„Ongyilkossagok aranya” változatai közötti eltérés
Vttv (vitalap | szerkesztései) |
Vttv (vitalap | szerkesztései) |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| − | Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal | + | Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az Eurostat oldaláról gyűjtöttem, valamint az öngyilkosságok nyers arányszámát magam számítottam ki. |
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
*Magyarország | *Magyarország | ||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
Az alábbi tulajdonságoket vettem figyelembe az elemzés során: | Az alábbi tulajdonságoket vettem figyelembe az elemzés során: | ||
| − | * Munkanélküliségi ráta | + | * Munkanélküliségi ráta (%) |
| − | *Bruttó államadósság (a GDP százalékéban) | + | *Bruttó államadósság (a GDP százalékéban) (%) |
| − | *A magánszektor adóssága (a GDP százalékában) | + | *A magánszektor adóssága (a GDP százalékában) (%) |
| − | *Szociális védelemre fordított összes kiadás (a GDP százalékában) | + | *Szociális védelemre fordított összes kiadás (a GDP százalékában) (%) |
| − | *Szegénységi arány társadalmi juttatások után | + | *Szegénységi arány társadalmi juttatások után (%) |
| − | *Öngyilkosságok nyers arányszáma | + | *Öngyilkosságok nyers arányszáma (fő/100.000 fő) |
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
Az elemzésből kiderül, hogy a szociális védelemre fordított kiadások tekintetében igen nagy eltérések vannak az egyes vizsgált országok között, ezen kiadások viszont jótékonyan hatnak az öngyilkosságok arányszámának változására. Társadalompolitikai, gazdaságpolitikai haszna lehet tehát a válasznak. | Az elemzésből kiderül, hogy a szociális védelemre fordított kiadások tekintetében igen nagy eltérések vannak az egyes vizsgált országok között, ezen kiadások viszont jótékonyan hatnak az öngyilkosságok arányszámának változására. Társadalompolitikai, gazdaságpolitikai haszna lehet tehát a válasznak. | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | Az elemzés lépései: | ||
| + | *Adatgyűjtés, illetve adatbázis létrehozása | ||
| + | *Az adatok alapján kimutatás készítése | ||
| + | *Az elemzéshez az adatok évekre bontása, hasonlóság-elemzés a COCO-módszerrel | ||
| + | *Az adatok összesítése, következtetések levonása | ||
| + | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | Az elemzés alapján elmondható, hogy 2005 kivételével, a többi vizsgált évben, Magyarországon az öngyilkosságok számát magyarázzák a választott attribútumok. Az öngyilkosságok nyers arányszámát illetően mindössze enhye ingadozás figyelhető meg a vizsgált években, vagyis ennek mértéke a 'válság' hatására sem nőtt meg. Ugyanez elmondható a többi vizsgált országról is, kivéve Portugáliát, ahol 2006-hoz képest 2007-ben volt egy ugrásszerű növekedés, majd 2010-ig az arány egyenletesen nőtt, de, a felálított modell szerint, ezzel együtt is 'alulteljesített' az ország e tekintetben, vagyis a gazdasági mutatók alapján magasabb öngyilkossági arány volt várható. Ausztria ezzel szemben, 2005 kivételével, folyamatosan 'túlteljesített', vagyis itt magasabb volt az öngyilkosságok aránya, mint az a mutatók alapján várható lett volna. A két utolsó vizsgált évben Németország 'túl-', míg az Egyesült Királyság 'alulteljesített', vagyis a válaszott mutatók alapján az előbbi országban kevesebb, míg a másodikban magsabb öngyilkossági arány volt várható. | ||
| + | |||
| + | A vizsgált 6 évben a két legfontosabb tényező a bruttó államadósság illetve a magánszektor adóssága voltak. Ezeket követte, 2005 kivételével, a munkanélküliségi ráta mértéke, majd a szociális védelemre fordított kiadások és a szegénységi arány. | ||
| + | Érzékenység szempontjából a munkanélküliségi ráta és a szegénységi arány tekintetében nem tehető statisztikai különbség a válaszott országok között. Jelentős ugyanakkor a különbség az országok között az államadósság és a magánszektor adóssága tekintetében, illetve az utolsó két vizsgált évben a szociális védelemre fordított kiadás mértékében is. | ||
| + | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| − | |||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
A lap 2012. május 16., 16:47-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Öngyilkosságok nyers arányszáma a válságot megelőző években, illetve a válság éveiben
A feladat előtörténete
Az utóbbi időben gyakran került címlapokra olyan hír vagy tudósítás, mely arról számolt be, hogy a "válság" közvetett hatására, illetve a közvetlen válságjegyek következtében, Európa-szerte nőtt az öngyilkosságok száma. Közismert tény, hogy Magyarországon eleve igen magas az öngyilkosságok aránya az össznépességen belül. Az elemzés során arra kerestem a választ, hogy a "válság" hatására, más európai országokkal összevetve, tovább nőtt-e ez az arány, vagy stagnált, esetlegesen csökkent.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feltett kérdésre természetesen több irányból is adható válasz. Ha csak azt kérdezzük, nőtt-e az öngyilkosságok arányszáma, ezt az éves adatok összevetésével egyszerűen eldönthetjük. Az egyéni, pszichikai tényezők hatásának vizsgálata az öngyilkossági arányra sokkal inkább a pszichológia, szociálpszichológia hatáskörébe tartozik. A kérdés jelen esetben úgy hangzik, hogy az egyes válságjegyek, tehát gazdasági mutatók, következtében nőtt-e, változott-e ez az arány, illetve, hogy az adott arány magyarázható-e a választott attribútumok alapján.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az Eurostat oldaláról gyűjtöttem, valamint az öngyilkosságok nyers arányszámát magam számítottam ki.
Objektumok (sorok)
- Magyarország
- A válság által kevésbé súlyosan érintett országok:
- Ausztria
- Egyesült Királyság
- Németország
- A válság által súlyosan érintett országok:
- Görögország
- Portugália
- Spanyolország
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az alábbi tulajdonságoket vettem figyelembe az elemzés során:
- Munkanélküliségi ráta (%)
- Bruttó államadósság (a GDP százalékéban) (%)
- A magánszektor adóssága (a GDP százalékában) (%)
- Szociális védelemre fordított összes kiadás (a GDP százalékában) (%)
- Szegénységi arány társadalmi juttatások után (%)
- Öngyilkosságok nyers arányszáma (fő/100.000 fő)
A feladat által érintett célcsoportok
Célcsoportnak tekintem azokat, akik döntési helyzetben vannak a gazdaságpolitika illetve a társadalompolitika alakításának területén.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzésből kiderül, hogy a szociális védelemre fordított kiadások tekintetében igen nagy eltérések vannak az egyes vizsgált országok között, ezen kiadások viszont jótékonyan hatnak az öngyilkosságok arányszámának változására. Társadalompolitikai, gazdaságpolitikai haszna lehet tehát a válasznak.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az elemzés lépései:
- Adatgyűjtés, illetve adatbázis létrehozása
- Az adatok alapján kimutatás készítése
- Az elemzéshez az adatok évekre bontása, hasonlóság-elemzés a COCO-módszerrel
- Az adatok összesítése, következtetések levonása
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az elemzés alapján elmondható, hogy 2005 kivételével, a többi vizsgált évben, Magyarországon az öngyilkosságok számát magyarázzák a választott attribútumok. Az öngyilkosságok nyers arányszámát illetően mindössze enhye ingadozás figyelhető meg a vizsgált években, vagyis ennek mértéke a 'válság' hatására sem nőtt meg. Ugyanez elmondható a többi vizsgált országról is, kivéve Portugáliát, ahol 2006-hoz képest 2007-ben volt egy ugrásszerű növekedés, majd 2010-ig az arány egyenletesen nőtt, de, a felálított modell szerint, ezzel együtt is 'alulteljesített' az ország e tekintetben, vagyis a gazdasági mutatók alapján magasabb öngyilkossági arány volt várható. Ausztria ezzel szemben, 2005 kivételével, folyamatosan 'túlteljesített', vagyis itt magasabb volt az öngyilkosságok aránya, mint az a mutatók alapján várható lett volna. A két utolsó vizsgált évben Németország 'túl-', míg az Egyesült Királyság 'alulteljesített', vagyis a válaszott mutatók alapján az előbbi országban kevesebb, míg a másodikban magsabb öngyilkossági arány volt várható.
A vizsgált 6 évben a két legfontosabb tényező a bruttó államadósság illetve a magánszektor adóssága voltak. Ezeket követte, 2005 kivételével, a munkanélküliségi ráta mértéke, majd a szociális védelemre fordított kiadások és a szegénységi arány. Érzékenység szempontjából a munkanélküliségi ráta és a szegénységi arány tekintetében nem tehető statisztikai különbség a válaszott országok között. Jelentős ugyanakkor a különbség az országok között az államadósság és a magánszektor adóssága tekintetében, illetve az utolsó két vizsgált évben a szociális védelemre fordított kiadás mértékében is.
