbök között. A Solver modulban a módosuló cellatartomány a B14:H14 volt, a célcella bedig a T16 cella. A feltételem az volt a számolásnál, hogy a célcellát (T16) minimalizáljuk. A Solver számítása alapján, az optimális súlyokkal számolva, a győztes telefon a "NOKIA 500, B.BLACK A/RM360" lett, mivel ennek lett a legkevesebb hibapontja (S17=12.28936838).
+A Solver segítségével számolt megoldás feltételezhetően egy ideálisnak vélt súlyozással számolt. Ennek ellenére a továbbiakban a saját magam által választott irányokkal folytatom a vizsgálatot, mert a Solver számításait nem tartom túlságosan megbízhatónak.
 =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
@@ 38. sor: / 44. sor: @@
-Független változók:
+A független változók:
 * '''Belső memória''' (MB). Ennek iránya 0, mivel ha magas a belső memória, akkor valószínűleg az ár is nőni fog.
@@ 56. sor: / 61. sor: @@
 =A feladat által érintett célcsoportok=
-Célcsoportom, az Interspar áruházak vásárlói, akik narancslevet szeretnének venni és tudatosan (legjobb ár/érték arány alapján) választják ki a termékeket.
+Célcsoportom, azok a mobiltelefon vásárlók, akik tudatosan (legjobb ár/érték arány alapján) szeretnék kiválasztani a követkető telefonjukat.
 =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 '''1. Az elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:'''
-fő: modell felállítása, adatgyűjtés az áruházban
-Ft-os órabér, 4 órás munka
-Ár: 3.000 Ft
-fő: Excel függvények, valamint ezek szöveges elemzése
+fő: modell felállítása, adatok beszerzése az interneten 750Ft-os órabér, 3 órás munka.
-Ft-os órabér, 4 órás munka
+Ár: 2.250 Ft
-Ár: 2.800 Ft
-Összesen: 5800 Ft
+fő: Excel függvények szakszerű, megbízható kezelése, valamint ezeknek szöveges elemzése 900 Ft-os órabér, 4 órás munka.
+Ár: 3.200 Ft.
+'''Összesen: 5.450 Ft.'''
-'''2. Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek'''
+'''2. Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek:'''
-fő: adatgyűjtés, Solver lefuttatása, elemzések
-Ft-os órabér, 8 órás munka
-Összesen: 6400 Ft
+fő: adatgyűjtés, Solver lefuttatása, elemzések 1000Ft-os órabér, 7 órás munka.
-'''A két verzió különbsége''': 600 Ft.
+'''Összesen: 7.000 Ft.'''
-=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
-A feladat megoldása során az első lépés az Alapadatok munkalapon lévő táblázat elkészítése. Az alapadatokat tartalmazó táblázat fölött megadtam az egyes változók irányát.
-A Data munkalap Data táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá beírjuk az Alapadatok táblázat elemeit.
-Ezt követően a Pivot munkalap Pivot táblájának elkészítése következik.
+A két verzió különbsége: '''1.550 Ft'''.
-A következő lépésben a Coco munkalap táblázatainak szerkesztését mutatom be:
+=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
-A Coco munkalap A1-G11 tartományában látható a kiindulási adattábla, a független változók és a függő változó adataival. (Primer adatok)
+* Létrehoztam az "Adattábla" munkalapot amit feltöltöttem a különböző webáruházak és árukeresők online felületéről gyűjtött adatokkal. Ezt követően az "Adattábla" munkalap adatait felhasználva a  "Data" munkalapon elkészítettem a metaadatbázist.
-A primer adatokat tartalmazó táblázat alatt, az A13-F22 tartományban található a „primer adatok” táblázat adatainak oszloponkénti rangsorolása az irány felhasználásával.
+* A metaadatbázis adataiból Pivot kimutatást (A3:E13), és db nézet kimutatást (A44:I54) készítettem, a "Pivot" nevű munkalapra.
+* Az alapadatokat átmásoltam a COCO nevű munkalap A4:I13-es celláiba, ezután megadtam az irányokat az oszlopok alatt lévő cellákba (B14:H14), az "Ár" kivételével.
+* Az alapadatokat rangsoroltam az B20:H27 közötti cellatartományokban, a "SORSZÁM" fgv. segítségével.
+* Az összes attribútum bevonásával a sorszámozott adatokat az "Ár"-at, a COCO szoftver segítségével elemeztem. Ez az elemzés a három attribútumot monotonnak jelzett:
+a "Képernyő felbontása"-t, a "Max bővíthetőség"-et és a "Súly"-t.
-A következő lépések célja, hogy feltöltsük számokkal a „Lépcsők”, és a „Coco” táblázatokat, valamint a H26-L33 tartományban lévő segédtáblázatot az Excel Solverjének segítségével. A „Lépcsők” és a „Coco” táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.
-Az A37-F46 tartomány F-keres függvények sorozata. Az „Ár” oszlop a kiindulási adattáblából származik, a „Becslés” oszlop pedig az F-keres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közti különbség az „Eltérés” oszlopban látható. A táblázat I47 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztem el. Ezt követően a Solver segítségével feltöltöm a táblázatokat számokkal.
+* Folytatva az elemzést, létrehoztam egy segédtáblázatot az L40:R46 cellatartományba, amellyel az adott szintű lépcső értékéből a következő lépcső értékét vontam ki.
+* A következő lépésben elkészítettem a Lépcsők táblát (B40:H47), ennek kitöltése a Solver feladata lesz majd.
+* A B52:H59 cellaratományba az "Fkeres" fgv. segítségével kigyűjtöttem a korábban sorszámozott, értékhez tartozó értéket a B40:H47 cellatartományból. Természetesen cellákra vonatkoztatva minden adatot.
+* Az I52:I59 cellatartományba behivatkoztam a készülékek tényleges árait, J52:J59 oszlopba medig összesítettem az egyes attribútumokra vonatkoztatott értékeket soronként. A K52:K59 oszlopban a becsült érték, tényleges értéktől való eltérését számoltam ki telefontípusonként.
+* A K60 cellában az eltérések szorzatösszegét számoltam ki a "Szorzatösszeg" fgv. segítségével.
+* A Solver segítségével kiszámoltam a ideálisnak vélt lépcsőértékeket. A módosuló cellák a  B40:H47 voltak, a célcella a K50, a feltétel pedig, hogy a L40:R47 cellatartomány minden cellája nagyobb, vagy egyenlő legyen mint 0.
+* A Solver futtatása után az eltérések teljesen azonos, 0 értéket mutattak. Az Invers ("Invers" munkalap) alak lefuttatása után egy összehasonlítást készítettem az L52:L59 oszlopban, amelynek eredménye képpen három telefontípus esetében volt logikus kapcsolat. A döntést azonban nem tudtam meghozni ez alapján hiszen normál irányokkal minden temék ár érték arányos volt tökéletesen.
+* ''' A "Max bővíthetőség " esetében monotonitás volt megfigyelhető minden telefon esetében.'''
-Inverz munkalap esetében a vizsgálatot a COCO munkalaphoz hasonlóan folytatom le, azonban az említett munkalap Rangsorolás táblázatában az irányokat felcserélem (1;0).
+* Csupán ennek az egy attribútumnak és az "Ár" bevonásával ismét elvégeztem az elemzést, az előzőekben felsorolt metódus alapján. A normál irányú futtatás (COCO2 munkalapon), az invers lefuttatása (Invers2 munkalap) és az ellenőrzés alapján már meghozhattam a döntésemet.
-Az inverz vizsgálat az adatok hitelességét vizsgálja – az Inverz munkalap Eltérések oszlopának értékeit a COCO munkalap Eltérések oszlopával összehasonlítva adja meg, mely adatok kezelhetőek hitelesként, és melyek az irreleváns adatok.
 =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
@@ 105. sor: / 114. sor: @@
 '''Best practice megoldás'''
-A "mi lett volna, ha ismeretlen a COCO-elemzés módszere" megoldás - vagyis a rangsorolás alapján történő kiválasztás - alapján a Spar narancslé és a Hey-Ho narancslé lett a legjobb ár/érték arányú termék, de a Hey-Ho-t választjuk az energiatartalom miatt. A saját megoldás során is azt az eredményt kaptam, hogy a Bravo narancslé a legrosszabb választás.
+A "mi lett volna, ha ismeretlen a COCO-elemzés módszere" megoldás - vagyis a rangsorolás alapján történő kiválasztás - alapján a "SONY ERICSSON YENDO W150i, BLACK" lett volna a választásom ("Pivot" munkaplap, J39 cella) azért, mert ennek a készüléknak lett a legalacsonyabb a hibaértértéke. A Solvert segítségül hívva ("Solver" munkalap), azonban már a "NOKIA 500, B.BLACK A/RM360" választottam volna ("Solver" munkalap, S17 cella) azért, mert a vélhetően optimális súlyozással már ennek lett a legalacsonyabb a hibapontszáma.
 '''Saját megoldás'''
-A hasonlóságelemzés (COCO elemzési módszer alkalmazásával) a  COCO táblázat elkészítése és a Solver futtatása után a következő eredményt kaptam: A 9 termékből 7-nek megegyezik a valós és a számított ára, a Bravo narancslének túl van értékelve az ára, a Spar narancslének viszont alulértékelték az árát. Tartalma alapján drágábban is adhatnák ezt a gyümölcslevet.
+A hasonlóságelemzés (COCO elemzési módszer alkalmazásával) a  COCO táblázat elkészítése ("COCO" munkalap) és a Solver futtatása után a következő eredményt kaptam: A 8 termékből mindegyikneknek megegyezett a valós és a számított ára ("COCO" munkalap, K52:K59), ezért a megfelelő attribútummal újra elvégezve az elemzést ("COCO2" munkalap), már 3 telefon alul ("COCO2" munkalap, E37, E42, E43 cella), 3 felül értékeltnek mutatkozott ("COCO2" munkalap, E36, E39, E49 cella) és további kettő ár-érték arányos volt ("COCO2" munkalap, E38, E40 cella).
+Az eredmények az "Összehasonlítás" munkalapon láthatóak. A második futtatás eredményei alapján hoztam meg a döntésemet ("Összehansonlítás" munkalap, N4:T14). A győztesnek, a két logikusnak kimutatott lehetőség közül ("Összehansonlítás" munkalap, T8:T9), azt választottam, amely nem volt felülértékelve ("Összehansonlítás" munkalap, R8).
-A gyümölcslevek attribútumai közül fontosság szempontból a gyümölcstartalom járult hozzá legnagyobb mértékben a termék árának kiszámított értékéhez. Ezt követi a fehérje tartalom, majd a zsírtartalom. A legkevésbé az energiatartalom és a szénhidrát tartalom befolyásolja az árat.
 '''Végső megoldás'''
-A COCO-elemzést szükséges választani, mivel nagyobb részletezettséggel, és nagyobb objektivitással dolgozik. Ennek értelmében a Spar orange terméket választom.
+A COCO-elemzés eredményeit kell mérvadónak tekinteni, mivel ez a fajta metódus sokkal részletesebb és nagyobb mértékben képes kizárni a szubjektivitást az elemzésből.
 =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
-Az eredmények elemzése alapján elmondható, hogy a Hey-Ho és a Spar narancslé a legjobb ár/ érték arányú narancslé az Interspar áruházak kínálatából. A 9 termékből csak 2-nél van eltérés a valós és a számított ár között. A Spar narancslevet beltartalma alapján alul van értékelve az ára, míg a Bravo narancslének túlértékelték az árát. A saját megoldás alapján a Hey-Ho-t a legcélszerűbb megvásárolni, ez a legjobb ár/ érték arány szerinti választás.
+Az eredmények elemzése alapján elmondhatom, hogy egyik nagyom megosztott volt az eredmény, hiszen ugynannyi felül és alulértékelt (3-3) telefon és 2 db ár-érték arányos telefon. Bebizonyosodott az, hogy a sznob-hatás teljesen érvénysült volna ebben az esetben, ha saját kútfőből próbálok nekivágni az összehasonlításnak. Mivel egy átlag ember számára nem kevés pénzről beszélünk, nagyon hasznos volt ez a kicsit bővebb elemzés és úgy gondolom, hogy ez alapján megalapozott döntést hozok, ha a '''"NOKIA C3-00, GOLDEN WHITE"'''-ot választom.
 =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
-Vizsgálatom lefolytatása mindenképpen eredményre vezetett, mivel az átlagos fogyasztók számára a gyümölcstartalom és az ár a legmeghatározóbb, azonban a hasonlóságelemzés segítségével a többi attribútum bevonásával részletesebb (és alaposabb/mélyrehatóbb) vizsgálat lefolytatása vált lehetségessé.
+A vizsgálat mindenképpen eredményre vezetett, mivel ezt a telefont vásároltam meg magamnak, annak ellenére, hogy nem vagyon Nokia párti. A hasonlóságelemzés segítségével a többi attribútum bevonásával részletesebb vizsgálat lefolytatása vált lehetségessé a számomra.
@@ 129. sor: / 138. sor: @@
-Hasznosság szempontjából, amennyiben a best practice megoldást választom, úgy abban az esetben az alkalmazott megoldás miatt 600 Ft hasznot, vagyis elkerült kiadást takarítok meg, azonban az így kiválasztott megoldási módozat kevésbé ad részleteibe menően alapos elemzési eredményeket.
+Hasznosság szempontjából, amennyiben a best practice megoldást választom, akkor az alkalmazott megoldás miatt 1550 Ft kiadást takarítok meg, azonban az így kiválasztott megoldás, mint később kiderült közel sem ár-érték arányos. A best practice megoldással választot telefont 7979 FT-tal túlértékelték. Tehát a COCO által kínált megoldási lehetőséggel összségében 6429 Ft megtakarítás realizáltam.
-Továbbá megállapítható, hogy a két megoldási módozat közötti (hasznossági) különbség a "nyerteseket" tekintve majd 100 forintnyi. Azonban, ha a Saját megoldás (COCO-elemzés) alapján a Spar orange-ot választom, úgy abban az esetben 229-199, vagyis termékenként 30 forintnyi a nyereség - a valós és a kalkulált (azaz a "mennyit kérhetnének valójában érte") ár közötti különbség.
 =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

„MobilTelefonok” változatai közötti eltérés