A lap 2012. május 16., 12:32-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/mcm_onkomm.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A négyszemközti információcsere jelentősége egy szervezetben a dolgozók közötti kommunikáció és a kapcsolatok összefüggésében.

A feladat előtörténete

A szakdolgozatomban legfőképpen a kommunikáció szerepével foglalkoztam, melyből kiragadtam a dolgozok közötti négyszemközti információcsere mennyiségének vizsgálatát, a kapcsolatok és a kommunikáció közötti összefüggés tekintetében. Célom a szakdolgozatomban ezzel az volt, hogy betekintést nyújtsak egy nagyszervezet dolgozói közötti információcsere, kommunikáció, és kapcsolatok helyzetére, illetve problémáira,továbbá, hogy rávilágítsak arra, hogy mennyire meghatározó fontosságú egy nagyvállalat szempontjából, hogy az alkalmazottak közötti megfelelő információcserére mely tényezők vannak befolyásoló hatással. Ezek alapján arra kerestem a választ, hogy milyen hatással bír az alkalmazottak közötti kommunikáció és a köztük lévő kapcsolat a négyszemközti információcsere megfelelő mennyiségére,egyáltalán van-e kapcsolat közöttük, valamint, hogy kimutatható-e a fiatalabb és az idősebb korosztály, illetve a nők és férfiak értékei közötti különbségek.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ahhoz, hogy a megadott irányelveket megfelelő módon kiértékeljem és megállapítsam, hogy mely alkalmazottak azok akik a megadott szempontok alapján eltéréseket mutatnak a tényadatokkal szemben, a rendelkezésemre álló információk alapján, egy erre alkalmas táblázatra volt szükségem, ahol különböző szempontok szerint értékeltem az alkalmazottak adatait.

Megjelenítettem a három kérdés alapján az alkalmazottak válaszait, melyet ötfokú skála szerinti értékelési rendszerben adtak meg, ezek között szerepelt a dolgozók azon értékei, melyeket arra a kérdésre válaszoltak meg, hogy mennyire tartja elegendőnek a négyszemközti információcserék mennyiségét,mennyire megfelelő az alkalmazottak közötti kommunikáció, valamint hogy mennyire megfelelő a köztük lévő kapcsolat. Továbbá a személyekhez tartozó alapadatokat, mely a kor és a nem volt. Ezen adataim alapján kialakítottam egy négy irányból álló értékelési rendszert.

A vizsgálatom középpontjában a négyszemközti információcsere adatai voltak, mivel úgy véltem, hogy a megfelelő kommunikáció és a megfelelő kapcsolat befolyásoló erővel bírhat rá, ezenkívül a nők és a férfiak, valamint az idősebb és a fiatalabb korosztály közötti különbségeket is szemléltetni szerettem volna a négyszemközti információcsere értékei alapján az alkalmazottakra vonatkozóan. Így, a négyszemközti információcsere adatai alapján meghatároztam a különböző irányokat, a kommunikáció, a kapcsolat, a kor és a nem tekintetében. Olyan irányokat sikerült meghatároznom, mely alapján úgy gondoltam kiértékelhető az adott személy válaszainak eltérései, a négyszemközti információcsere elegendőségének függvényében a meglévő adatok alapján. A következő irányokat határoztam meg:

Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kapcsolat?

Ha nagyobb a négyszemközti információcsere mennyisége, jobb a kommunikáció?

Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki idősebb vagy fiatalabb?

Több-e a négyszemközti információcsere, ha valaki nő vagy férfi a személy?

Saját számításaim alapján az irányok eredményeit ”HA” függvény segítségével számoltam ki, melynél a meghatározó szempont a négyszemközti információcsere elegendősége volt, ami alapján összehasonlítottam az adatokat. A számításaim várható eredményei szerint a kapcsolat és kommunikáció összefüggéseire igaznak bizonyulnak, mivel feltételeztem, hogy e-két tényező jelentős befolyással bír a négyszemközti információcsere mennyiségének megfelelőségére. Ezenkívül az idősebb korosztálynál és a nők között több négyszemközti információcserére számítottam.

Saját számításom szerint kiértékelt eredmények alapján a személyeket az irányoknak megfelelően kategorizáltam. Az idősebb és fiatalabb meghatározást a személyeknél úgy elemeztem ki, hogy kritériumokat szabtam meg a személyek korát figyelembevételével, hogy mely személy számít idősebbnek vagy fiatalabbnak. Mivel kevés személy adata állt rendelkezésemre szűk keretek között határoztam meg a kritériumot, így a 30 éves kor felettiek az idősebbnek számítanak, az alattiak pedig fiatalabbnak. Mindezek alapján a saját értékelésemben a következő eredmények születtek az irányok alapján:

16 személy értékeinél a kommunikáció magas/egyenlő a négyszemközti információ mennyiségének értékével

7 személy értékeinél a kommunikáció alacsony a négyszemközti információ mennyiségének értékével

15 nő nemű személy közül, 10 személy négyszemközti információ mennyiségé értéke magas, 5 személy értéke közepes/alacsony

8 férfi nemű személy közül, 3 személy négyszemközti információ mennyiségé értéke magas, 5 személy értéke közepes/ alacsony

13 idősebb személy közül, 7 személy négyszemközti információ mennyiségé értéke magas, 6 személy értéke közepes/ alacsony

10 fiatalabb személy közül, 6 személy négyszemközti információ mennyiségé értéke magas, 4 személy értéke közepes.

A táblázat adatai alapján a COCO program hasonlóságelemzése kiértékelte az eredményeket a személyek attribútumai szerint, mely alapján kiszűrhetőek eltérések a személyek adatai között. A program kiértékelése szerint a kapcsolat és a négyszemközti információcsere között nincs összefüggés.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az Excel táblázatban a 23 darab személyre vonatkozó alapadatok közül az alkalmazottak kora, neme állt rendelkezésemre, továbbá a három kérdés ötfokú skála szerinti értékei. A három kérdés válaszai alapján 69 darab számadat, valamint a 23 darab megkérdezett alkalmazottak kora és neme szolgáltatta az adatvagyont. A következő feladatom ezek után, hogy a megadott információk alapján meghatározzam a legkézenfekvőbb, az adatok alapján kiértékelhető irányelveket, melyek alapján kiszűrhető, hogy kik azok a személyek, akiknek az összesített értékei ellentmondanak a tény adatokkal, tehát nem felelnek meg a meghatározott irányelveknek. Mindezek alapján létrehoztam egy táblázatot, melyben az összesített adathalmaz szerepelt a különböző attribútumok kiértékelésével.

Objektumok (sorok)

személy1

személy2

személy3

személy4

személy5

személy6

személy7

személy8

személy9

személy10

személy11

személy12

személy13

személy14

személy15

személy16

személy17

személy18

személy19

személy20

személy21

személy22

személy23

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. X(A1) Dolgozók közötti kapcsolat minősége (5 fokú skála értékei)

2. X(A2) Dolgozók közötti kommunikáció minősége(5 fokú skála értékei)

3. X(A3) Nem

4. X(A4) Kor

5. Y(5) Négyszemközti információcserék mennyisége mennyire elegendő (5 fokú skála értékei)

6. Irányok:

- minél nagyobb az Y, annál jobb a dolgozók közötti kapcsolat

- minél nagyobb az Y, annál jobb a dolgozók közötti kommunikáció

- nagyobb-e az Y, ha valaki idősebb vagy fiatalabb

- nagyobb-e az Y, ha valaki nő vagy férfi

7. Becslés

8. Tény+0

9. Delta

10. Delta/Tény

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoport lehet:

1. Különböző szervezeteken belül dolgozó alkalmazottak

2. A szervezetek egyes osztályainak vezetői

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Abból a szempontból lehet hasznos, elsősorban számomra, hogy a személyek értékei alapján konklúziót vonhatok le a szakdolgozatomban, tehát, ha az összesített eredmények minél hasznosabbnak bizonyulnak, a szakdolgozatom ennélfogva értékesebbnek bizonyul. Fontos szempont, hogy a szervezet vezető számára is hasznos ez a kimutatás, mivel láthatóvá teszi számukra, hogy milyen az alkalmazottak közötti négyszemközti információcserék mennyisége, valamint a dolgozók közötti kommunikáció és kapcsolatok minősége, ezenkívül, hogy látható-e a korok és a nemek tekintetében érezhető különbség, hogy vajon a nők vagy a férfiak figyelnek-e jobban arra, hogy elegendő legyen a négyszemközti információcsere, mellyel kikerülhetik az információk továbbításának elmaradásának lehetőségét, mely sok esetben problémát jelent a megfelelő munkamenet folyamatának szempontjából. Ezenkívül, hogy az idősebbek vagy a fiatalabbak teljesítenek-e jobban ennek tekintetében. Összegezve tehát megmutatja a vezetők számára a befolyásoló tényezők jelentőségét melynek segítségével így felismernék a probléma eredetét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. téma kiválasztása

2. adatgyűjtés (kérdőív)

Táblázat elkészítése:

3. objektumok meghatározása ( alkalmazottak)

4. attribútumok meghatározása (négyszemközti információcsere, kapcsolat, kommunikáció, kor, nem)

5. számadatok bevitele a táblázatba

Adatmanipuláció

1. irányok meghatározása

2. irányok kiszámítása

3. irányok kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

személy1 kommunikáció értéke optimális, nő, 34 -> megegyezik

személy2 kommunikáció értéke optimális, férfi, 30 -> megegyezik

személy3 kommunikáció értéke optimális, nő, 30-> megegyezik

személy4 kommunikáció értéke optimális, nő, 31-> megegyezik

személy5 kommunikáció értéke optimális, nő, 26-> megegyezik

személy6 kommunikáció értéke optimális, férfi, 29-> megegyezik

személy7 kommunikáció értéke optimális, férfi, 33-> eltérés

személy8 kommunikáció értéke optimális, nő, 35 -> megegyezik

személy9 kommunikáció értéke optimális, nő, 34 -> megegyezik

személy10 kommunikáció értéke optimális, férfi, 31 -> eltérés

személy11 kommunikáció értéke optimális, férfi, 27 -> megegyezik

személy12 kommunikáció értéke alacsony, nő, 37-> megegyezik

személy13 kommunikáció értéke alacsony, nő, 36 -> megegyezik

személy14 kommunikáció értéke alacsony, nő, 25 -> megegyezik

személy15 kommunikáció értéke alacsony, nő, 41 -> eltérés

személy16 kommunikáció értéke optimális, férfi, 34 -> megegyezik

személy17 kommunikáció értéke optimális, férfi 28 -> megegyezik

személy18 kommunikáció értéke optimális, nő, 25 -> megegyezik

személy19 kommunikáció értéke alacsony, nő, 27-> megegyezik

személy20 kommunikáció értéke optimális, nő, 25 -> megegyezik

személy21 kommunikáció értéke alacsony, férfi, 30 -> eltérés

személy22 kommunikáció értéke optimális, nő, 29 -> megegyezik

személy23 kommunikáció értéke alacsony, nő, 25 -> megegyezik

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet