A lap 2012. május 16., 11:53-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/kultura.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A kultúra médiamegjelenítésének összehasonlítása az az iránti igénnyel

A feladat előtörténete

Feladatom témája a szakdolgozati témámból alakult ki, hisz abban a hagyományos kultúra médiamegjelenítésével foglalkozom. A kérdőívemben (mely egy nem reprezentatív felmérés) megfogalmazott egyik kérdésem adta a konkrét ötletet, mely a megkérdezettek elégedettségét mérte a kultúra országos médiamegjelenítésével kapcsolatban.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladatom alapját a szakdolgozatommal kapcsolatos kérdőíves kutatásomból kiemelt egyik kérdés adta: Ön szerint az olyan klasszikus kulturális jelenségek, mint például a komolyzene, képzőművészet, néptánc, irodalom, kapnak-e megfelelő országos nyilvánosságot? A 66 válaszadó közül 40 jelölte a "keveset", 13 pedig a "nagyon keveset" választ. Erre a nem reprezentatív kutatási eredményre alapoztam azt az ösztönös alapfelvetést, hogy a magyarországi média nem foglalkozik eleget a kultúrával. Szakdolgozatomban "csak" a társadalom értékítéletével foglalkoztam (mely jelentős tényező, hisz a média általános megítélését számtalan szubjektív vélemény alkotja), ebben a feladatban azonban igyekeztem mindezt összevetni konkrét adatokkal, hogy rájöjjek, az ösztönösségen túl, a számok tükrében jogos-e az elégedetlenség.

Ahhoz, hogy a megkérdezettek elégedettségét konkrét tények mellé tudjuk helyezni, szükség volt egy táblázatra, melyben a televízióban kultúrát sugárzott órák számát vetettem össze néhány egyéb tényezővel. Az oszlopokban felsorakoztatott X tényezők adatait összevetettem az Y-nal (mely az imént említett kultúrát sugárzott órák száma), így alakultak ki a növekvő vagy csökkenő irányok (1, 0). Két táblázat készült el két különböző eredménnyel. Mindkettőre született egy, a COCO programban futtatott hasonlóságelemzés.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon két részre bontható. Az egyik a kérdőívemből felhasznált kérdésre adott válaszok, a másik pedig az interneten fellelhető különböző statisztikai adatok (ezek nagy részére a Központi Statisztikai Hivatal honlapján találtam rá). Egy tendenciára szerettem volna rávilágítani, így a 2012-es felmérésemet 2005 és 2010 közötti adatokkal vetettem össze. A kultúrával kapcsolatos, televízióban sugárzott műsoridő óráinak számára kerestem rá először. Ehhez kapcsolódóan keresetem egyéb X változókat, s azoknak adatait hasonlítottam össze az Y-nal. (Csak magyarországi adatokkal dolgoztam.)

Az adatokból az egyes attribútumoknál két irány – a növekvő (1) vagy a csökkenő (0) – alakult ki. Két táblázatom is született, két különböző irányelvvel. A tv-rádió lapon 1 = amikor az Y értékek (kultúrát sugárzott órák száma) csökkenése közben az adott X oszlop értékei nőnek; 0 = amikor az Y értékek csökkenésével arányosan csökkennek az adott X oszlop értékei is. A másik táblázat (tv-rádió /2/) irányelve szerint minden X oszlophoz 0 tartozik. Ez egy „pesszimista szemlélet”, mely az esetleges értékemelkedésekkel sem elégedett. Ez a táblázat az, mely a kutatásomból kiemelt kérdőív eredményét (miszerint a 66 megkérdezettből 53 válaszadó tartja kevésnek vagy nagyon kevésnek a kultúra országos nyilvánosságát) támasztja alá.

Objektumok (sorok)

• 2005

• 2006

• 2007

• 2008

• 2009

• 2010

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• GDP belföldi felhasználás (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• GDP felhasználás – kultúra (tv-rádió: 0; tv-rádió /2/: 0)

• A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása – évi előirányzat (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/:0)

• Kiadott könyvek példányszáma (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/:0)

• Az egy főre jutó kiadások részletezése COICOP-csoportosítás szerint – kultúra, szórakozás (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• Egyes termékek és szolgáltatások éves fogyasztói átlagára – múzeumi belépőjegy (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• A nonprofit szervezetek összes bevétele tevékenységcsoportok szerint – kultúra (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

• Irodalom, művészet, tudomány, kultúra, szórakozás (televízióban vetített órák száma) (tv-rádió: 1; tv-rádió /2/: 0)

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportok lehetnek:

1. az egyik célcsoport lehet maga a média (az eredmény szolgálhat visszajelzésként)

2. a kultúrához kapcsolódó költségvetést készítők (akár helyi, akár állami szinten)

3. azok, akiknek tevékenysége a kultúrához kapcsolódik (művészek, közművelődésben dolgozók, pedagógusok)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Várható, hogy a feladatból kiderül, jogos-e a felmérésemből megállapítható, nagyarányú elégedetlenség a kultúra megjelenítésével kapcsolatban. Ez az eredmény mindhárom célcsoport számára értékes lehet. Ennek felhasználásával a célcsoportok tevékenységterületei fejleszthetőek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. témaválasztás

2. adatgyűjtés (ennek egy része a saját kutatásomból; másik része az interneten fellelhető, a témához kapcsolódó adatokból)

3. a táblázatok elkészítése (az objektumok és attribútumok felsorolása, adatok bevitele)

4. az irányok meghatározása

5. a COCO által kiadott rangsorok, lépcsők és COCO:STD értelmezése

6. a vizsgálat eredményének összevetése a kiinduló feltevéssel (mely a kérdőívből kiemelt kérdésre adott válaszok által meghatározott)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Balog Eszter (2012): VIDÉKI KULTÚRA A MAGYAR MÉDIÁBAN. Kapunk eleget a hagyományos kultúrából? Igényeljük egyáltalán?, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllő

http://amipenzunk.hu/cofogs/55-08-kultura

http://www.ksh.hu/

nyilatkozat és kitöltési segédlet