„KözútNyomvonal” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2012. április 26., 23:16-kori változata

Forrás

Táblázat (XLS)

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Országos közúthálózat fejlesztéseinek (új nyomvonalak) összehasonlítása, illetve rangsorba állítása.

A feladat előtörténete

A munkakörömbõl kiindulva az a kérdés érdekelt, hogy lehet-e tudatosabban szűrni illetve rangsorolni az új közúti hálózat fejlesztések esetében. A kiindulási adatok már egy pénzügyi elemzés eredményét tartalmazzák, de a feladat kedvéért az eredeti anyagot is előállítottam belőle. Az anyagban eredetileg többféle költség is szerepelt, amelyekből a beruházási költséget szemeltem ki a COCO elemzéshez.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Jelenleg költség-haszon és hatásérték vizsgálat alapján történik az országos közúthálózati fejlesztések projektenként, illetve projektlánconként történõ értékelése összehasonlítási rangsorolása, melynek lényege a következő:

1. megbecsüli a társadalmi szintű költségeket (fejlesztési és működési jellegű)
2. pénzben kifejezi a társadalmi hasznokat
3. közgazdasági teljesítménymutatókkal számol:
   • közgazdasági nettó jelenérték (ENPV) a vizsgált időtáv hasznainak és költségeinek különbözete, figyelembe véve a különböző időpontokban keletkező hasznok és költségek jelenlegi értéke közti különbségeket
   • a közgazdasági belső megtérülési ráta (ERR), mely megmutatja, hogy az alkalmazott diszkontrátához képest a vizsgált változat milyen társadalmi szintű megtérüléssel bír
   • a közgazdasági haszon-költség arány (BCR) pedig a hasznok és költségek jelenértékének hányadosa. Társadalmi hasznosság szempontjából értékeli a közgazdasági teljesítménymutatókat.

Minden, a vizsgálatban szereplő haszon és költség nettó érték. Abban az esetben, ha a fejlesztések versenyeznek egymással, mert szűkösek a források, akkor a meghatározott minimális követelményeket teljesítő fejlesztések közül az összességében legtöbb társadalmi hasznot megvalósítható(ka)t kell választani. Ilyenkor tehát a projektnek meg kell felelnie a rögzített feltételeknek, és ezek közül a legnagyobb nettó társadalmi hasznúakat kell megvalósítani. Ha a források kevésbé korlátozottak, akkor a fejlesztések megvalósításában azokat kell előre venni, amelyek a legnagyobb megtérülési mutatókkal, haszon/költség aránnyal rendelkeznek.

Az elemzés során ahhoz, hogy a hasznokat össze lehessen vetni a költséggel, a hasznokat egymással átfedésmentesen összeadhatóvá kell tenni, mely eléréséhez az összes haszonelemet meg kell becsülni, számszerűsíteni, pontszámra konvertálni, majd a pontszámokat össze kell adni. A közutas fejlesztések esetén az alábbi hatások számszerűsítése kerül vizsgálatra, figyelembe véve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 11. §-ának (2) bekezdése szerinti szempontokat is:

• Pénzben kifejezett hasznok: Utazási idő megtakarítás, jármű üzemköltség megtakarítás, éves baleseti kockázat változás, környezeti hatás, éghajlatváltozás hatásának változása, légszennyezés hatásának változása, zajterhelés hatásának változása
• Pénzben ki nem fejezett hasznok/hatások: természeti és kulturális örökségi értékekre gyakorolt hatás, társadalmi gazdasági hatások, elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás, nemzetközi együttműködés elősegítése, hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja, országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és rendezési célok, egyéb szempontok a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.

A költség elemzésére a közgazdasági költségek módszertana alapján kerül sor. Tekintettel arra, hogy a közgazdasági költségek nem tartalmaznak áfát, és az elemzés közgazdasági költségeken alapul, ezért az elemzésben a költségek nettó módon szerepelnek. Az áfa visszaigényelhetősége csak a pénzügyi költségek meghatározásában játszik szerepet.

Tekintettel arra, hogy jelen elemzés a fejlesztési ütemezést nem vizsgálja (és a modell is egy adott évre vonatkozik), ezért az elemzésben éves beruházási költség kerül alkalmazásra. Vizsgálatra kerül továbbá a fenntartási és felújítási költség is. A hatások/hasznok becslése is éves szinten történik, hogy összevethető legyen a költségek becslésével.

Az ismertetett szempontok (költségek/hasznok) számítása - egy kivételével - NFÜ CBA módszertan alapján történik. (Erre vonatkozó pontos számítással nem rendelkezem.) A beruházási költség az elmúlt időszak fajlagos, átlagos építéseinek figyelembe vételével történik és az építendő utak hosszának szorzataként kerül számításra. A projektekben figyelembe vesszük a kapcsolódó elemeket, melyek a projekt működéséhez szükségesek. Elkerülő útnál a projekt magában foglalhat visszaminősítést (útkategória-változást) is.

Az értékelés az összpontszám alapján lényegében az ENPV teljesítménymutatónak feleltethető meg, mivel nem forintban, de egymáshoz kalibrált pontban adja össze a hatásokat és a költségeket. Értelmezni is hasonlóan lehet: ha negatív az értéke, akkor azt a változatot el kell vetni, az egyes változatok közül az a legkedvezőbb, amelyiknek minél nagyobb az összpontszáma. Az értékelést követően az eredmények bemutatásra kerülnek a szakmai Irányító Bizottságnak.

Jelen példa alapján az összes hatás vizsgálata szerint a "c" illetve a "d" változat került volna elfogadásra. Ellenben elfogadásra és továbbtervezésre a szakértői Irányító Bizottság szubjektív véleménye alapján az "f" változathoz hasonló végig új nyomvonalon vezetett kiemelt főúti megoldás került.

Azért nem lehetünk elégedettek ezzel a megoldással, mert nem lehetünk biztosak abban, hogy minden szempontot figyelembe vettünk, illetve, hogy az általunk meghatározott szempontokat teljes körűen és megfelelő súllyal vettük. Továbbá a modell eredményei felülbírálásra kerültek a szakmai Irányító Bizottság által.

Véleményem szerint ez az értékelési mód javítható.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon lokáció objektumokból és az adott útszakaszra jellemző tulajdonságok értékéből áll. Az eredeti táblában volt néhány olyan attributum, amelyben az értékelések teljesen megegyeztek. Ez a COCO szempontjából nem releváns, nem befolyásolja az eredményt, így kihagytam azokat.

Objektumok (sorok)

Az adott lokáción megvalósítható nyomvonal lehetőségeket azonosítja. Az elemzés szempontjából a pontos helyek nem fontosak és nem is lehetne közölni azokat.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attributumok azokat a legfontosabb műszaki és környezeti feltételeket tartalmazzák, amelyek közútfejlesztés esetén a legfontosabbak.

• X
  • Utazási idő megtakarítás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Jármű üzemköltség megtakarítás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Baleseti kockázat változás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Légszennyezés hatásának változása (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Zajterhelés hatásának változása (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Természeti és kulturális örökségi értékekre gyakorolt hatás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítő hatás (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Egyéb szempontok (pont): azon szempontok összessége, amelyek külön-külön nem fontosak (pont): minél nagyobb, annál jobb
  • Beruházási költség (Mrd Ft): minél kisebb, annál jobb

A feladat által érintett célcsoportok

A közlekedésfejlesztésben több érintett fél is található. Minden területnek megvan a saját érvrendszere, hogy miért az ő területén történő beruházás vagy felújítás a legfontosabb. A munkahelyem e területek központi szervezete, tehát a mérlegelés objektív tulajdonságok alapján kell, hogy történjen. Elsősorban a rendelkezésre álló költségkeret, ami meghatározza a választást, de ez csak a műszaki jellemzők figyelembevételével dönthető el. Néhány szervezet, amelyek célcsoportjai az elemzésnek: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, tervező cégek, érintett térség önkormányzata.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• Best practice módszer költségvonzatai
  • Lokális változatok adatvagyonának megszerzése
  • Objektív szakértői vélemény (külső cég szakértői díja, amellyel kidolgozzák a lehetőségeket és prezentálják az eredményt)
  • Szubjektív szakértői vélemény: projekt irányító bizottság döntésének költsége, amely szakértői munkadíjban nyilvánul meg (8 ember heti 1 alkalommal 1 óra)
• Hasonlóságelemzés költségvonzatai
  • Lokális változatok adatvagyonának megszerzése
  • Számításokhoz szükséges keretrendszer (COCO-Excel)
  • Szakértői díj
• Költségkülönbözet becslése: 1,8 millió forint megtakarítás az új módszerrel
  • Lokális változatok megszerzése: egyező költség mindkét módszernél (0)
  • Számítások elvégzéséhez szükséges költségek összehasonlítása
    • a régi módszernél egy konzorcium megbízási díja (1,2 millió forint)
    • az új módszernél az ingyenes licenc (0) és a szakértői díj összege (400 ezer forint)
  • A szubjektív szakértői vélemény az új módszer alkalmazásával feleslegessé válik (1 millió forint)
• Eltérő hasznosság becslése: 50 ezer forint
  • Ellenőrzési lehetőségek
    • A konzorcium prezentálja a számolás eredményét: nem jelent külön költséget, része az objektív szakértői véleménynek.
    • Szakértői vélemény kérése egy harmadik cégtől: nem az egész számítást ellenőrzi, hanem a sarokszámok vizsgálatával igazolja a riportok helyességét (1-2 órás díjról van szó, 50 ezer forint)
  • Kockázat költségbecslése
    • Belső szakértők bírálata (munkájuk része, így nem jelent külön költséget)

A fentiek alapján a várható költségmegtakarítás 1 millió 850 ezer forint lehet.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az excel-ben a munkalapokon előforduló táblázatokat jól láthatóan elneveztem, így megkönnyítve a további hivatkozást.

• Alapadatok munkalap

Az adatok gyűjtésében a kollégáim segítségét kértem. Ehhez bőven áll rendelkezésre forrás, így naprakész adatokból dolgozhattam. Mivel ezek az elemzések napi rutin részét képezik, így az alapadatokat már OAM formában kaptam meg, amit a soronkénti formára hoztam, szemléltetve a normál kiindulási helyzetet. Az attribútumokból csak azokat tartottam meg, amelyekben eltérő értékek voltak. Ezáltal a tulajdonságok listája is szűkült valamelyest, de az eredményre ez a művelet nem volt hatással.

• Pivot munkalap

Az alapadatokból pivot táblát (OAM) készítettem, ügyelve arra, hogy a beruházási költség mint attribútum az utolsó oszlop legyen. Erre azért volt szükség, hogy az alapadatokat rendezett formában tudjuk látni és nem sorfolytonosan. Az ellenőrzéshez darabnézeti táblázatot is készítettem, mely nem mutatott rögzítési hibát.

• COCO munkalap
  • Az alapadatok pivot tábláját referenciaként megjelenítettem, hogy egy oldalon látható legyen a kiindulási halmaz.
  • Rangsor: az alapadatokat tulajdonságonként sorrendezve rangsort állítottam fel a rank() függvény segítségével. Minden érték esetén a nagyobb volt a jobb. A COCO(2) munkalapon fordított sorrendben kerültek rendezésre a tulajdonságok alapján.
  • A solver eszközt használtam a változók és a lépcsők tábla segítségével, amellyel a beruházási költségek minimumon tartása volt a célcella. A lépcsők segédtábla arra szolgál, hogy a solver-ben egyszerűbben lehessen megfogalmazni a feltételt. A solver a „változók” táblában az értékek próbálgatásával olyan állapotot hoz létre, ami egy lehetséges megoldás a tulajdonságok sorrendje alapján. A változókat kiválogatva a sorrendnek megfelelő helyről előáll az utolsó táblázat, amely a konkrét költség értékeket tartalmazza az egyes tulajdonságok alapján. Ezeket összegezve megkapjuk a COCO becslés eredményét minden objektumra. Mellé került az eredeti költség is, majd a kettő különbsége. A különbség mértékét százalékos formában is szemléltettem.
  • A tényleges és a becsült érték különbségéből képeztem négyzetet, majd ezek összegének celláját jelöltem meg a solver célcellájának. E cella minimumon tartásával kaphatjuk meg a legkisebb költségeket a beírt (solver) változók alapján.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO munkalap alapján nem volt releváns eltérés. Az ellenőrző számítások (COCO(2) inverz rendezés) győztesnek jelölték a "c" és a "d" változatot, egyenlő hasznossággal (125 millió forint). Az "a" esetén kisebb mértékű hasznosság jelentkezett (25 millió forint). Míg az "e" változat esetén kockázatot állapíthatunk meg (-275 millió forint).

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az ellenőrző számítás alapján a "c" és "d" ajánlott, így az eredmény teljesen egyezik a best practice módszerben megjelölttel. Megjegyzés: A COCO munkalap eredménytelensége abból adódik, hogy egyes tulajdonságok esetén rossz sorrendezési irányt alkalmaztam. Erre világított rá a COCO(2) munkalap ellenőrző számítása.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az új módszerrel a korábbi becsült költségmegtakarítást (1,85 millió forint) majdnem teljes egészében el tudtuk érni, de az ellenőrzéshez szükséges extra költséget továbbra is fenn kell tartani, mint biztosíték. Így a teljes megtakarítás 1 millió 800 ezer forint.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok