„KözútNyomvonal” változatai közötti eltérés

A lap 2012. április 26., 21:53-kori változata

Forrás

Táblázat (XLS)

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Országos közúthálózat fejlesztéseinek (új nyomvonalak) összehasonlítása, illetve rangsorba állítása.

A feladat előtörténete

A munkakörömbõl kiindulva az a kérdés érdekelt, hogy lehet-e tudatosabban szűrni illetve rangsorolni az új közúti hálózat fejlesztések esetében. A kiindulási adatok már egy pénzügyi elemzés eredményét tartalmazzák, de a feladat kedvéért az eredeti anyagot is előállítottam belőle. Az anyagban eredetileg többféle költség is szerepelt, amelyekből a beruházási költséget szemeltem ki a COCO elemzéshez.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Jelenleg költség-haszon és hatásérték vizsgálat alapján történik az országos közúthálózati fejlesztések projektenként, illetve projektlánconként történõ értékelése összehasonlítási rangsorolása, melynek lényege a következő:

1. megbecsüli a társadalmi szintű költségeket (fejlesztési és működési jellegű)
2. pénzben kifejezi a társadalmi hasznokat
3. közgazdasági teljesítménymutatókkal számol:
   • közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) a vizsgált időtáv hasznainak és költségeinek különbözete, figyelembe véve a különböző időpontokban keletkező hasznok és költségek jelenlegi értéke közti különbségeket
   • a közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR), mely megmutatja, hogy az alkalmazott diszkontrátához képest a vizsgált változat milyen társadalmi szintű megtérüléssel bír
   • a közgazdasági haszon-költség arány (BCR) pedig a hasznok és költségek jelenértékének hányadosa. Társadalmi hasznosság szempontjából értékeli a közgazdasági teljesítménymutatókat.

Minden, a vizsgálatban szereplő haszon és költség nettó érték. Abban az esetben, ha a fejlesztések versenyeznek egymással, mert szűkösek a források, akkor a meghatározott minimális követelményeket teljesítő fejlesztések közül az összességében legtöbb társadalmi hasznot megvalósítható(ka)t kell választani. Ilyenkor tehát a projektnek meg kell felelnie a rögzített feltételeknek, és ezek közül a legnagyobb nettó társadalmi hasznúakat kell megvalósítani. Ha a források kevésbé korlátozottak, akkor a fejlesztések megvalósításában azokat kell előre venni, amelyek a legnagyobb megtérülési mutatókkal, haszon/költség aránnyal rendelkeznek.

Az elemzés során ahhoz, hogy a hasznokat össze lehessen vetni a költséggel, a hasznokat egymással átfedésmentesen összeadhatóvá kell tenni, mely eléréséhez az összes haszonelemet meg kell becsülni, számszerűsíteni, pontszámra konvertálni, majd a pontszámokat össze kell adni. A közutas fejlesztések esetén az alábbi hatások számszerűsítése kerül vizsgálatra, figyelembe véve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 11. §-ának (2) bekezdése szerinti szempontokat is:

• Pénzben kifejezett hasznok: Utazási idő megtakarítás, jármű üzemköltség megtakarítás, éves baleseti kockázat változás, környezeti hatás, éghajlatváltozás hatásának változása, légszennyezés hatásának változása, zajterhelés hatásának változása
• Pénzben ki nem fejezett hasznok/hatások: természeti és kulturális örökségi értékekre gyakorolt hatás, társadalmi gazdasági hatások, elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás, nemzetközi együttműködés elősegítése, hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja, országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és rendezési célok, egyéb szempontok a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.

A költség elemzésére a közgazdasági költségek módszertana alapján kerül sor. Tekintettel arra, hogy a közgazdasági költségek nem tartalmaznak áfát, és az elemzés közgazdasági költségeken alapul, ezért az elemzésben a költségek nettó módon szerepelnek. Az áfa visszaigényelhetősége csak a pénzügyi költségek meghatározásában játszik szerepet.

Tekintettel arra, hogy jelen elemzés a fejlesztési ütemezést nem vizsgálja (és a modell is egy adott évre vonatkozik), ezért az elemzésben éves beruházási költség kerül alkalmazásra. Vizsgálatra kerül továbbá a fenntartási és felújítási költség is. A hatások/hasznok becslése is éves szinten történik, hogy összevethető legyen a költségek becslésével.

Az ismertetett szempontok (költségek/hasznok) számítása - egy kivételével - NFÜ CBA módszertan alapján történik. (Erre vonatkozó pontos számítással nem rendelkezem.) A beruházási költség az elmúlt időszak fajlagos, átlagos építéseinek figyelembe vételével történik és az építendő utak hosszának szorzataként kerül számításra. A projektekben figyelembe vesszük a kapcsolódó elemeket, melyek a projekt működéséhez szükségesek. Elkerülő útnál a projekt magában foglalhat visszaminősítést (útkategória-változást) is.

Az értékelés az összpontszám alapján lényegében az ENPV teljesítménymutatónak feleltethető meg, mivel nem forintban, de egymáshoz kalibrált pontban adja össze a hatásokat és a költségeket. Értelmezni is hasonlóan lehet: ha negatív az értéke, akkor azt a változatot el kell vetni, az egyes változatok közül az a legkedvezőbb, amelyiknek minél nagyobb az összpontszáma. Az értékelést követően az eredmények bemutatásra kerülnek a szakmai Irányító Bizottságnak.

Jelen példa alapján az összes hatás vizsgálata szerint a "c" illetve a "d" változat került volna elfogadásra. Ellenben elfogadásra és továbbtervezésre a szakértői Irányító Bizottság szubjektív véleménye alapján az "f" változathoz hasonló végig új nyomvonalon vezetett kiemelt főúti megoldás került.

Azért nem lehetünk elégedettek ezzel a megoldással, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy minden szempontot figyelembe vettünk, illetve, hogy az általunk meghatározott szempontokat teljes körűen és megfelelő súllyal vettük. Továbbá a modell eredményei felülbírálásra kerültek a szakmai Irányító Bizottság által.

Véleményem szerint ez az értékelési mód javítható.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon lokáció objektumokból és az adott útszakaszra jellemző tulajdonságok értékéből áll. Az eredeti táblában volt néhány olyan attributum, amelyben az értékelések teljesen megegyeztek. Ez a COCO szempontjából nem releváns, nem befolyásolja az eredményt, így kihagytam azokat.

Objektumok (sorok)

Az adott lokáción megvalósítható nyomvonal lehetőségeket azonosítja. Az elemzés szempontjából a pontos helyek nem fontosak és nem is lehetne közölni azokat.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attributumok azokat a legfontosabb műszaki és környezeti feltételeket tartalmazzák, amelyek közútfejlesztés esetén a legfontosabbak.

• X
  • Utazási idő megtakarítás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Jármű üzemköltség megtakarítás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Baleseti kockázat változás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Légszennyezés hatásának változása (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Zajterhelés hatásának változása (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Természeti és kulturális örökségi értékekre gyakorolt hatás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Egyéb szempontok (pont): azon szempontok összessége, amelyek külön-külön nem fontosak (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Beruházási költség (Mrd Ft): minél kisebb, annál jobb

A feladat által érintett célcsoportok

A közlekedésfejlesztésben több érintett fél is található. Minden területnek megvan a saját érvrendszere, hogy miért az ő területén történő beruházás vagy felújítás a legfontosabb. A munkahelyem e területek központi szervezete, tehát a mérlegelés objektív tulajdonságok alapján kell, hogy történjen. Elsősorban a rendelkezésre álló költségkeret, ami meghatározza a választást, de ez csak a műszaki jellemzők figyelembevételével dönthető el. Néhány szervezet, amelyek célcsoportjai az elemzésnek: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, tervező cégek, érintett térség önkormányzata.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• Best practice módszer költségvonzatai
  • Lokális változatok adatvagyonának megszerzése
  • Objektív szakértői vélemény (külső cég szakértői díja, amellyel kidolgozzák a lehetőségeket és prezentálják az eredményt)
  • Szubjektív szakértői vélemény: projekt irányító bizottság döntésének költsége, amely szakértői munkadíjban nyilvánul meg (8 ember heti 1 alkalommal 1 óra)
• Hasonlóságelemzés költségvonzatai
  • Lokális változatok adatvagyonának megszerzése
  • Számításokhoz szükséges keretrendszer (COCO-Excel)
  • Szakértői díj
• Költségkülönbözet becslése: 1,8 millió forint megtakarítás az új módszerrel
  • Lokális változatok megszerzése: egyező költség mindkét módszernél (0)
  • Számítások elvégzéséhez szükséges költségek összehasonlítása
    • a régi módszernél egy konzorcium megbízási díja (1,2 millió forint)
    • az új módszernél az ingyenes licenc (0) és a szakértői díj összege (400 ezer forint)
  • A szubjektív szakértői vélemény az új módszer alkalmazásával feleslegessé válik (1 millió forint)
• Eltérő hasznosság becslése: 50 ezer forint
  • Ellenőrzési lehetőségek
    • A konzorcium prezentálja a számolás eredményét: nem jelent külön költséget, része az objektív szakértői véleménynek.
    • Szakértői vélemény kérése egy harmadik cégtől: nem az egész számítást ellenőrzi, hanem a sarokszámok vizsgálatával igazolja a riportok helyességét (1-2 órás díjról van szó, 50 ezer forint)
  • Kockázat költségbecslése
    • Belső szakértők bírálata (munkájuk része, így nem jelent külön költséget)

A fentiek alapján a várható költségmegtakarítás 1 millió 850 ezer forint lehet.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az excel-ben a munkalapokon előforduló táblázatokat jól láthatóan elneveztem, így megkönnyítve a további hivatkozást.

• Alapadatok

Az adatok gyűjtésében a kollégáim segítségét kértem. Ehhez bőven áll rendelkezésre forrás, így naprakész adatokból dolgozhattam. Mivel ezek az elemzések napi rutin részét képezik, így az alapadatokat már OAM formában kaptam meg, amit a soronkénti formára hoztam, szemléltetve a normál kiindulási helyzetet. Az attribútumokból csak azokat tartottam meg, amelyekben eltérő értékek voltak. Ezáltal a tulajdonságok listája is szűkült valamelyest, de az eredményre ez a művelet nem volt hatással.

• Pivot

Az alapadatokból pivot táblát (OAM) készítettem, ügyelve arra, hogy a beruházási költség mint attribútum az utolsó oszlop legyen. Az ellenőrzéshez darabnézeti táblázatot is készítettem, mely nem mutatott rögzítési hibát.

• COCO
  • Az alapadatok pivot tábláját referenciaként megjelenítettem.
  • Rangsor: az alapadatokat tulajdonságonként sorrendezve rangsort állítottam fel a rank() függvény segítségével. Minden érték esetén a nagyobb volt a jobb. A COCO(2) munkalapon fordított sorrendben kerültek rendezésre a tulajdonságok alapján.
  • A solver eszközt használtam a változók és a lépcsők tábla segítségével, amellyel a beruházási költségek minimumon tartása volt a célcella. A lépcsők segédtábla arra szolgál, hogy a solver-ben egyszerűbben lehessen megfogalmazni a feltételt. A solver a „változók” táblában az értékek próbálgatásával olyan állapotot hoz létre, ami egy lehetséges megoldás a tulajdonságok sorrendje alapján. A változókat kiválogatva a sorrendnek megfelelő helyről előáll az utolsó táblázat, amely a konkrét költség értékeket tartalmazza az egyes tulajdonságok alapján. Ezeket összegezve megkapjuk a COCO becslés eredményét minden objektumra. Mellé került az eredeti költség is, majd a kettő különbsége. A különbség mértékét százalékos formában is szemléltettem.
  • A tényleges és a becsült érték különbségéből képeztem négyzetet, majd ezek összegének celláját jelöltem meg a solver célcellájának. E cella minimumon tartásával kaphatjuk meg a legkisebb költségeket a beírt (solver) változók alapján.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok