A lap 2012. április 5., 10:28-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/ecs.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magas a felsőoktatásban résztvevők száma?

A feladat előtörténete

Az elmúlt években több alkalommal a viták kereszttüzébe került a felsőoktatásban résztvevők számának kérdése.A politikai viták mellett,az adott területen elismert szakértők is sokszor egymásnak ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg, ami a laikusokban még nagyobb bizonytalanságot okozott a kérdéssel kapcsolatban.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A környezetemben azt tapasztaltam, hogy a diplomával rendelkezők hamarabb helyezkednek el a munkaerőpiacon-szakiránytól függetlenül-, mint azok, akik nem rendelkeznek diplomával.Ebből azt a következtetést vontam le, hogy jó döntésnek tűnik a felsőoktatásba való jelentkezés.Igyekeztem ezt a véleményt statisztikai adattal is alátámasztani.Ilyen adatnak tekintettem a felsőoktatásban végzettek körében a munkanélküliségi rátát, ami jóval kedvezőbb értéket mutatott az átlagos munkanélküliségi rátánál.Saját véleményem szerint egyáltalán nem tekinthető a jelenlegi létszám magasnak a felsőoktatásban.Ebből a gondolatmenetből kiindulva összehasonlítottam a többi országgal Magyarországot a munkanélküliségi rátát figyelembe véve.Magyarország a többi országhoz képest a 6. legkisebb mutatóval rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az országok 2/3-át maga mögé utasítja, ami már jelzés értékű lehet.Ez meggyőzőnek tűnt, de mivel nem tudtam,hogy ez a munkanélküliségi ráta milyen anyagi ráfordítás mellett, illetve milyen más rá ható tényezők hatására alakult ki, ezért szükség volt egy olyan elemző módszer alkalmazására,ami képes több ország adatait összevetni.Erre a COCO hasonlóságelemző-módszer alkalmasnak tűnt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Magyarországot számos más európai országgal hasonlítottam össze.Forrásként az Eurostat és a KSH szolgált.

Objektumok (sorok)

Az objektumok a következők:

• Belgium
• Bulgária
• Csehország
• Dánia
• Németország
• Írország
• Spanyolország
• Franciaország
• Olaszország
• Litvánia
• Magyarország
• Hollandia
• Ausztria
• Lengyelország
• Portugália
• Szlovákia
• Finnország
• Svédország
• Nagy-Britannia

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A következő tulajdonságok alapján hasonlítottam össze az objektumokat:

• Foglalkoztatási ráta a felsőoktatásban végzettek körében(25-64 éves).Mértékegység %-minél magasabb, annál jobb.
• Állami finanszírozásban részesülőkre fordított összeg és a teljes ráfordítás aránya.Mértékegység %-minél magasabb, annál jobb.
• Munkanélküliségi ráta a felsőoktatásban végzettek körében(25-64 éves).Mértékegység %-minél alacsonyabb, annál jobb.
• Szegénységi arány a legmagasabb iskolai végzettség szerint.Mértékegység %-minél alacsonyabb, annál jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportnak tekintem egyrészt azokat a személyeket,akik beosztásukból adódóan döntési helyzetben vannak az oktatáspolitika jövőjét illetően, másrészt célcsoportnak tekintem még azokat is, akik még nem tudták eldönteni, hogy jelentkezzenek a felsőoktatásba, a munkaerőpiacon elérhető nagyobb sikerek reményében.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Felmerül a kérdés, hogy az elemzésemnek mekkora a tényleges hasznossága a célcsoportok számára, vagyis jelent-e előnyt a számukra , ha az elemzést felhasználják a döntésük során. Összehasonlítva a két módszert, a következő ráfordításokkal kell számolni:

• Mindkét módszernél az internetet használtam a feladat megoldásához, aminek a költsége 0Ft.
• Az első módszer néhány percet, még a hasonlóságelemzés néhány órát, megközelítőleg öt órát vesz igénybe, aminél már felmerül a munkámért felszámított munkadíj.

A felsőoktatással kapcsolatos döntés-célcsoportól függetlenül-, egy hosszútávú döntés és jelentős pénzügyi döntés is egyben, ezért véleményem szerint a munka hasznossága nem, csak a mértéke kérdéses.

Egy leendő hallgató számára a felsőoktatás néhány százezer forintól több millió forintig terjedhet szakiránytól, a finanszírozás módjától, lakhelytől függően.Ezért egy hallgató számára is érdemes lehet néhány ezer, vagy néhány tízezer forintot rááldozni.

Más a helyzet. ha például egy karrier-tanácsadó cégnek ajánlom megvételre az elemzést, mert a tanácsadó cég valószínűsíthetően nagyobb ügyfélkörrel rendelkezik, ezért magasabb díjat is kérhetnék a munkámért.

Intézményi szinten, ahol a döntéshozók százmilliárdok felett rendelkeznek, akár néhány milliós kiadás is csekély összegnek tűnik.

Végeredményben a munkám a néhány tízezer forintól, akár milliós nagyságrendig is díjazható célcsoportól függően.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás menete a következőképpen épül fel:

• A "Feladat ismertetése" nevű munkafüzetben a felmerülő kérdés rövid összefoglalója található.
• A "Felhasznált adatok" nevű munkafüzetben a különböző forrásból összegyűjtött adatok találhatók.
• A "Adatbázis" nevű munkafüzetben az összegyűjtött adatokat úgy rendeztem,hogy kimutatást tudjak készíteni.
• A "Pivot" nevű munkafüzet magát a kimutatást tartalmazza egyrészt érték/összeg, másrészt darab/összeg formában.
• A "COCO" nevű munkafüzet a tényleges elemzést tartalmazza a következő táblázatokkal:

  -Alapadatok:A pivotból kinyert, elemzésre váró adatokat tartalmazza(B3-E21).
   Megjegyzés:Az utolsó oszlop(F) az eredeti Y értékeket tartalmazza.
  -Rangsor:Az egyes tulajdonságok értékeit(B26-E44) rangsorolja csökkenő(irányultság:0) vagy növekvő(irányultság:1) sorrendben.
  -Lépcsők:(B47-E65).
  -Segédtáblázat:(B68-E85).
   Megjegyzés:Mindkét táblázatot a Solver program fogja kitölteni, ha futtatjuk.
  -COCO:Több részből épül fel;
     -(B89-E107)"F.keres" függvény.A Solver futtatása után lesznek meg a végleges értékek.
     -(F89-F107)Eredeti Y-értékek.
     -(G89-G107)A Solver futtatása után kapott(számított) Y-értékek.
     -(H89-H107,I89-I107)Az eredeti és számított Y-értékek közötti eltérés.
     -(H108)A Solver futtatása.
     -(J89-J107)"HA" függvény segítségével döntünk az adott objektumról(alulteljesít,túlteljesít,semleges).
     -(K89-K10)A számított értékek hitelességét ellenőrzi a "COCO(2)" munkafüzet segítségével.
     -(B109-E110)A tulajdonságok fontosságát mutatja egyrészt az értékek átlagolásával, másrészt rangsorolásával.
     -(B112-E113)Azt mutatja, hogy az objektumok a tulajdonságok alapján mennyire különülnek el egymástól.
      Ehhez a szórást használjuk, majd a rangsorolást.

• A "COCO(2)" munkafüzetben újra számoljuk az értékeket fordított rangsorolással.Ha a döntés eredménye ellentétes a "COCO" munkafüzet eredményével, akkor az eredményt hitelesnek tekinthetjük.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzést követően a következő megállapításokat tehetjük:

• Több objektum kapcsán kiderült, hogy a tulajdonságaik alapján hozott direkt döntés nem tekinthető hitelesnek, ezért ezeket nem célszerű figyelembe venni a végső következtetés levonása kapcsán. Ezen objektumok a következők:

    -Ausztria
    -Bulgária
    -Franciaország
    -Németország
    -Írország
    -Litvánia
    -Lengyelország
    -Portugália
    -Svédország
    -Nagy-Britannia

• A "Magas a felsőoktatásban résztvevők száma?" kérdésre egyértelműen kimondhatjuk:Nem tekinthető magasnak a felsőoktatásban résztvevők száma Magyarországon, a többi vizsgált országhoz képest.Teljes mértékben átlagosnak tekinthető a figyelembe vett tulajdonságok alapján.
• Három ország "alulteljesít" minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatásban résztvevők száma ezen országokban kevesebb, mint ami elvárható lenne.Ezek a következők:

    -Csehország
    -Hollandia
    -Szlovákia

• Egy ország "túlteljesít" minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy a felsőoktatásban résztvevők száma ezen országban az elvárható mérték felett van.Ez a következő:

    -Finnország

• A tulajdonságok fontossági rangsora a következőképpen alakult:

    1.Állami finanszírozásban részesülőkre fordított összeg és a teljes ráfordítások aránya.
    2.Szegénységi arány a legmagasabb iskolai végzettség szerint.
    3.Munkanélküliségi ráta a felsőoktatásban végzettek körében.(25-64 éves).
    4.Foglakoztatási ráta a felsőoktatásban végzettek körében(25-64 éves).

• A tulajdonságok érzékenységi rangsora azt mutatja meg,hogy egy tulajdonság változására mennyire érzékeny a kiszámítandó összeg(számított Y).A sorrend itt a következő:

    1.Munkanélküliségi ráta a felsőoktatásban végzettek körében(25-64 éves).
    2.Állami finanszírozásban részvevőkre fordított összeg és a teljes ráfordítás aránya.
    3.Foglalkoztatási ráta a felsőoktatásban végzettek körében(25-64 éves).
    4.Szegénységi arány a legmagasabb iskolai végzettség szerint.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az előzetes véleményem az elemzés előtt az volt, hogy nem magas a felsőoktatásban résztvevők száma.Ezt a barátokkal, ismerősökkel lezajlott beszélgetésekre alapoztam, az ő tapasztalataikat figyelembe véve.

Az elemzés eredménye megerősített ebben.Több tulajdonság bevonása az elemzésbe valószínűleg teljesebb képet adott volna, de a téma fontosságának ellenére nem volt könnyű hiteles statisztikai adatokat találni. Az elemzésbe bevont tulajdonságok közül a "Az állami finanszírozásban résztvevőkre fordított összeg és a teljes ráfordítás aránya" fontos tényezőnek bizonyult.Ebből kifolyólag-mivel 2008-as adatokkal dolgoztam és azóta jelentősen csökkentették az állami férőhelyek számát-joggal feltételezhetjük azt, hogy viszonylag rövid időn belül csökkenni fog a felsőoktatásban résztvevők száma, ami hátrányosan érinti Magyarországot, mivel az eredmény szerint eddig volt ideálisnak tekinthető a létszám.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés nem cáfolt rá arra az előzetes véleményre, hogy érdemes jelentkezni a felsőoktatásba.Feltételezhető az is, hogy a várható jövőbeni létszámcsökkenés az állami szerepvállalás szűkülése miatt azt eredményezi, hogy még nagyobb lesz az igény jól képzett munkaerőre a munkaerőpiacon.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

Oktatási segédanyag: http://www.miau.gau.hu/temp/tananyag/ginf/coco_demo.pdf