„TZS” változatai közötti eltérés
Tzs (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
Tzs (vitalap | szerkesztései) (→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
||
65. sor: | 65. sor: | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
+ | Hasonlóságelemzésem a következő lépéseket tartalmazza: | ||
+ | |||
+ | 1. Alapadatok: a táblázatot fiktív adatok alapján hoztam létre, soronként egy objektumot és attribútumának mértékét rögzítettem. A lovak neménél kódolást használtam, melyet a munkalapon rögzítettem. | ||
+ | |||
+ | 2. Metaadatbázis: az adattáblázatból létrehozott adatbázis. A létrehozásában segítségemre volt az Autoszűrő alkalmazás, így egyszerűen és gyorsan kereshetünk rá a tartományban lévő adatokra. | ||
+ | |||
+ | 3. Kimutatás: a metaadatbázisból létre hoztam kimutatásvarázslóval egy Pivot-táblát, ahol az egyik tengely az objektumok és a másik pedig az attribútumok, az adott objektum adott oszlopában szerepel az objektum adott attribútumainak értéke. A kimutatást darabra és értékre vonatkozóan is létre hoztam. A darabszám azért is fontos, mert megmutatja, hogy egy objektumhoz nem csak egy attribútumot rendelem hozzá. | ||
+ | |||
+ | 4. Elemzés (sorrend): az alapadatok táblázatot kibővítettem egy Y0 attribútummal, melynek értéke 1000 pont. Ezután meghatároztam az irányokat. A kor irányának meghatározásánál a minél kisebb annál jobb elvet követtem, vagyis azt a lovat venném meg amelyik a legfiatalabb, itt az irány 1.A lovak eladási áránál, a nem ért el helyezésnél és a nemnél is ezt a metódus követtem, ezért az irány itt is 1. A többi attribútumnál (versenyek száma, első helyezést ért el, második helyezést ért el, harmadik helyezést ért el és a nem ért el helyezést) a minél nagyobb annál jobb elvet követtem, miszerint minél jobb helyezést ér el, annál inkább meg kell venni. Ezért ezeknél az irány 0. Majd az adattáblából kiindulva, sorszámfüggvény segítségével az objektumokat rangsoroltam az egymással összemért attribútumok alapján. | ||
+ | |||
+ | 5. COCO-elemzés /direkt és inverz/: a sorrend táblázatból a my-x program segítségével elkészítettem a COCO online elemzést. Az elemzésnél az első lépés az irányok meghatározása volt, a második lépésnél rangsoroltam az attribútumok értékeit, harmadik lépés volt a lépcsők elkészítése majd utolsó lépésként jött a futtatás. A futtatás eredményét bemásoltam egy munkalapra. | ||
+ | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= |
A lap 2012. május 17., 12:34-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/pacik.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A legjobb ló kiválasztása hasonlóságelemzéssel.
A feladat előtörténete
Témaválasztásom oka a lovak iránti szeretetem, tiszteletem és megbecsülésem. Véleményem szerint a ló az egyik legszebb, legintelligensebb és legnemesebb állat a világon. Nekem is van három lovam. Szeretek velük együtt lenni és dolgozni. Szabadidőmben gyerekeket és felnőtteket egyaránt lovagoltatok. Tapasztalataim alapján, kijelenthetem, hogy a lovaglás az egyik legjobb, ha nem a legjobb stresszoldó tevékenység. A ló sok mindenre megtanítja az embert, nemcsak a testet hanem a lelket is kordában tartja. Mellettük az ember megtanulja például, hogy mi az odafigyelés, megalázkodás, felelősség és még sok-sok mindent. A lovak amelyekkel feladatomban foglalkoztam, versenylovak. A feladatom célja hogy egy fiktív példán keresztül, egy gazdasági társaságnak kiválasszam a legmegfelelőbb versenylovat továbbtenyésztésre
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladatom fiktív adatokon alapul, így az adatgyűjtés nem okozott problémát. Tizenöt darab fiktív lovat vettem alapul és ezekhez nyolc attribútumot rendeltem hozzá. Tapasztalataim alapján a nyolc attribútum és tizenöt objektum elegendő volt, hogy a lovakat össze tudjam hasonlítani.
Objektumok (sorok)
Betty
Rubin
Délibáb
Blanka
Glória
Lurkó
Dáma
Málna
Musztáng
Királyfi
Sas
Boróka
Molly
Zengő
Zerge
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az objektív összehasonlíthatóság miatt a következő attribútomokat választottam.
Kor
Nem
Versenyek száma
Első helyezés
Második helyezés
Harmadik helyezés
Nem ért el helyezést
A ló eladási ára (ezer Ft)
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Hasonlóságelemzésem a következő lépéseket tartalmazza:
1. Alapadatok: a táblázatot fiktív adatok alapján hoztam létre, soronként egy objektumot és attribútumának mértékét rögzítettem. A lovak neménél kódolást használtam, melyet a munkalapon rögzítettem.
2. Metaadatbázis: az adattáblázatból létrehozott adatbázis. A létrehozásában segítségemre volt az Autoszűrő alkalmazás, így egyszerűen és gyorsan kereshetünk rá a tartományban lévő adatokra.
3. Kimutatás: a metaadatbázisból létre hoztam kimutatásvarázslóval egy Pivot-táblát, ahol az egyik tengely az objektumok és a másik pedig az attribútumok, az adott objektum adott oszlopában szerepel az objektum adott attribútumainak értéke. A kimutatást darabra és értékre vonatkozóan is létre hoztam. A darabszám azért is fontos, mert megmutatja, hogy egy objektumhoz nem csak egy attribútumot rendelem hozzá.
4. Elemzés (sorrend): az alapadatok táblázatot kibővítettem egy Y0 attribútummal, melynek értéke 1000 pont. Ezután meghatároztam az irányokat. A kor irányának meghatározásánál a minél kisebb annál jobb elvet követtem, vagyis azt a lovat venném meg amelyik a legfiatalabb, itt az irány 1.A lovak eladási áránál, a nem ért el helyezésnél és a nemnél is ezt a metódus követtem, ezért az irány itt is 1. A többi attribútumnál (versenyek száma, első helyezést ért el, második helyezést ért el, harmadik helyezést ért el és a nem ért el helyezést) a minél nagyobb annál jobb elvet követtem, miszerint minél jobb helyezést ér el, annál inkább meg kell venni. Ezért ezeknél az irány 0. Majd az adattáblából kiindulva, sorszámfüggvény segítségével az objektumokat rangsoroltam az egymással összemért attribútumok alapján.
5. COCO-elemzés /direkt és inverz/: a sorrend táblázatból a my-x program segítségével elkészítettem a COCO online elemzést. Az elemzésnél az első lépés az irányok meghatározása volt, a második lépésnél rangsoroltam az attribútumok értékeit, harmadik lépés volt a lépcsők elkészítése majd utolsó lépésként jött a futtatás. A futtatás eredményét bemásoltam egy munkalapra.